Azaz nem volt mindig ilyen, ilyenné tették és azt is tudjuk, hogy kik.
És persze van, hogy visszanyal a fagyi.
És persze ott az örökérvényű igazság is, hogy
"ahol fát vágnak, ott hullik a forgács"
vagy kissé szalonképtelenebbül, de mindenképp ide illeszkedően fogalmazva;
"aki kuplerájban dolgozik, ne csodálkozzon, ha meghágják".
Mindkét idézetet a helyzethez igazítva és magyarra fordítva;
Aki jelenleg itthon politikai szerepet vállal, ne csodálkozzon azon, ha az óvodai jeléig visszamenően minden kiderítenek, feltárnak, majd felhasználnak róla vagy ellene.
Ahogy írtam: ilyen a politika (itt Magyarországon. Jó ideje.)
És akkor itt legyen vége a bevezető résznek, térjünk át a konkrétumokra:
"Az ellenzék számára létérdek, hogy botrányokat kreáljanak még ott is, ahol semmiféle botrány nincsen." – írta Erős Gábor képviselőjelölt a róla megjelent vádakra reflektálva.

Ezért ismét körbejárom a felvetett három témát, higgadtan, talán kiderül valóban van-e "botrány"?
Bár a hírek nem annyira a botrányról szóltak, hanem inkább a feddhetetlenség kérdésre kerestek választ, azaz inkább arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak olyan pontok, melyek kételyeket vetnek fel az alkalmasság, pontosabban a politikai alkalmasság kérdéskörében.
Tehát az elején leszögezhetjük, botrány nincs, azt hagyjuk meg a bulvár számára és talán a felvetett kérdésekben senki nem is állított ilyet.
Viszont vannak megválaszolandó kételyek.
Nézzük meg hát higgadtan, mi lenne jogszerű vagy jogszerűtlen, mi lenne szabályos vagy szabálysértő, mi lenne etikus vagy etikátlan a nyilvánosságra került témákban.

1, A Diploma-kérdés

Erős Gábor DIPLOMÁJA

Rögtön ki is indulhatunk abból a dilemmából, hogy szüksége van-e egy jelenlegi, jövőbeni parlamenti képviselőnek arra, hogy bármilyen területen, de diplomát (felsőoktatási intézményben végzett tanulmányok teljesítése után, szakdolgozatot leadó, érvényes záróvizsgát tevő egykor "hallgatói" státusszal rendelkező egyén) mutasson fel.
Fontos információ a "nem diplomások" számára, illetve azok számára akik kezében még nem volt ilyen dokumentum, hogy a valódi diploma keménykötésén általában OKLEVÉL felirat olvasható.
De visszatérve a szükségesség kérdéséhez, azaz kell-e a pozícióhoz valódi diploma vagy nem?
Meggyes Tamás esetéből tudják az esztergomiak, hogy igazából nem szükséges.
Németh Szilárd esetéből viszont azt tudjuk, hogy végül is mindegy, hiszen az alelnök-képviselő úr igazoltan diplomás, de valahogy érezzük a bőrünkön a megnyilvánulásain, hogy minek…
Nyilván az olvasók azon része, akik rendelkeznek némi hosszabb, a középiskolai tanulmányaikat követő nappali és/vagy levelező képzéssel, talán úgy gondolják saját erőfeszítéseiből kiindulva, hogy egy diploma ártani viszont sosem árt.
És persze azt is szeretjük, ha "elöljáróinkra" akár képzettségük vagy tanulmányaik alapján is felnézhetünk. De persze ez a felnézés kialakulhat egy diploma nélküli tiszta és/vagy becsületes és/vagy sikeres életút nyomán is.
Mindezekből mindenki számára megállapítható a fontos konklúzió;
Nem szükséges az országgyűlési képviselői státuszhoz diploma.
Így teljes mértékben rendben van, hogy az adott esztergomi képviselőjelölt nem rendelkezik olyan "diplomával", melyet bármely hazai vagy külföldi felsőoktatási intézmény nappali vagy levelező szakán, hallgatói státusz keretein belül, adott kreditek abszolválása útján, vizsgák, félévek, szakdolgozat, majd záróvizsga után szerzett volna meg. Pont.
És az is igaz állítás, hogy a diploma hiányától függetlenül még lehet bárki akár jó képviselő, ahogy jó és igaz ember is.
Az persze már más lapra tartozik, vajon lehet-e jó képviselő és jó és igaz ember az, aki többnek szeretne látszani kifelé, mint ami valójában.
Vajon lehet-e jó képviselő és jó és igaz ember az, aki politikai célokból, pusztán a kedvezőbb megítéltetés okán úgy fogalmaz, hogy az szándékoltan félreérthető legyen?
Aki maga is tudja, hogy amit leírt, az nem fedi a valóságot, de mégis úgy néz ki mintha…magasabb polcra emeli az embert.
Ahogy a ruha sem, úgy a diploma sem teszi az embert.
De visszatérve a "szakterületemből diplomáztam" mondathoz.
Egy egyszerű példával illusztrálom, hogy miként lehet félreérthetően fogalmazni:
Ha egy építőipari anyaggyártó cég a Műszaki Egyetem területén rendezi meg gipszkarton-szerelő tanfolyamát, azaz az egyetem ad helyet a képzésre, akkor azt ott képesítést szerző mondhatja e magáról, hogy szakképzettségét a Műszaki Egyetemen szerezte?
Ha a helyre kérdeznek rá, azaz megkérdik, hogy hova jártál gipszkarton-szerelő tanfolyamra - miért ne mondhatná. Nem kérdés.
Viszont ha a képzettség "foka", szintje a kérdés, akkor egyértelmű, hogy nem etikus az egyetemet a válaszba belevonni.
Még akkor sem etikus, ha a képzés végén egy olyan A/4 kartont kap a kezébe, amin ott szerepel a lap tetején fent-középen a DIPLOMA szó.
Mert nem minden diploma DIPLOMA, amire ezt ráírják.
Így nem is diplomázott mindenki, aki ilyen feliratú nyomtatvány – jogos - birtokosa.
Ezzel szemben sok-sok OKLEVÉL számít – valódi - diplomának, amin nem is szerepel a diploma szó.
Talán nem okoztam ezzel a mondattal meglepetést, főleg a "valódi diplomások" körében.
De visszatérve a diplomához, illetve a diplomának nevezett nyomtatványhoz (tanúsítványhoz).
A " szakterületmből diplomáztam" mondattal kapcsolatban felmerül két lehetőség.

