Húszezer menekült 1,79 százaléka, 307 ember jutna Magyarországra az Európai Bizottság terve szerint.

Ha az uniós kormányokat összefogó Európai Tanács is rábólint a tervre, amelyet tegnap terjesztett elő az EB, már az idén életbe léphetne az ideiglenes kvótarendszer, 2015 végéig pedig az az automatikus mechanizmus, amely elosztaná az Unióba érkező és nemzetközi védelemre jogosult bevándorlókat a tagállamok között. Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában őrült ötletnek nevezte a kvótarendszert, amellyel csak jól járna Magyarország. Pedig még nemzeti konzultáció is lesz az ügyben. - írja a nepszava.hu

Az április 19-i földközi-tengeri, több száz észak-afrikai menekült halálát követelő katasztrófa kellett ahhoz, hogy az Európai Unió vezetői belássák: a tagországoknak közösen kell fellépniük a migrációs katasztrófa megoldásáért. Ha az EU-s kormányokat összefogó Tanács is rábólint, már az idén életbe léphetne egy új elosztó mechanizmus, egyelőre ideiglenesen, 2015 végéig pedig megterveznének egy rendszert, amely automatikusan elosztaná az Unióba érkező és nemzetközi védelemre jogosult bevándorlókat az EU-s tagállamok között.

Minden tagállamnak kötelező lenne részt venni benne, kivéve Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát, amelyek az EU-s alapszerződés korábbi felülvizsgálatánál feltételül szabták, hogy dönthessenek a bel- és igazságügyi együttműködés új elemeiben való részvételükről. Az elosztás figyelembe venné a nemzeti össztermék nagyságát, a lakosság számát, a munkanélküliséget, és hogy korábban hányan igényeltek menekültstátuszt. A szerda délelőtt közzétett útmutatás alapján Magyarországnak a menekültek 1,79 százalékáról kellene gondoskodnia, Csehországnak 2,98 százalékáról, Németországnak 18,42 százalékáról. A rendszer felállásáig az EB arra szólítja fel az európai kormányokat, hogy segítsék a bevándorlásnak leginkább kitett országokat. A jelenlegi szabályozás szerint az első olyan országban kell elbírálni a bevándorlók menedékkérelmét, ahol belépnek az Európai Unióba – például Magyarországon. A többi tagállamot – Németországot, Svédországot – semmi sem kötelezi arra, hogy átvállalja a menekültek letelepítését. Ez változna meg a kvótarendszer bevezetésével. Adott számú menekült letelepítése után a magyar kormány azt mondhatná: erre az évre betelt a keretünk, kérjük a gazdagabb országokat, hogy vállalják át a feladatot. Magyarországnak azonban inkább abból adódhatnak problémái, hogy egyáltalán föl tudja-e tölteni a saját kvótáját, hiszen a bevándorlók legnagyobb részét eddig sem sikerült maradásra bírnia. A nyugat-európai országok kedveltebb célpontnak számítanak.

Az EB azt is javasolja, hogy a következő két évben 20 ezer menekült áttelepülését segítsék az EU-n kívülről EU-s országokba. Ebből a nagyon óvatos, a rendszer kipróbálására szóló keretből 307 ember jutna Magyarországra.

Az EB 30 millió eurót fordítana fejlesztési programokra Észak-Afrikában és Szomália térségében. Még az év végéig létrehoznak – kísérleti jelleggel – egy menekültfogadó központot Nigerben. Itt halad keresztül a menedékkérők legnagyobb része, ezért esett a választás a nyugat-afrikai országra. A központba érkezők védelmet kapnának, és menedékkérelmet nyújthatnának be. Ugyanakkor a központ személyzetének az lenne a másik fontos feladata, hogy lebeszélje a kivándorolni vágyókat az utazásról. Akinek a kérelmét nem fogadják el, segítséget kapna a visszatéréshez. Az uniós végrehajtó testület abban bízik, hogy ilyen központok felállításával alternatívát kínálhat a kivándorlóknak a veszélyes földközi-tengeri útra.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a határőrizeti szervek együttműködését segítő Frontex és az Europol a bevándorlásnak leginkább kitett országokban saját személyzettel is segítene.

