A riport során a mesterlövészek teljesen őszintén elmondják: nem sok szerepük van a harcok mostani alakulásában, sőt, ők maguk is inkább Kalasnyikovot ragadva, a lövészárkokból segítik a bahmuti védekező harcokat, ahelyett, hogy high-tech fegyverekkel próbálnak ellenséges tiszteket likvidálni, mélyen a frontvonalak mögött.

A Military Times egy improvizált gyakorlótéren érte utol a két ukrán mesterlövészt: a csupán Artyom és Jevheny nevű katonák részletesen beszámoltak munkájukról az amerikai lapnak és bemutatták felszerelésüket is. A katonák azért nem vállalták teljes, valódi nevüket, mert nem nyilatkozhattak a sajtónak.

A mesterlövészek elsősorban arról beszéltek, hogy a jelenlegi harcokban, melyek főleg Bahmut környékére koncentrálódnak, aránylag minimális szerep jut a specializált képességüknek és azoknak a fegyvereknek, melyeket ők használnak.

A lőtéren Jevheny egy brit Accuracy International által gyártott, .308 Winchester lőszerre kalibrált AT308-as mesterlövész puskával gyakorolt, Artyom pedig egy olasz Victrix Scorpio V-össel lőtt, ez egy .338 Lapua Magnum lőszert használó fegyver. De mindkét katona arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban szinte kizárólag Kalasnyikov-típusú gépkarabélyokat használtak a frontvonalon.

Ez a legjobb fegyver, amit a háborúban használtam. Sokat számít a megfelelő optika”

– mondta Artyom, aki megmutatott egy hőkamerás irányzékkal felszerelt Kalasnyikov-gépkarabélyt az amerikai lapnak.

Egy mesterlövész puska 20 ezer vagy 30 ezer dollár és gyorsan meg tud ölni egyetlen egy oroszt. Egy AK egy egész támadás visszaverésére jó”

– mondta a lövész.

Hozzátette: volt, hogy egy csatában, három óra leforgása alatt 15 orosz katonát ölt meg Kalasnyikov-gépkarabélyával. Ez persze akár túlzó szám is lehet – az ukrajnai háború is jó példája annak, hogy a harcoló felek gyakran túlbecsülik saját teljesítményük ellenséges erőknek okozott veszteségeit. Artyom arról nem beszélt, hogy dedikált mesterlövészként hány emberrel végzett hosszú katonai karrierje alatt, viszont a nyugati mesterlövész fegyverek teljesítményét és technológiai színvonalát méltatta.

A mesterlövészek arra is kitértek, hogy a 2015-től 2022-ig tartó „alvó” konfliktusban fontos szerepe volt a mesterlövészeknek, aztán ez a február 24-én induló, teljes körű invázió első hónapjai során specializált szerepkörük még inkább felértékelődött.

Jevheny és Artyom arról beszéltek, hogy a mesterlövész csapatok elsődleges feladata az volt a háború elején, hogy beszivárogjanak a frontvonalak mögé és a gyakran megfelelő gyalogsági támogatás nélkül működő, kulcsfontosságú orosz harcászati képességeket rongálják. Ilyenek például a magas rendfokozatú orosz katonatisztek, de ilyen lehet akár egy kommunikációs vagy logisztikai állomás is.

Emellett felderítő feladatokkal is gyakran bízták meg őket. A két mesterlövész azt bevallotta a lapnak, hogy ezekben a feladatokban ők maguk nem vettek részt, azóta viszont aktívan harcolnak az oroszok ellen, mióta a tavaly tavaszi, Kijev körüli kivonulás óta az orosz haderő a Donbasz térségére koncentrálja műveleteit.

Artyom kitért arra, hogy szerinte a filmekben látott „mesterlövész-párbajok” teljes fikció, viszont valóban előfordul, hogy szabályosan vadásznak rájuk az oroszok.

Ezt azonban nem mesterlövészekkel, hanem tüzérséggel, aknavetősökkel teszik: ha nincs szerencséjük, még foszfortölteteket is kapnak.

Minden lángolt körülöttünk. Örülhetünk, hogy élve megúsztuk”

– mondta Artyom, akit állítása szerint Bilohorivka térségében lőttek az oroszok fehér foszforral.

Artyom 2016 óta dolgozik az ukrán fegyveres erők kötelékében, a fiatalabb katona, Jevheny csak tavaly csatlakozott az ukrán haderőhöz. Artyom kramatorszki lakos – megrökönyödve nézte végig, ahogy 2014-ben egy maroknyi donbaszi felkelő el tudta foglalni a térség egyik legnagyobb települését, miközben a rendőrség több mint 500 fővel elmenekült vagy dezertált. Azt mondta: Kramatorszk visszafoglalásakor civilként segítette az ukrán haderőt az orosz lázadok koordinátáinak továbbításával, 2016-ban pedig maga is csatlakozott az ukrán haderőhöz.

A két katona most úgy látja: Bahmut térségében nem elsősorban ők, hanem a tüzérség és a reguláris erők fognak fontos szerepet játszani.

Nincs értelme kockára tenni a specializált katonákat, ha a tüzérségi tűz ugyanolyan könnyen meg tud ölni [mint egy gyalogost]”

– mondta Jevheny a lapnak.

Végül a katonák arról is beszéltek, hogy remélik, hogy nem Ukrajnával ér majd véget a katonai karrierjük, mivel „más országokat is fel kell szabadítani az orosz elnyomás alól.” Példának Belaruszt és a Kaukázust hozták – utóbbi régióban alighanem Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, illetve az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld jöhet szóba.

A háború korai hónapjaiban rengeteg figyelmet kaptak orosz és ukrán oldalon is a mesterlövészek, hiszen arra lehetett számítani, hogy a gyorsan változó frontvonalak mentén jelentős szerepet kapnak majd a frontvonalak mögé beszivárgó, kulcsfontosságú célpontokra vadászó különleges katonák. A frontvonalak azonban az ősz óta gyakorlatilag befagytak, a harctereken pedig első világháborút idéző, brutális kegyetlenség tüzérségi és gyalogsági közelharc dominál, ilyen nexusban a mesterlövészek nem igazán tudják rendeltetés szerűen végezni a dolgukat.

Példának okául: Wali, a híres kanadai mesterlövész már az első pár hónapban hazatért szülőhazájába, hogy aztán ősszel már csak tanácsadóként térjen vissza az ostromlott Ukrajnába. (Portfolio)