1. Ha nem tudta a képviselőjelölt 2014-ben, hogy a diploma szó mit takar pontosan és milyen kritériumok alapján szerezhető diploma, mit is lehet, mit szabad a köznyelvben diplomának nevezni, akkor az azért elég nagy baj és felveti az adott pozícióval kapcsolatos alkalmasság kérdését.
   Mert ha egy országgyűlési képviselőjelölt nincs tisztában azzal, hogy mit lehet, mit szabad diplomának nevezni, akkor vajon tisztában lesz –e azzal, hogy milyen módon lehet majd határozati javaslat benyújtását kezdeményezni vagy egy összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására, és sorolhatnánk a bonyolultabb kérdéseket.
   Annak ismerete, hogy a köznyelvben mit szabad és mit lehet diplomának nevezni már csak azért is kiemelten nagy a jelentőségű esetünkben, mert a képviselőjelölt annak a pártnak a színében indul, ami nem is oly rég, szinte teljes felsőoktatást alapítványokba szervezte.
   És egy ilyen helyen nem veszik jó néven a felsőoktatás tárgyában meglévő tájékozatlanságot…
2. Ha viszont a képviselőjelölt tudta a DIPLOMA és diploma közti különbséget, azaz tisztában volt azzal, hogy mit lehet szóban vagy leírva diplomának nevezni és mit is jelent a közbeszédben a "diplomáztam" szó, akkor a "szakterületemből diplomáztam" szókapcsolat nettó és szándékos félrevezetés, így ismét előkerül az etika és az alkalmasság kérdése.

FONTOS:
A fenti két pont nem zárja ki, hogy a képviselőjelölt milyen pályafutást tudhat maga mögött vagy milyen érdemei voltak a múltban.
A szerencsétlen, félreérthető, félrevezető megfogalmazás pusztán a jövőbeli képviselőjelölti alkalmassággal és az etikával kapcsolatban vet fel jogos kételyeket, hiszen ez a jövőben is indukálhat hasonló csúsztatásokat, amit választópolgárként nem tolerálnánk egy képviselőtől.

2, Be nem jelentett alkalmazott "ügye".

Minden vállalkozás vezetője teljes körű felelősséggel rendelkezik az általa tulajdonolt és/vagy vezetett vállalkozással kapcsolatban.
Vezetőként a felelősség teljes, annak viselni kell a következményeit akkor is, ha a hibát az alkalmazott, a körülmény vagy bármi más idézte elő.
Jogerős büntetést nem szabnak ki alaptalanul. Itt pedig kiszabtak. Pont.
Japánban vagy tőlünk kicsit nyugatabbra ha késik a vonat, lemond a közlekedési miniszter.
Magyarul, teljes körű felelősséget vállal, nem mutogat a mozdonyvezetőre, a váltókezelőre, a masinisztára, hanem vállalja a felelősséget.
De mi persze Magyarországon vagyunk.
Egy igazi vezető – itthon is – kell, hogy vállalja a következményeket és jó, ha nem mutogat másra.
Helyette azt mondja, igen hibáztam, kivizsgáltam, tanultam belőle, nem fordul elő többet.
Ez is az alkalmasság egy formája.
A képviselőjelölt nem ezt tette, helyette mutogatott.
Úgy partjelzősen; én feltettem a zászlót, de a döntés felelőssége a játékvezetőé.