„Ne legyen félreértés: aki nem jogosult menekültstátuszra, akinek nincs szüksége védelemre, azt minél gyorsabban visszaküldjük – nyilatkozta a javaslatot előterjesztő Frans Timmermans, az EB első alelnöke. – Ehhez viszont az kell, hogy hatékonyan regisztráljuk a menedékkérőket.” Hatvanmillió eurós extra támogatást is kilátásba helyeznének azoknak az EU-s országoknak, amelyeknek az egészségügyi ellátórendszerére különösen nagy terhet ró a bevándorlók magas száma.

A javaslatcsomag egyebek közt tartalmazza azt, hogy a Triton és Poszeidón tengeri műveletekhez eredetileg rendelt kapacitást és eszközöket meg kell háromszorozni 2015-ben és 2016-ban. A idei évre az uniós költségvetés módosításával összesen 80 millió eurót szánnak ilyen célra. Az Európai Bizottság javasolja azt is, hogy most első alkalommal éljenek az EU működéséről szóló alapszerződésben megteremtett lehetőséggel, amely az úgynevezett vészhelyzeti mechanizmus aktiválásáról szól azon tagállamok támogatása érdekében, amelyek migránsok hirtelen beáramlásával szembesülnek. E hónap végéig a brüsszeli bizottság a tagországok közötti átmeneti jellegű elosztási mechanizmusra tesz majd javaslatot, amely az unión belül egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozik majd. Azt a javaslatot, amely a tömeges beáramlás miatt kialakult szükséghelyzetben az áthelyezésre irányuló állandó jellegű uniós rendszerre vonatkozna, ezt követően fogják előterjeszteni. A tervek szerint május végéig olyan javaslatot nyújtanak be az unión belüli áttelepítési programra, amely valamennyi tagállamra elosztva összesen 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy számára teszi majd lehetővé a letelepedést. E program számára az unió idén és jövőre 50 millió euró kiegészítő támogatást biztosít.

Kilátásba helyezte az Európai Bizottság azt is, hogy jövőre esetleg felülvizsgálnák az úgynevezett dublini rendeletet, amelynek az az alaptétele, hogy minden menedékkérelmet abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menedékkérő először az unió területére lépett.

A javaslatcsomaghoz minden egyes uniós tagországra lebontva finanszírozási mellékletet is csatoltak. Eszerint Magyarország a 2014 és 2020 közötti középtávú uniós költségvetési időszakban az uniós belbiztonsági alapból - határvédelmi és vízumügyi célokra - 23 millió 713 ezer euró, a menekültügyi, migrációs és integrációs alapból pedig 40 millió 829 ezer euró támogatáshoz jut.

Az EP néppárti frakciója nyilatkozatban üdvözölte a migrációs csomagot. "Az Európai Parlament és a bizottság megmutatta, hogy kész a cselekvésre. Most a tagállamokon a sor, hogy bebizonyítsák, képesek közös megoldást találni a migránsok tömeges beáramlására" - hangsúlyozta Monika Hohlmeier, a bajor CSU politikusa, a témakör néppárti koordinátora. Hohlmeier szerint a tagországok ígéreteit kétféleképpen teszik próbára. Először is meg kell állapodniuk a menekültek elosztásának tisztességes és kiegyensúlyozott kríziskezelő mechanizmusában, másodsorban pedig el kell látniuk a szükséges forrásokkal az EU határvédelmi támogató ügynökségét, az uniós országok rendőri együttműködési szervezetét, valamint a közös menekültügyi szervezetet.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője fontos lépésként értékelte a bizottsági javaslatcsomagot. Európa - hangsúlyozta - nem fordíthatja el a tekintetét a földközi-tengeri tragédiáktól. Cecilia Wikström, a témakör parlamenti liberális koordinátora ugyanakkor úgy vélekedett, hogy csomag nem teljesen kielégítő, mert szerinte az EU-ban olyan átfogó megközelítésre lenne szükség, amely egységes stratégia keretében igyekszik kezelni a menedékjogi politika és a migráció két, egyelőre különállónak tekintett kérdéskörét.

