A jogszabályváltozásokat Dr. Óváry-Papp Nóra és dr. Lieszkovszky Helga, a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda jogászai foglalják össze.

A veszélyhelyzet megszüntetése azzal is jár, hogy a bevezetett különleges szabályok ezt követően nem, vagy csak korlátozott ideig lesznek alkalmazhatóak. Ilyenek például a munkaidőbeosztás közlésére vonatkozó előírások: a veszélyhelyzet megszűnésével ezektől a szabályoktól 2020. július 1-ig térhet el a munkáltató. Ez után vissza kell térni a veszélyhelyzetet megelőző szabályok alkalmazásához. Így a módosított munkaidőbeosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban közölni kell, hogy ne minősüljön rendkívüli munkavégzésnek. Az átmeneti szabályok nem érintették azt a rendelkezést, hogy ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, úgy indokolt esetben 96 órán belüli módosításra is lehetőség van.

A munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan szintén 2020. július 1-ig rendelheti el. Ezt követően kizárólag a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazandó szabályok szerint járhat el, azaz a felek megállapodására van szükség az ilyen munkavégzéshez, ha az meghaladja a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát. Tehát azok a cégek, akik továbbra is otthoni munkavégzéssel vagy távmunkavégzéssel kívánják foglalkoztatni a munkavállalóikat, erről meg kell állapodniuk a munkavállalóikkal. Emellett szükséges lehet felülvizsgálni a hosszú távú, tartós és rendszeres otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályzatokat, és elvégezni ezek kockázatértékelését.

A munkavállaló egészségi állapotának megőrzése érdekében szükséges és indokolt intézkedéseket is 2020. július 1-ig teheti meg a munkáltató. A veszélyhelyzet alatt sem fogalmazták meg pontosan, hogy mi minősül szükséges és indokolt intézkedésnek, de sok intézmény, vállalkozás kockázatértékelés és érdekmérlegelési teszt elvégzését követően ilyennek minősítette például beléptetésnél a lázmérést vagy a belépő személyek aktuális egészségi állapotára vonatkozó kérdőív kitöltetését. 

Szintén 2020. július 1-ig térhet el a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéssel a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseitől – ilyenek lehetnek például a szabadság kiadására vonatkozó szabályok.

A veszélyhelyzet ideje alatt a munkáltatóknak lehetősége volt egyoldalúan a Munka Törvénykönyve szerinti legfeljebb 6 hónap helyett 24 hónapra kiterjedő munkaidőkeretet elrendelni. A veszélyhelyzet ideje alatt így elrendelt munkaidőkereteket a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti, de a törvény hatálybalépését, azaz június 18-át követően nincs lehetőség 6 hónapot meghaladó munkaidőkeret elrendelésére. Ettől egy esetben el lehet térni: a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter új munkahelyteremtő beruházás esetén – ha annak megvalósítása nemzetgazdasági érdek – engedélyezheti a legfeljebb 24 hónapos munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot. A törvény azt nem határozza meg, hogy mekkora beruházás, illetve hány munkahely teremtése esetén minősül az adott beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdeknek.

Bizonyos munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok – például a veszélyes munkaeszközök vizsgálata – a veszélyhelyzet megszűntét követő 60 napig, tehát augusztus 17-ig elhalaszthatók. Ez értelemszerűen nem érinti a munkáltató kötelezettségét, hogy a munkavédelmi törvény előírásai szerint végezze el a szükséges kockázatértékeléseket, a meglévőket pedig a járványra és a munkába való visszatérésre tekintettel vizsgálja felül. A munkavédelmi szempontú kockázatértékelés elvégzése korábban is jogszabályi kötelezettsége volt a munkáltatóknak, most azonban különösen fontos szerepet kap, hiszen a járvány miatt rendszeresebbé, tartósabbá vált az otthoni munkavégzés, a munkahelyeket így fel kell készíteni a munkavállalók visszatérésére. Ezek a folyamatok, változások a kockázatértékelések elkészítését, felülvizsgálatát frissítését igénylik, hiszen a járványfenyegetettség nem múlt el, a munkahelyek működését pedig az új helyzethez, a megváltozott igényekhez kell igazítani.

A törvény szerint a szociális hozzájárulási adóval és járulékfizetéssel kapcsolatos könnyítések átmeneti szabályai is júniussal bezárólag állnak fenn.

A veszélyhelyzet alatt bevezetett munkahelymegőrzési támogatásokat – így a csökkentett munkaidős, illetve a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatását – 2020. augusztus 31-ig lehet igényelni. Ez alól kivétel a 2020. május 18-ától igényelhető munkahelyteremtési támogatás, amely végső határidejét a törvény nem határozza meg, így az továbbra is a támogatás részletszabályairól szóló hirdetmény visszavonásáig vehető igénybe.