FONTOS:
A fenti pont nem zárja ki, hogy a képviselőjelölt milyen pályafutást tudhat maga mögött vagy milyen érdemei voltak a múltban.
A felelősség teljes elhárítása, annak teljes körű másra ruházása pusztán a jövőbeli képviselőjelölti alkalmassággal kapcsolatban vet fel jogos kételyeket, hiszen vélelmezhető, hogy ehhez hasonlóan a jövőben is másra fog mutogatni, azaz a jövőben sem vállal majd felelősséget vagy azt majd áthárítja.

3, Összeférhetetlenség

IGNORANTIA IURIS NON EXCUSAT - A törvény nem tudása nem mentesít.
Talán ez az örökérvényű passzus illik de indításként.
De jöjjön a vonatkozó jogi megfogalmazás.
"(2) A 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere
a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység,
b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, valamint
c) az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszony – ide nem értve az egészségügyi
alapellátásban végzett tevékenységet –
kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem
folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja."
A polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre, a megyei közgyűlés alelnökére és a főpolgármester-helyettesre is megfelelően alkalmazni kell."

A képviselőjelölt 2016 óta tölt be díjazással járó, felügyelőbizottsági tagságot a Strigonium Zrt.-ben, amiről alpolgármesterré választása után sem mondott le, így a jog és törvény értelmében összeférhetetlenné vált.
Az összeférhetetlenség alpolgármesterré történő kinevezése óta állt fenn.
Azaz nem percek, órák, napok, hetek, hónapok óta, hanem sokkal-sokkal régebbről.
A Képviselőjelölt azzal, hogy a legutóbbi (február 10-i) képviselőtestületi ülésen – távollétében – lemondott fenti felügyelőbizottsági tagságáról, gyakorlatilag elismerte, hogy alpolgármesteri kinevezése óta összeférhetetlenség állt fenn.
Azzal, hogy utólag lemondott a díjazással járó felügyelőbizottsági tagságáról, nem mentesül az alól a jogsértés alól, amiért korábban folyamatos összeférhetetlenségben, és jogosulatlan kifizetésben részesült.
Így annak jogkövetkezményeit vállalnia kell!
Egyszerű példával illusztrálva; attól, hogy tegnaptól az ötvenes táblánál már valóban csak max. ötvennel megyek, nem mentesülök az alól a korábbi gyorshajtásos büntetés alól, amit bár még nem szabtak ki – de felvétel/bizonyíték van róla - és korábban folyamatosan követtem el ugyanott, ugyanannál a táblánál.
Attól, hogy mától megszüntetem az összeférhetetlenség okát, nem mentesülök a korábbi összeférhetetlenség miatt fennálló jogsértés következményeitől.

És itt megint két eset lehetséges:

1. Képviselőjelölt valóban nem volt tisztában azzal, hogy összeférhetetlen, ezért nem jelezte a alpolgármesterré történő megválasztása után 30 napon belül összeférhetetlenségét.
   Azon túl, hogy a "A törvény nem tudása nem mentesít" szeretnénk-e olyan képviselőjelöltet, alkalmasnak találjuk-e azt a képviselőjelöltet, aki a saját jogállásával, saját lehetőségeivel, saját pozíciójával kapcsolatos szabályokkal sincs tisztában?
   A "megpályázott feladattal kapcsolatban" majd sokkal összetettebb szabályokkal kell majd szembesülnie.
2. Képviselőjelölt tisztában volt azzal, hogy összeférhetetlen, de nem jelezte.
   Itt már több lehetőség áll fenn:
   - mivel a felügyelőbizottsági tagság javadalmazással jár, így szükséges számára a kapott jövedelem akkor is ha az jogtalan (összeférhetetlen), ergo: pénzmotiváltság áll fenn a törvényességi motivációval szemben
   - tudta, hogy összeférhetetlen, de bízott abban, hogy ez nem derül ki
   - tudta, hogy összeférhetetlen, de bízott abban, ha ki is derül, nem lesz belőle baj
   - egyszerűen nem érdekelte, hogy összeférhetetlen.

El lehet dönteni, hogy a fentiek közül melyik állapot áll fenn. További lehetőségek nem nagyon vannak.

FONTOS:
A fenti pontok egyike sem zárja ki, hogy a képviselőjelölt milyen pályafutást tudhat maga mögött vagy milyen érdemei voltak a múltban.
Az összeférhetetlenség pusztán a jövőbeli képviselőjelölti alkalmassággal kapcsolatban vet fel jogos kételyeket, hiszen a vonatkozó jog nem ismerete nem mentesít, ha meg tisztában volt a jogsértéssel, a következményeket is viselnie kell.
És mivel összeférhetetlensége bizonyítást nyert, le kell mondania alpolgármesterként, nem is kampányolhat alpolgármesterként.

A fenti elmélkedés alapján a végső konklúziót az olvasóra bízzuk!

Garami Eszter