Magyar részről Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatban üdvözölte az akciótervet. Az EP szociáldemokrata frakciójához tartozó politikus szerint "Orbán Viktor ismét elszigetelődött Európában. Közös szolidaritást felrúgó politikája ellentétes az európai értékkel, idegenellenes retorikája csak a szélsőjobboldal számára elfogadható. A kormány az indulatok szításával pedig újabb hatalmas károkat okoz az országnak". Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a migránsok elosztásának általános elvéről az MTI-nek ezt mondta: Magyarországnak, az EU határországának akár érdekében is állhat, hogy ne maradjon magára a magyar határokon át érkező migránsok kérdésében. Minden országnak lehetnek persze saját szempontjai, de ezek a szempontok populista migrációellenes retorika mellett nem érvényesíthetőek az unióban - tette hozzá. Ujhelyi a nap folyamán sajtótájékoztatón jelentette be: a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdéseit hivatalos kérdésként feltette Donald Tusknak, az Európai Tanács, valamint Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, továbbá Navracsics Tibor magyar EU-biztosnak. A nemzeti konzultációról a szocialista képviselő azt mondta, hogy az "nem kérdez, nem felelősen tájékoztat, hanem goebbelsi módon tudatmódosít. Ez a nemzeti tudatmódosítás konzultációs kérdőíve, egymilliárd forintból."

A kormány a parlament elé terjeszti a brüsszeli javaslatot, és a Ház döntését képviselve utazik majd a júniusi uniós csúcsra.

Húszezer menekült 1,79 százaléka, 307 ember jutna Magyarországra az Európai Bizottság terve szerint. Ha az uniós kormányokat összefogó Európai Tanács is rábólint a tervre, amelyet tegnap terjesztett elő az EB, már az idén életbe léphetne az ideiglenes kvótarendszer, 2015 végéig pedig az az automatikus mechanizmus, amely elosztaná az Unióba érkező és nemzetközi védelemre jogosult bevándorlókat a tagállamok között. Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában őrült ötletnek nevezte a kvótarendszert, amellyel csak jól járna Magyarország. Pedig még nemzeti konzultáció is lesz az ügyben.

Az EP a magyar politikáról vitázik

Az Európai Parlament (EP) jövő heti strasbourgi plenáris ülésén, kedd este vitát folytat a magyarországi helyzetről - közölte szerdán az EP sajtószolgálata. Az erről szóló döntés az EP-elnök és a frakcióvezetők tanácskozásán, az úgynevezett elnökök brüsszeli értekezletén született a nap folyamán. "Sajnos megint az európai értékek rombolásáról és a (bevándorlással kapcsolatos) nemzeti konzultációról" lesz szó a vitában - mondta a hír kapcsán Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője. Szerinte a konzultációs kérdőív "álságos, igaztalan, és provokációs szándékkal született". A jövő heti plenáris vitára tűzésnek az az előzménye, hogy múlt csütörtökön az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) vitát folytatott arról, milyen jogi következményekkel járna, ha "valamely uniós tagállam" úgy döntene, hogy újra bevezeti az EU joga által egyértelműen tilalmazott halálbüntetést. A vita végkövetkeztetése az volt, hogy egy ilyen lépés kiváltaná az európai alapértékek súlyos megsértése miatt a szóban forgó tagállam elleni eljárást az alapszerződés 7. cikke értelmében. Egy ilyen eljárás eredményeként akár az érintett tagállam egyes tagsági jogait - így például szavazati jogát - is fel lehetne függeszteni. A LIBE-vitában azonban nem csupán a halálbüntetés "napirenden tartásáról" volt szó, hanem a migrációs probléma uniós kezelésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatos, elutasító jellegű magyar kormányzati álláspontról, annak megnyilvánulásairól is. A jövő keddi plenáris Magyarország-vitának nem szűkítették le a témakörét, az ülésen "a magyarországi helyzetről" lesz szó. Armin Machmer, Martin Schulz EP-elnök szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy elhangzik majd az uniós tagországokat megtestesítő Tanácsnak, valamint az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményének, "az uniós jog legfőbb őrének", az Európai Bizottságnak az állásfoglalása is. A vita végén azonban nem lesz határozattervezet, amiről szavaznának a képviselők - tette hozzá Machmer.

