Kiszámolták: ennyibe kerülhet a 10+10 millió forintos CSOK
2015-ben sokkal jobb lehetett a tervezettnél a költségvetés hiánya, és a folyamatok arra utalnak, hogy 2016-ban is kedvező lehet a deficitszám.
Miután egyre nyilvánvalóbbá vált a kormány számára is a költségvetési mozgástér, újabb és újabb intézkedéseket jelentett be - írja a harmadik negyedéves kormányzati szektor adatok kapcsán Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője, aki egyúttal arra is becslést adott, hogy a családi otthonteremtési támogatás mennyibe kerülhet az adófizetőknek- írja a Portfolio.
Ezt a költségvetési mozgásteret (ami elsősorban a jobb gazdasági növekedésből, a feketegazdaság felszámolása érdekében tett intézkedések hatásából és a ciklikus pozícióból ered) a kormány:
- részben a deficit csökkentésére használja fel (a tavalyi 2,4%-os hiánycél után 2% a 2016-os költségvetési hiánycél)
- részben a bevételek csökkentésére: (1) szja-csökkentés, (2) bankadó-csökkentés, (3) 2 gyermekes családok adókedvezményének növelése, (4) új lakás áfájának csökkentése
- harmadrészt a kiadások növelésére: (1) felpörgetik a 2014-2020-as uniós keret pénzeinek lehívását, (2) költségvetési beruházásokat tervez, ez a GDP arányában 0,6 százalékponttal lehet magasabb, mint tavaly, (3) kibővíti az otthonteremtési támogatást.
Lényeges új intézkedés a CSOK kibővítése. Ezen belül az igazi áttörést a 10+10 millió forintos állami támogatás és hitel okozhatja, vagyis, hogy hány fiatal pár felel meg a feltételeknek - mutat rá Kondora.
"Úgy számolunk, hogy ennek a programnak az állami költsége éves szinten elérheti a 150-250 milliárd forintos összeget, ami a GDP 0,4-0,7%-ának felel meg. Ez a hatás 2017-re növekedhet fel eddig. Tekintettel a jelenlegi kedvező költségvetési folyamatokra, ez a program így nem fogja romba dönteni a költségvetést"
- fogalmaz az elemző.
Így számolt az elemző
Első körben az OTP elemzője abból indult ki, hogy 2014-ben 38780 házasságkötés (1) történt Magyarországon. Ha mindegyik pár kihasználja az új CSOK-lehetőséget, akkor az 388 milliárd forintjába kerülne az állami költségvetésnek, ami a GDP 1,2%-a. Ők csak azok a párok, akik 2014-ben megházasodtak, azonban a már gyerekes családok (2) is pályázhatnak az összegre.
Ez utóbbi hatásának megbecsléséhez a 2011-es népszámlálás adataiból indult ki az elemző:
- 95 ezer családban van 3 vagy több gyerek, ahol a gyerekek 15 év alattiak
- 284 ezer családban van 2 gyerek, ahol a gyerekek 15 év alattiak
- 524 ezer családban van 1 gyerek, aki 15 év alatti
"Ha közülük mindegyik család pályázna az új támogatásra (ami nagyon valószínűtlen forgatókönyv), akkor a program lehetséges költsége - az elemző számítása szerint - a 9000 milliárd forintot is meghaladhatja, ami a GDP 25,5%-ára rúg."
A szakértő szerint számos tényező van ugyanakkor, ami a program megbecsült költségét csökkenti. Megemlíti a hitelezési kapacitás szűkösségét, a magasabb adóbevételeket a program hatására, és az építőipar szűkös kapacitását.
Az új lakások száma amennyiben eléri a 20-30 ezer darabot a következő 2-3 évben és mindegyik vásárló megfelel az új támogatás feltételeinek, akkor a program éves szinten 150-250 milliárd forintba kerülne az államnak - vetíti előre.
Azt is hozzáteszi, hogy rövid távon az új ingatlanok építését korlátozhatja a feszes munkaerőpiac, vagyis a megfelelő munkaerő hiánya az építőiparban. A kereslet növekedése pedig az új lakások piacán áremelkedéshez vezethet, ezzel néhány vásárlót "kilök erről a piacról", és ez megint csökkentheti a program költségvetési hatását.
Összefoglalásképp azt is kiemeli az elemző, hogy a termékenységi ráta növelését célzó intézkedés üdvözlendő, azonban a program jelentős bizonytalanságot okoz a költségvetés jövőjére nézve, ezért fokozottan figyelni kell a program alakulását. A jelenlegi felállás szerint azonban nem dönti romba a költségvetést.