Betelt a pohár a volánosoknál - küszöbön a sztrájk
Mivel másodjára is nulla százalékos béremelési ajánlatot kaptak, ezért sztrájkra készülnek a dolgozók.
Kiverte a biztosítékot az elutasítás
Felbőszítette a volánszakszervezeteket a mai sikertelen, második fordulós bértárgyalás. A munkáltatókat képviselő Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége (KKVSZ) az alágazatban dolgozók számára ezúttal is 0 százalékos béremelési ajánlattal állt elő - írja a Privátnakár.hu. A tárgyalásban résztvevő szakszervezeteknél ez kiverte a biztosítékot, ezért a munkavállalói oldal rövid egyeztetés után megalakította a sztrájkbizottságot. A 0 százalékos béremelési ajánlatról itt olvashat bővebben.
Ha nem lépnek előre, jön a sztrájk
A munkáltatóval történt egyeztetésen a szakmában működő érdekképviseletek fenntartották korábbi, 7,5 százalékos bérkövetelésüket és a szintén korábban megfogalmazott bérfelzárkóztatási igényüket – mondta Baranyai Zoltán, a „Volános” Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szóvivője.
Miután a követelések teljesülésére ma sem kaptak ígéretet, ezért a szakszervezetek bejelentették a sztrájkbizottság megalakítását. A képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben a következő – február 15-i – tárgyalási napon sem mozdul el érdemben a bérfejlesztési ajánlat, akkor a sztrájkbizottság megkezdi a sztrájk előtt kötelező 7 napos egyeztetését.
A szakszervezeteket felháborította, hogy miközben a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) korábban kiadott nyilatkozata szerint „kidolgozás alatt áll a bérajánlat”, ma kiderült, hogy ez a bizonyos ajánlat egyetlen filléremelést sem tartalmaz. A munkavállalókat végtelenül felháborítja, hogy miközben z ágazaton belül más közlekedési cégnél érdemben elmozdultak a tárgyalások, a „Volánok-nál” semmi nem történt.
Az MNV szerint nem lehet ok a panaszra
Még az előző héten kiadott közleményében az MNV Zrt. úgy fogalmazott, hogy az előző években az alágazat munkavállalóinak jövedelme nominális átlagban több mint 3 százalékkal növekedett, amely magában foglalta a béreket és a béren kívüli juttatásokat is. A dolgozók meghatározott keretek között dönthettek arról is, hogy bérben vagy béren kívüli juttatás formájában kívánnak részesedni a jövedelem-fejlesztésben. Ez által a munkavállalók a számukra legkedvezőbb módon érvényesíthették a bérmegállapodásban rögzített jövedelem-fejlesztési mértéket.