Hét helyett 1,8 százaléknyi eljárás

„Elfelejtik a pártok, hogy jelentős uniós támogatással is jár az Európai Bizottság javaslata a tagállami migrációs kvótáról” – nyilatkozta lapunknak Gyulai Gábor. A Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője szerint a javaslat elfogadásával Magyarország valójában gyakorlati és anyagi szempontból is jól járna, hiszen a kvótarendszer alapján az Unióba érkező menedékkérők csupán 1,8 százalékának menedékjogi eljárását kellene itt lefolytatni, miközben tavaly az országra az uniós menedékkérelmek 7 százaléka jutott, és az arány idén sem alakul másképp. Tehát a kvótarendszer valójában oda vezetne, hogy az itt jelentkező kérelmezők többségét (!) szinte azonnal más tagállamokba (például a menedékkérelmekből jóval kisebb arányban részesülő szomszédos országokba) szállítanák, és ott folytatnák le a menedékjogi eljárást. Emellett Magyarországnak át kellene telepítenie éves szinten háromszáz, az ENSZ által elismert menekültet például a Közel-keletről vagy Észak-Afrikából (ahol a világ 18 millió menekültjének túlnyomó többsége él). A menekültügyi szakember szerint „300 menekült áttelepítéséért cserébe évente több tízezerrel csökkenhetne az itt elbírálandó menedékkérelmek száma. A kormány azonnali elutasító reakciója így megint csak a szakmaiság és a valós tények ismeretének teljes hiányát jelzi”.

A kormányfő mondja

2015. május 11.: A miniszterelnök benyújtaná a magyar parlament elé vitára az Európai Bizottság javaslatát a bevándorlás szabályozásáról, amint megkapja a tervezetet.

Orbán Viktor az Országházban - egy más témában tartott sajtótájékoztatón - elmondta: a bizottság javaslata nemcsak az illegális bevándorlással foglalkozik, hanem általában az EU stratégiáját tartalmazza a bevándorlás kérdésének össze részletével kapcsolatban. Ezt terjesztené a parlament elé, és javasolja az Országgyűlésnek, valamint a közvéleménynek, hogy megvitassák, mivel értenek egyet belőle és mely részek ellentétesek Magyarország érdekeivel. "Izgalmas és szép vita előtt állunk" - fogalmazott. Jó lenne, ha erre még az Európai Tanács júniusi csúcstalálkozója előtt sor kerülne, mert akkor úgy mehet az eseményre, hogy bírja a magyar parlament egyértelmű felhatalmazását - közölte a kormányfő.

2015. május 9.: Európa tétovázik - jelentette ki, s ezt annak tulajdonította, hogy a kontinens elbizonytalanodott saját identitásával, céljaival kapcsolatban. "A párizsi terrormerénylet sokkolta a kontinenst, de senki sem lehet biztos abban, hogy az ezt követő vajúdásból alkalmas válaszok fognak megszületni" - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve, hogy míg Európa változatlanul a multikulturalizmus, a politikai korrektség, és "hasonló bűvszavak varázsában vívja vitáit" például a bevándorlásra vonatkozóan, addig Ausztrália képes megvédeni a határait.

