Rendőrök ácsorognak a Hős utca egyik sarkán hétfő délután. Jelenlétük állandó, de már nem olyan fokozott, mint augusztus végén, amikor a média a drogbűnözés miatt volt tele a környékkel. A drogkereskedelem és -használat a Hős utca 15. A és B tömbjében azonban csak a felszín, a gettónak és nyomornegyednek is nevezett környék problémái a szegénység, a kilátástalanság és évtizedekre visszanyúló társadalmi folyamatok következményei.

A lakóközösség sokszínű.

Élnek itt életüket végigdolgozó nyugdíjasok és olyan családok is, ahol az egyik vagy mindkét fél dolgozik, de nem tudnak előrébb lépni.

Ők jelenleg túlélnek

- fogalmazta meg Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Közhasznú Egyesület elnöke. Önkénteseikkel 2014 óta vannak jelen a Hős utcában, 2015-ben egy közösségi helyiséget is létrehoztak az A tömbben. A lakóknak és főleg a gyerekeknek szerveznek fejlesztő programokat hetente minimum egyszer.

Csak megbecsülni lehet, hányan élnek itt a kilakoltatások és a költözések miatt. A 2011-es népszámlálás alapján 635-en, közülük 183-an 17 évesnél fiatalabbak voltak. Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium 2015-ben 73 háztartásban gyűjtött információt 243 lakóról, akiknek 38 százaléka volt gyerek.

A gyerektársadalmat három részre lehet osztani: vannak, akiket a szülők nem engednek ki, akiket csak a gangra, és akiket a szülők feltételek nélkül leengednek, vagy munka miatt nem tudják megoldani a felügyeletet. Őket a Hős utca neveli

-mondta Urbanovszky Zsuzsanna és hozzátette, a közösségi térben főleg utóbbiak fordulnak meg.

Így volt ez október végén is, amikor egy közös kekszsütést szerveztek, és amire Tonté Barbarát, a Romani Gastro blog egyik tagját kérték fel.

Amikor délután az önkéntesek megérkeztek, a pusztuló épületben alig lézengtek felnőttek, a gang viszont a gyerekeké. Délután már korán sötét van, világítás nincs. Egy kislány türelmetlenül fogadja őket, be szeretne menni előbb a közös helyiségbe, mert az anyja nincs otthon és fázik.

Ő volt az első, de nem sokkal később már zúdulnak be a gyerekek az ajtón. Ugyan sok gyerek kis helyen mindig hangos, ők érzelmileg felfokozottabbak. A lakásból átalakított, felújított helyiség teljesen más, mint ahol ők élnek. Igaz ez a környezetre és a szabályokra: kint a túlélés határozza meg a normákat, a foglalkozásokon az együttműködés. Ez sokszor komoly feszültséget okozott és a fegyelmezés hatása nem is tartott olyan sokáig, ráadásul a gyerekek közötti konfliktusok gyorsan kiabálásba fordultak.

A két óra alatt összesen kb. 30 gyerek fordul meg a helyiségben és ez alkalommal nyolc önkéntes van, ami néha kevésnek tűnik. Sok gyerek nehezen marad egy helyben negyed óránál tovább, még akkor is, ha látszik rajtuk, élvezik a tészta kiszaggatását. -Amikor felkért az egyesület, izgalmas kihívásnak találtam.

A sütés sikeres volt, a gyerekeknek is tetszett, az egyikőjük kifelé menet rámugrott és azt mondta, nagyon jól érezte magát. Ez fontos visszajelzés

- mondta Tonté Barbara.

Hozzátette, ez egy kísérleti alkalom volt, a későbbiekben az ünnepi készülődés lesz a téma, de kiegészítik azzal, hogy a gyerekek rendesen egyenek.

Együtt főzni közösségépítő. Időt töltenek egymással, megosztják a feladatokat és megtanulják, hogyan dolgozzanak együtt

- mondta.

Kontúr Közhasznú Egyesület
A 2011-ben alapított egyesület tevékenységei közé tartozik fiatalkorú elítéltek segítése, önismereti programok szervezése középiskolásoknak, a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának segítése. 2014-ben szerveztek először alkotótábort a Hős utcában. 2015-ben a Norvég civil alap segítségével hoztak létre egy közösségi teret az A tömbben, amelyet az önkormányzattól bérelnek.

Az egyesület foglalkozásaira összesen 50 gyerek jár rendszeresen, az óvodás korúaktól a tinédzserekig.

A gyerekeknek napi küzdelmeik vannak gyakorlatilag mindennel. Egymással, illetve azzal a drogproblémával terhelt térrel és bizonytalan lakhatási helyzettel, amelyben élnek

- mondta Böhler Nóra múzeumpedagógus, aki tavaly csatlakozott az egyesülethez.

Közösségként csak ideig-óráig működnek. Ha közösségfejlesztő dolgot csinálunk, akkor az ott és akkor hat rájuk, de amint visszakerülnek a mindennapjaikba, a hatás elveszik.

Ezért fontos, hogy sokat legyünk együtt. Csapatként kell tudniuk együtt dolgozni, hogy ne a saját érdekeik határozzák meg a döntéseiket, hanem rájöjjenek, hasonlóak a problémáik és a vágyaik. Ha összefognak, tehetnek azért, hogy elérjék, amit szeretnének

- mondta és hozzátette: az egyesületnek több ötlete van a lakókörnyezet javítására.

