A dolgozat minden eleme értékelésért kiált, kezdve azzal, hogy a kormányfő már szó szerint "Soros Györgyök" támadásáról értekezik, tehát már több Soros György is van ezek szerint. Folytatva azzal, hogy a "matematika törvényeinek ignorálását" rója fel politikai ellenfeleinek, pár nappal azt követően, hogy kiderült: borzalmas állapotban van a magyar gazdaság, mivel pont ők ignorálták e törvényeket; Matolcsy nemrég még növekedést hirdetett a válság közepén.

Reakciót érdemelne az is, hogy a magyar kormányfő elítéli és ellenzi azt a törekvést, hogy az iskolai oktatás során a gyerekeket "képessé tegyük az önmegvalósításra". És persze, Putyin hű csatlósaként megint az orosz diktátor miatt bevezetett európai szankciók ellen ágál.

Számomra a legfontosabb most mégis Orbán Viktor jogállamiságot érintő eszmefuttatását helyrerakni. A miniszterelnök állítása, hogy ő Magyarország számára feltalált valami különleges, illiberális jogállamot, és ezt pusztán az irigyei támadják politikai okokból – mindeközben ő maga hoz példákat arra, hogy a gyakorlatában igenis szélsőséges, jogfosztó, erőszakos berendezkedés propagandája miként riaszt el demokráciapárti német és angolszász polgárokat ettől a politikától.

Ez az írás legnagyobb veszélye. Háborút hirdet, ahol együttműködésre lenne szükség. Ellenségeket jelöl ki a nemzeti határokon belül és szerte a világban, amikor egy vírussal és a válsággal kellene megküzdeni, együtt! Kicsinyes gyűlöletpolitikát folytat, végletekig megosztva a társadalmat. Bármi is történjen a 2022-es választásokon, utána ennek következményeivel kell számolnunk - egy megosztott, egymás ellen hergelt, depressziós társadalommal.

Mindeközben ma Magyarország már nem jogállam. Ezt legjobban pont a szerző, Orbán Viktor tudja, hiszen tíz év kemény munkáját ölte abba, hogy kiüresítse, illetve lebontsa a jogállami kereteket. Lépésről-lépésre fogytak el az eljárások, tűntek el vagy lettek zombivá az intézmények, amelyek a jogállamért szavatoltak. Ma már senki nem állítja őszintén, hogy az Alkotmánybíróság a hatalom fékjeinek, ellensúlyainak egyike lenne. Fideszes a legfőbb ügyész, és az Állami Számvevőszék elnöke. A nyilvánosság elfoglalása, a választási rendszer átszabása, az önkormányzatok jelenleg is zajló jogfosztása, a segítő civilek kifosztása – ez mind-mind a jogállam ellen hat.

Mindezt (eddig) az Európai Unió pénzén tehette. A Fidesz kormányzásának egyik fontos alapja az eleddig túl jóhiszemű uniós finanszírozás volt. Az EU-ból élünk, és a felemelkedő, sokmilliárdos vagyont harácsoló fideszes pénzemberek is az EU forrásait fosztogatják. Eközben az általuk finanszírozott politikai erőközpont a jogállam lebontásán, így az európai értékek ellen dolgozik. Saját szempontjukból érthető módon: minél kevesebb a jogállami fék, annál többet tudnak lopni.

Ebből lett elege előbb a magyaroknak, akik tavaly a Momentum jelöltjeit, köztünk engem azzal a határozott mandátummal küldtek az Európai Parlamentbe, hogy tegyünk meg mindent az EU-s pénzek fosztogatása ellen, a jogállam megvédéért. Mára az uniós intézményeknek is elegük lett, ezért keresik a módját annak, hogy az EU-s pénzek kifizetését jogállami elvárásokhoz kössük. Nem véletlen, hogy a "rule of law" elvárásával szemben Orbán elővette a "rule of blackmail" kártyáját. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz környékén már azzal fenyegetnek, hogy inkább nem szavazzák meg a magyar, az olasz, a spanyol és más, a koronavírus okozta válság miatt rászoruló államoknak nyújtandó, uniós mentőcsomagot sem, ha jogállamokat akarunk látni Európában.

Mindezek érdekében azonban soha, egyetlen olyan szankciót sem kezdeményezünk, ami a magyar emberektől venne el pénzt. Ehelyett azon dolgozunk, hogy az uniós források kerüljék ki a tolvaj és a jogállamot lebontó magyar kormányt, és ehelyett közvetlenül a végfelhasználók kapják meg. Magyar önkormányzatok, vállalkozások és civilek. Hiába adta ugyanis Orbán a cikkének az "Együtt újra sikerülni fog" címet. Valójában ugyanis nem együtt, nem a magyar emberek és pláne nem Európa közösségével együtt keresi a sikert. Csakis önmagának.

Donáth Anna
Facebook