2015. május 8.: Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Unió életszerűtlen szabályai nélkül Magyarország képes lenne megvédeni magát a megélhetési bevándorlóktól. A kormányfő ezt pénteken mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az illegális határátlépés ügyében a miniszterelnök azt mondta: az illegális bevándorlást minden esetben törvénysértésnek kell tekinteni, az ugyanis nem egy "bocsánatos bűn", nem egy "kedélyes délutáni szórakozás". "Ha nem szabályozzuk a bevándorlókat, hanem egy ilyen kollégiumi házibulit hirdetünk, hogy mindenki jöhet, aki ráér és akar, és addig marad, ameddig a kakas kukorékolni nem kezd", akkor a kormány által célul tűzött polgári berendezkedésnek semmi esélye nem lesz - fogalmazott Orbán Viktor. Felhívta a figyelmet arra, hogy három év alatt a hússzorosára nőtt a magyar határt illegálisan átlépők száma, ami Európában is kiemelkedő adat. Ha pedig majd az osztrákok és a németek megakadályozzák az illegális határátlépéseket a saját határaiknál - folytatta -, akkor "mint egy nagy zsákban, minden illegálisan Magyarországra érkezett menekült itt marad nálunk", ami veszélybe sodorja a megélhetést, a munkahelyeket. Szerinte azonban "ha az EU nem kényszerít ránk életszerűtlen szabályokat (...), ha ezeket a szabályokat le tudjuk rúgni magunkról - és mi erre készülünk -, akkor mi képesek vagyunk Magyarországot megvédeni a megélhetési bevándorlóktól". Az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, majd le kell folytatni az eljárást, akiről pedig ennek során kiderül, hogy valóban politikai üldözött, annak meg kell adni az Európában tartózkodás lehetőségét - magyarázta a kormányfő, jelezve ugyanakkor, hogy a többség valójában megélhetési bevándorló. A magyarországi tervekre vonatkozó brüsszeli reakciókat - mondta - elismerésnek tekinti, nem pedig kritikának. Magyarország az egyetlen ország, amely nyíltan, világosan beszél erről a problémáról, aki pedig így tesz, azzal vitatkoznak - fűzte hozzá. Orbán Viktor közölte azt is, őrült, méltánytalan ötletnek tartja azt az európai elképzelést, amely szerint "valaki beengedi a menekülteket a saját országába", majd utána "szétosztja" a többi tagállam között. Szerinte most nem szolidaritásra van szükség, hanem a törvények érvényesítésére. Mindenki védje meg a saját határait - javasolta, megjegyezve, a közös európai fellépésnek arra kellene irányulnia, hogy helyezzék a kontinensen kívülre a problémát. Ezért helyesnek tartja azt az álláspontot, hogy az embercsempészek hajóit meg kell semmisíteni, el kell kobozni, meg kell akadályozni, hogy a menekültek, akik csak illegálisan tudnak belépni Európába, meginduljanak. Azt is szorgalmazta, hogy több energiát kell fordítani azoknak az államoknak a megerősítésére, ahonnan elindulnak a menekültek, hogy ezek az országok meg tudják védeni a saját határaikat.

2015. április 24.: Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: "nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon". Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek - hangsúlyozta. A mostani csúcstalálkozó a tengeri menekültekkel foglalkozott - folytatta -, Magyarországot viszont a szárazföldön érkező menekültek ügye érinti, ezzel júniusban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd. Közölte egyúttal, hogy a visegrádi országok kormányfői csütörtökön külön is egyeztettek, és elfogadtak egy közös álláspontot - amelyben alapvetően a szárazföldön érkező megélhetési bevándorlók kérdése szerepel -, ezt a V4-csoport soros vezetője, Robert Fico szlovák miniszterelnök elő is terjesztette az EU-csúcson. Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el - az adottságaiknak megfelelően -, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat. A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta. Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére - ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok "megbénítják" a tagállamokat. A miniszterelnök hozzátette, amíg a menekültek továbbmehetnek, addig nincs nagy baj Magyarországon, "de azt nem fogják megengedni a németek meg az osztrákok az idők végtelenségéig, hogy az EU területére illegálisan belépő emberek szabadon menjenek az ő országaikba". Végül megismételte: álláspontja szerint Európának nincs szüksége bevándorlókra, inkább jó család- és foglalkoztatáspolitika kell. Jelezte ugyanakkor, ez egy olyan kérdés, amelyben az ő álláspontja messze van attól, hogy általános legyen.

2015. január 11, Párizs: "A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában - mondta a magyar állami tévének az esemény után -, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért meg kell állítani, ez a magyar álláspont."

nepszava.hu (Címlap Fotó: Mihádák Zoltán)