A karpat.in.ua hírportál által kiszúrt írásban a szerző kifejti: az idei év ismét keresztülhúzta Budapest számításait arra vonatkozóan, hogy rendezze kapcsolatait a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezette ukrán kormányzattal. Ennek okát – visszhangozva Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy napokkal korábbi nyilatkozatát – abban látja, hogy "a magyar fél időről időre átlépi a vörös vonalat", és "javarészt maga provokálja a feszültséget Kárpátalján".

Havros úgy véli, Budapest egyebek mellett "azzal lépte át a vörös vonalat", hogy a magyar külügyminisztérium közvetlenül a KMKSZ és Beregszász magyar polgármestere mellett kampányolt, beavatkozva az ukrán belügyekbe és megsértve az ország választási törvényeit. Ezekre a "provokációkra" megfelelő választ adott Kijev: kitiltott két magyar tisztségviselőt – állapítja meg a Szabadság Rádió tudósítója.

"Az általános magyar viszonyulás Kárpátaljához mint örökséghez példátlanul felerősödött az utóbbi időben a különböző civil szervezetek és alapítványok magyar finanszírozásával" – nehezményezi a szerző. 

"Ukrajna határ menti területén lényegében információs, pénzügyi, politikai struktúrák egész hálózata van kialakulóban a velünk szemben agresszivitást mutató szomszédos ország támogatásával" – fogalmaz Havros. 

Az ukrán újságíró úgy látja: a magyar hatóságok örömmel fogadták a KMKSZ-es "kedvenceik" által elért eredményeket az október végi helyhatósági választásokon, pedig a nyolc képviselőjük bejuttatása a megyei tanácsba egyáltalán nem tekinthető győzelemnek. Hozzáteszi: az SZBU pedig érdeklődni kezdett a Budapest által finanszírozott kárpátaljai magyar szervezetek és Brenzovics László KMKSZ-elnök iránt. 

"Szóval 2020 hangos botrányokkal végződik, valamint azzal, hogy a KMKSZ-elnök Magyarországra távozott" – fogalmaz a Szabadság Rádió újságírója.

Ez utóbbi információt hivatalosan nem erősítették meg, de ukrajnai szóbeszéd szerint Brenzovics László Magyarországra érkezett a nála végzett SZBU-s házkutatás, valamint az ellene szóló vádemelés belengetése után.

Havros felrója azt is, hogy – szerinte – mindegy, milyen engedményeket tesz Ukrajna a "népességének egy százalékát sem kitevő magyar kisebbségnek, nekik semmi sem elég jó". Úgy gondolja: még a Janukovics-rendszer kisebbségbarát politikáját is elutasította, "a 2012-es regionális nyelvtörvény helyett egyenesen területi autonómiát követelt" Kovács Miklós korábbi KMKSZ-elnök. Éppen ezért – véli Havros

"Ukrajnának mint "civilizált népnek" gondoskodnia kell saját nemzetbiztonságáról, és nem engedheti meg szomszédjának, aki folyamatosan akadályokat gördít euroatlanti törekvéseink elé, hogy a mi házunkban próbáljon rendet tenni."

A újságíró szerint 2020 megmutatta Ukrajnának, hogy "jogi eszközökkel kellene korlátozni" az ilyen jellegű provokációkat. Ezek a provokációk pedig szerinte kimerülnek abban, hogy a helyhatósági választások után, beiktatásukkor a szürtei képviselők elénekelték a magyar himnuszt, vagy kitűzik a magyar lobogót az ukrán állami intézményekre. 

Ezzel pedig "megszűnne az alap az információs manipulációra és a konfrontációra" – állapítja meg. 

"A magyarok törvénytisztelő állampolgárok, ezért mindent, ami nincs a törvényekben előírva, a maguk hasznára fordítanak. Ukrajnának mint államnak meg kell tanulnia megvédeni a saját érdekeit" – zárja évértékelőjét Olekszandr Havros. 

Hogyan fajult el a helyzet?

Budapest és Kijev viszonya a kárpátaljai helyhatóságok idején, illetve annak következményeként romlott meg ismét. Kijev azzal vádolta a magyar kormányt: többszöri figyelmeztetése ellenére beavatkozik belügyeibe azzal, hogy magyar jelöltek, és kifejezetten a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mellett kampányolt a voksolás előtt. Ennek következményeként az ukrán hatóságok kitiltottak két magyar kormányzati tisztségviselőt, majd november végén az ukrán titkosszolgálat razziát tartott a KMKSZ irodáiban, a hozzá köthető alapítványoknál, valamint a magyar szervezet elnökének, Brenzovics Lászlónak az otthonában. Ezt követően Bocskor Andrea magyar európai parlamenti képviselő Brenzovics Lászlóval együtt felkerült a Mirotvorec (Béketeremtő) nevű, "Ukrajna ellenségeit" számon tartó honlapra, miközben hazaárulással gyanúsították meg a kárpátaljai Szürte településének képviselőit, mert a beiktatási ünnepségen elénekelték a magyar himnuszt is az ukrán után. A fejlemények fényében figyelmet érdemel a Szabadság Rádió ukrán nyelvű felületén megjelent, Kárpátaljáról szóló évértékelő szemléje, mivel vélhetően, valamelyest tükrözi Kijev álláspontját is. (Index.hu)