Merthogy a szervezet aggodalommal figyeli a hatalom térhódítását a kultúrában, tehát hogy az állam igencsak keményen beleszól a szakma dolgába, ám ily módon megsérti az ágazat önállóságát. Márpedig utóbbi megköveteli, hogy az idevágó döntéseket igazságosak és átláthatóak legyenek, és lehetőleg az összes érintett bevonásával szülessenek meg.

Csakhogy az ország vezetése a kulcsposztokra politikai kinevezetteket állít, és nincs tekintettel a művészetek szabadságára, amikor a támogatások odaítéléséről határoz.

A politikus a kétharmad birtokában immár 11 éve azt csinál az állami intézményekben, amihez csak kedve szottyan. Márpedig ez beleillik abba általános képbe, hogy Orbán egy kvázi diktátor, ez azonban túl sommás ítélet. Az tény persze, hogy a miniszterelnök a választóktól kapott felhatalmazást egyoldalú politikai előnyszerzésre használja. Ez leginkább a választói törvény újabb és újabb módosításánál érhető tetten.

De ettől még nem kétséges, hogy a Fidesz – tisztességtelen feltételek ide vagy oda - a szavazópolgárok szabad akaratából győzött, így arra is jogosítvány kapott, hogy a kulturális politikát alakítsa. Ennélfogva dönthet a fontos állások betöltéséről és az állami szubvenciók elosztásáról. Még akkor is, ha lehet, hogy ezek a lépések nem tetszenek az ellenzéknek, egy ennyire megosztott országban.

Természetesen nem kétséges, hogy a Fidesz ezen a területen is erős centralizálást hajtott végre és ezáltal sok esetben magához vonta a döntési jogkört. De az nem igaz, amit az Akadémiák Szövetsége állít, hogy ti. itt egy jogi eszköztárt vetnek be.

Érdekes ugyanakkor, hogy Orbán újabban pont az ellenkező irányban halad, azaz, a központosítás helyett közintézményeket alapítványokba visz ki. Főleg az egyetemeket, amelyek a hivatalos érvelés szerint ily módon tényleges autonómiához jutnak. A kurátorokat természetesen végső soron Orbán nevezi ki, őt nem lehet megkerülni ebben a folyamatban, a fennálló hatalmi viszonyok mellett.

De a miniszterelnök nyíltan meg is mondta a közrádióban, hogy miről van szó, amikor azt fejtegette, hogy az egyetemek nemzeti intézmények, a szuverenitás, a nemzeti önismeret és öntudat, a nemzeti képzés és kultúra letéteményesei. És nem lenne jó, ha globalista vonásokat mutatnának, elveszítve nemzeti jellegüket. Ennek megfelelően válogatják ki a kuratóriumok tagjait.

Az Amerika Hangja is a Fudan Egyetem magyar terveiről cikkez

A Fudan Egyetem tervezett budapesti érdekeltsége biztonsági aggályokat vet fel, egyben pedig félő, hogy az intézmény a hivatalos pekingi propagandát terjeszti majd. A Londoni Egyetem Kína Intézetének vezetője úgy látja: nemrégiben Kína még azt szorgalmazta, hogy neves külföldi felsőoktatási intézmények létesítsenek campust a területén, most viszont létrehozza első egyetemét az EU-n belül. Ez igen fontos Peking számára, hogy megmutassa: milyen messzire jutott már az ország a nemzetközi porondon. - írja a Voice of America

Cang hozzáteszi, hogy a Kínai Kommunista Párt értelemszerűen ellenőrzés alatt kívánja tartani a társadalomtudományok oktatását. És most már Fudan is hirdeti, hogy követi a párt útmutatásait, azaz számára már nem a tanítás szabadsága a fontos.

Az előzmény az volt, hogy az Orbán-kabinet kipaterolta a CEU-t, majd most jön a Fudan, amiről Karácsony Gergely azt mondja, hogy a hatalom elárulta a magyarokat. Ezzel szemben egy hivatalos szóvivő azzal érvelt, hogy a világ 34. legjobb egyeteméről van szó, ahol sokan tartanak előadást, Sorostól Obamáig. Azon felül az intézmény nem kíván részt vállalni az ideológiai nevelésben, hanem a gazdasági ismeretek oktatására összpontosít. Az EU hivatalosan még nem foglalt állást a terv ügyében. (nepszava.hu)