Ilyen például egy konyhakert, egy gumiabroncsokból kialakított játszótér és egy focipálya. Tapasztalataik szerint a gyerekek mindent lelkesedéssel csinálnak, ami a környezetük szépítésére irányul és amiről látják, hogy hasznos. Viszont sokszor átmeneti az, amit létre lehet hozni. A gyerekek ugyan nem rongálnák meg saját alkotásaikat, de a drogüzlet miatt nagy az átmenő forgalom, így a vandalizmus sokszor kívülről jön.

Annak ellenére, hogy a gyerekek viszonya konfliktusos, bennük és a lakókban is van egyfajta összetartozástudat. - A Hős utca identitást nyújt, az itt lakók próbálnak összekapaszkodni. Van, hogy ellenségesek egymással, de sokan rokonok, erős a családi kötelék.

Akik elköltöznének sokszor azért utasítják vissza az önkormányzat által felajánlott lakásokat, mert azok is szegregátumban találhatóak, vagy mert a közeljövőben azt is bontani akarják, és nem akarnak ugyanilyen helyzetbe kerülni.

Az itt élők ismerik egymást, ez biztonságot is nyújt nekik, hiszen vannak jó szomszédok, akikhez akár át lehet menni egy kis sóért, ha elfogyott

- mondta Urbanovszky Zsuzsanna és hozzátette: a gyerekek számára gyógyító közösségként is szolgálnak a foglalkozások. Ki tudják játszani magukból a traumákat, amelyekről nem is tudják, hogy azok.

A Kontúr Egyesület foglalkozásai októberben kiegészültek a független művészeti fesztivál, az OFF Biennálé projektjeivel is. A fesztivál kerettémája a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész által a második világháború után létrehozott, árván maradt és nehéz helyzetű gyerekeket befogadó gyerekköztársaság, a Gaudiopolis volt. A gyerekek ott önálló közösséget alkottak és együtt tanulták a demokráciát, a bizalmat és az együttélés szabályait sokszor játékokon keresztül.

A Hős utcai gyerekek világa és a Gaudiopolis között párhuzamot látott a kurátori csapat. Az ötletük az volt, hogy társadalmilag elkötelezett művészeti módszerekkel segítsék a közösségépítést. De nem úgy, hogy létrehoznak valami látványosat, majd egy hónap múlva eljönnek. Az OFF ugyan véget ért, a Hős utcai Gaudiopolis-műhely nem.

A gyerekeket elvitték néhány programra, de nem az volt a cél, hogy művészettel találkozzanak. Inkább példákat gyűjtöttek arra, hogy használható a más viselkedési szabályokat tanító szerepjáték, a traumák feldolgozásában segítő színház, és az olyan gyerekek által is ismert és használt médiumok, mint a fotó és a mozgókép.

Elvitték őket például Marvin Gaye Chetwynd Valahol Európában van egy állatközönség! performanszára, amely a Valahol Európában című filmet dolgozta fel gyerekrésztvevőkkel. -Az előadás alatt folyamatosan értelmeznünk kellett nekik, mit látunk. Minden gyerek mellett volt egy kísérő. Vágynak a figyelemre, és ha nem kapják meg, akkor a kívülállók rosszalkodó gyerekeket láthatnak.

Pedig ők csak sajátosan próbálják meg értelmezni a látottakat és kifejezni magukat. Ha egy átlagos gyerek a szüleivel megy hasonló programra, akkor viselkedik, mert tudja, később megbeszélheti a szüleivel. A Hős utcai gyerekekkel nem ez volt a helyzet. Nem is maradtak csöndben, ha valamit nem értettek, akkor kérdeztek, vagy kommentálták a történteket - mondta Böhler Nóra. Hozzátette, Sztehlo Gábor úgy gondolta a második világháború után, a befogadott gyerekek addig csak háborúsdit játszottak, ezért meg kell tanítani őket játszani. A Hős utcai gyerekekre is igaz ez, az egymással játszást most tanulják.

Évtizedekre nyúlik vissza a Hős utca problémája

A Hős utca 15. A és B tömbje 1937-ben épült a lakhatási válság megoldására. A város körüli nyomornegyedek lakói költöztek ide. Az 1960-70-es években az iparosítás, a vidéki cigánytelep-felszámolások és a fővárosi lakótelep-építés miatt a lakók kicserélődtek. A régiek helyére vidéki cigány családok költöztek, így a lakóközösség etnikailag egyre homogénebbé vált.

A rendszerváltás után a nagyüzemek bezárása és a foglalkoztatási válság tovább rontott a terület helyzetén. A Budapestre vágyó vidéki és a városrehabilitáció miatt a belső kerületekből kiszorult hátrányos helyzetű családok költöztek be, sok önkényes lakásfoglalóval együtt. A Hős utca Budapest egyik legstigmatizáltabb környékének számít, ami az itt lakókra nézve káros.

Az épülettömbök szomszédságában működik jelenleg a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ telephelye, illetve a Nemzetvédelmi Egyetem. Évek óta tervben van a X. kerülethez tartozó épületek szanálása. A kerületnek közel 50 önkormányzati bérleményben élőt kellene elhelyeznie. A lakások nagyjából fele magántulajdonban van, őket ki kellene vásárolni. A Hős utca nem egyedi jelenség, itt koncentráltan vannak jelen a városi szegénynegyedeket jellemző problémák.

Forrás: Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium 2015-ös felmérése

nepszava.hu