De mi a helyzet a földgázellátással, amely kapcsán a magyar kormány rendre azzal érvel, hogy nincs alternatívája az orosz gáznak?

A Barátság kőolajvezeték stratégiai fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. A csővezeték déli ágán keresztül évente mintegy 8 millió tonna orosz olaj érkezik, nem véletlen lenne hatalmas érvágás a Mol és a magyar gazdaság számára annak kiiktatása, és keltett nagy felhördülést az, hogy az ukrán elnök a felrobbantásáról beszélt. Ráadásul az egyetlen alternatív útvonalon, a Horvátország felől érkező Adria vezetéken is nagyon megdrágult a szállítás, azt követően, hogy a Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat – a Mol állítása szerint – a méltányos piaci árak többszörösét fizetteti a tranzitért. Más kérdés, hogy jelen helyzetben a magyar vállalat helyzete viszonylag kényelmesnek mondható a nehézségek ellenére is, hiszen az európai piacon irányadó Brent olaj áránál jóval olcsóbb jelenleg az oroszországi Ural típus. Igaz, a nyereség nagy részét a magyar költségvetés teszi zsebre a társaságra kirótt 95 százalékos különadó révén.

De mi a helyzet a gázzal?

A háború óta a szövetségesek számos alkalommal próbálták rávenni arra Magyarországot, hogy lazítsa kapcsolatait Oroszországgal, de legalább újabb gázszerződések révén ne erősítse a függőségét. Utóbbi valahol már csak azért is paradoxon, mert a kormány a Moszkvához fűződő erős kapcsolatokat cáfolni szokta, és azzal érvelnek, hogy ennek nem politikai, hanem ellátásbiztonsági okai vannak. Az Orbán-kormány másik gyakori érve, hogy azért nem tudnak más forrásból gázt beszerezni, mert ez a kapcsolat egyfajta "történetileg kialakult adottság", és az orosz energiahordozók kiváltása technikailag lehetetlen. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ma már Szlovénián kívül az összes környező országgal van vezetékes összeköttetésünk, és például a magyar-szlovák gázvezeték átadásakor maga Orbán Viktor is hangsúlyozta, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítése hozzájárul ahhoz, hogy alternatív útvonalakon érkezhessen Magyarországra földgáz. Noha ennek létesítésekor még nem, de tavaly például elkészült a Norvégiát Lengyelországgal összekötő gázvezeték, onnan pedig többek között a már említett szlovák összeköttetés révén elvileg hazánkba is eljuthatna az Északi-tengeren bányászott energiahordozó.

Persze, az ilyen típusú felvetésekre lehet legyinteni, hogy ezek csak elméleti dolgok, és a gyakorlatban ezek megvalósítása korántsem olyan egyszerű. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy mit mutatnak a számok, a magyar gáztranzit adatai ugyanis azt jelzik, nem állja meg a helyét a magyar kormány érvelése. A hazai beszerzések ugyanis egyáltalán nem csak az orosz gázra, illetve a hosszútávú vásárlási szerződés keretében a Szerbia felől érkező Török Áramlat vezetékre korlátozódnak.

Lássuk a számokat

Érdemes először megnézni a 2021-es tranzitadatokat, ekkor még ugye a háború előtt járunk, és a fent említett hosszútávú szerződést az adott év őszén kötötte a magyar kormány. Annak bejelentésekor jelezték, hogy a szállítás fő útvonala a korábbi Testvériség (Ukrajna felől érkező) vezeték helyett a Török Áramlat lesz.

Ha megnézzük az Eurostat adatait összegző grafikont, az a fentieket jól szemlélteti, hiszen 2021 őszétől kezdve az akkor átadott magyar-szerb gázvezeték az adott évben előbb egyenrangú útvonala lett a korábban domináns ukrajnainak. Ami viszont némileg meglepő és erősen ellentmond a magyar kormány kommunikációjának, hogy 2022-ben ugyan az oroszok marginalizálták a Testvériség vezetéket és a szállítás mennyisége töredéke lett a korábbiaknak, ugyanakkor a Török Áramlat korántsem lett olyan súlyú, mint amilyen 2021 ősze előtt az Ukrajna irányából érkező vezeték volt.

A szállítási irányok persze nem mutatják meg, hogy az érkező gáz eredeti forrása mely ország volt, hiszen a sűrű európai hálózatnak köszönhetően akár olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy nyugati irányból, Ausztria felől érkező HAG vezetéken orosz gázt szállítsanak. Főleg a 2022-es tavaszi időszakban nem kizárt, hogy szomszédos Európai Uniós országokon át érkező gáz eredetileg Oroszországból indult, bár erre a publikus adatok alapján egyértelmű bizonyíték sincsen.

Ugyanakkor a tavaly őszi időszakban 55 százalékban más irányból érkező gáz szinte biztosan nem orosz forrásból került Magyarországra. Ebben az időszakban ugyanis Moszkva a gázcsapokat már elzárta, a három fontos gázvezeték (Északi Áramlat, Jamal és a Testvériség) gyakorlatilag nem üzemelt. Értelmezhető mennyiségű tranzit csak a hazánkat ellátó Török Áramlaton keresztül érkezett Közép- és Nyugat-Európába.

LNG-t is veszünk

Ez az időszak egyébként egybeesett a gáz árának meredek esésével is, hiszen ekkor a nyugati gáztárolók már telítve voltak, a takarékra tett iparvállalatok, illetve az enyhe ősz miatt viszont a fogyasztás a korábbiakhoz képest jóval alacsonyabb volt, így időlegesen komolyabb kínálati nyomás alakult ki. Akinek volt szabad tárolói kapacitása, Magyarországon például volt, az az augusztusi rekordárak tizedéért tudott ekkor azonnali szállítással gázt vásárolni. Így ezekben a hónapokban szinte biztosan Norvégiából vagy valamilyen LNG szállítmányból származó gáz került Magyarországra.

Az LNG kapcsán egyébként érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány ugyan a „hivatalos” kommunikációjában rendre elutasítóan beszél erről a lehetőségről, ám így is jelentős mennyiségben érkezik ilyen típusú gáz hazánkba. Még 2020 őszén maga Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter jelentette be azt a megállapodást, amely keretében az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. földgázkereskedő vállalata 2021. január elsejétől 2027. október 1-jéig éves szinten egymilliárd köbméteres kapacitást foglalt le a horvátországi Krk LNG-termináljában, amely 2021-ben kezdte meg működését. Hogy a nagyságrendet érzékeltessük, ez a mennyiség nagyságrendileg a hazai fogyasztás tizedét fedi le. Ráadásul a tavaly és idén Európa-szerte átadott LNG-termináloknak köszönhetően a szakértők szerint a horvát kikötőn keresztül további mennyiség behozatalára is lenne lehetőség.

Azon hosszan lehetne persze polemizálni, hogy az orosz gáz teljes kiváltása lehetséges vagy sem, ugyanakkor a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány által hangoztatott érvek nem állják meg a helyüket, igenis van alternatíva és nem csak Moszkvától lehet földgázt beszerezni. (mfor.hu)