2017-ben egy radioaktív szivárgás miatt Kelet-Európa nagy részét radioaktív felhő borította be. A sugárzás Oroszországon kívül nem jelentett veszélyt, ám a szivárgás helyének közvetlen környezetében volt kockázat

– írja az Index a PNAS tudományos folyóirat cikke alapján.

Az orosz hatóságok korábban többször is cáfolták, hogy a körülbelül egy éves felezési idejű Ruténium-106 izotóp a Majak nukleáris létesítményből került volna a szabadba.

Az európai mérőállomásokon mért sugárzás mértéke. A bal ábra a hibás, a jobb a korrigált értéket mutatja. A legerősebb sugárzás helyét a piros szín jelöli. Fotó: PNAS

A Roszatom vezette vizsgálóbizottság akkor állította, hogy a szennyezést egy, az áramtermeléshez izotópokat használó műhold okozta, amikor a légkörbe visszahullva elégett, és hogy nincs elég adat az incidens helyének pontos meghatározásához. 

Ám a PNAS által közölt jelentés ezt egyértelműen cáfolja, valamint azt is, hogy a szennyezés forrása Romániában lett volna, ahol amúgy a legmagasabb volt a sugárzás szintje. A tudóscsapat arra is kitért, hogy épp
az orosz hatóságok késlekedése miatt nem sikerült időben megszerezni azokat a bizonyítékokat, melyek segítségével pontosan meghatározható lett volna a baleset helye.

A dokumentum alapján a Majak újrafeldolgozó létesítmény lehetett a szivárgás központja, a szabadba jutó ruténium pedig valószínűleg cérium-144 radioizotóp előállításához kellett, amit egy olaszországi neutrínó-kísérlethez szántak.

A szennyezést 2017 október elején először Ausztriában, majd Németországban észlelték. 

nepszava.hu