h i r d e t é s

Orbán és a járvány

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Orbán és a járvány

2020. március 24. - 08:14

 

A kormány az ellenzék nélkül is képes megoldani a „problémát”

Orbán a parlamentben újra elismételte a rendfenntartásra kirendelt rendőrök és katonák számát, miután az operatív törzs hétfői, március 23-án elhangzott sajtótájékoztatóján egyszer már elmondta. 23 950 hivatásos katona, 9381 tartalékos katona, 10 649 öt éven belül leszerelt katona áll rendelkezésre a közrend és köznyugalom fenntartására Orbán Viktor szerint. Ők emelt szinten vesznek részt a határvédelemben, illetve a kiemelt vállalatokhoz operatív irányítási csoportot rendel ki, hogy segítséget tudjanak nyújtani. 70 275 bevethető egyenruhás van, aki 65 év alatti, tette hozzá. Polgárőrből 46 573 fő van, akiknek nincs fegyvere, de gyakorlata igen, ők is bevethetők a rendfenntartásra szükség esetén. És persze a TEK, valamint a légierő, melynek fegyveresei már megjelentek Budapest utcáin és a főváros légterében. Így összesen több mint 139 684 fő áll rendelkezésre a rendfenntartásra.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a „problémát” (a koronavírus elleni küzdelmet) a Parlament ellenzéke nélkül is képes megoldani. Ez azért is különös, mert eddig az egész világon egyetlen kormány sem volt képes a SARS-CoV-2 vírus okozta járványt megakadályozni. Ezt a feladatot fegyverekkel, katonákkal, terrorelhárítókkal egészen biztosan nem lehet megoldani. A négy-öt millió dolgozó gondjait, a két és félmillió – a leghátrányosabb helyzetben lévő – nyugdíjas honfitársunk sorsát a készenlétbe helyezett páncélos harckocsikkal, a rendfenntartókkal szükségtelen megnyugtatni, mert Magyarországon senki sem akar utcai harcokat.

A történelem során – úgy a harmincas évek közepén, végén – már létezett egy olyan politikus, aki parlament és ellenzék nélkül fogott neki a „rendcsinálásnak”… A népe és a Vezető végső sorsa ismeretes. Az 1945 után írott tankönyvek szerte a világon említést tettek a tizenkét esztendeig tartott eseményekről.

Magyarország miniszterelnöke nem élte át a második világháborút, 1956-ot és az azt követő eseményeket – így nem lehet tapasztalata arról, hogy mit jelent a fegyveres erők mozgósítása, bevetése. 1963 és 1989 között nem vett részt az ellenállásban, az ifjúkommunistát és az MSZMP-tag környezetét nem börtönözték be egyetlen napra sem – ők, sok-sok kollaboránssal együtt belesimultak a diktatúrába, így nem is csodálkozhatunk azon, hogy vezetésükkel az ország már majdnem ott tart, mint Kádár János évtizedeiben. Amíg tíz- és százezrek az államszocialista rendszer lebontásán munkálkodott, tüntetett és létrehozta a szabadság kis köreit – addig Orbán Viktor egyetemen tanulhatott (támogatója, Soros György segítségével Oxfordban is). Ellátogathatott az Egyesült Államokba – szintén a Soros Alapítvány hatékony közreműködésével – majd a „rendszerváltás” első éveiben liberális politikusként ismertették meg Magyarország lakosságával a támogatói. Mindezek ellenére a nyomort soha nem ismerő fiatalember, akinek apja a Dolomit Kisszövetkezet elnöke volt és az édesanyja pedagógusként dolgozott, már 1993 után levette az álarcát, azt az utat kereste, amely a hatalomhoz, végső soron a diktatúrához vezet. – Egyetemi tanulmányainak végén, szakmunkások százezreivel-millióival ellentétben, nem tett szakvizsgát, hiszen munkát, munkahelyet soha nem kereset, nem egyszerű ügyvédnek, ügyésznek vagy bírónak készült, mint jogász – a paraszt értelmiségi fiatalember mindig is az ország vezetője akart lenni, méghozzá nem is akármilyen.

A nép nevében_2020.jpg

Politikai pályája kezdetén még olykor megjelent egy-egy árvíz alkalmával, mely tevékenységét a televízió bemutatta, a nyomtatott sajtó pedig ismertette. Megszilárdítva a magyarországi hatalmát, nem késlekedve Nyugat-Európa, majd a világ más tájai felé fordult. – Barátainak nevezte Ázsia diktátorait és miközben az általa vezetett ország a NATO illetve az Európai Unió tagja lett, a „Visegrádi Négyeket” és a „Türk Tanácsot” megalapítva Európa megmentőjeként szorgosan munkálkodott azon szövetségesek ellen, melyeknek hazánk is tagja. – Napjainkra már jól megismerték Brüsszelben, a NATO katonai vezetői sem veszik komolyan és a nyugati államok csak azért nem avatkoznak be katonailag vagy gazdaságilag, mert Berlin, Párizs, az Unió és a NATO nem Moszkva…

Miután a migráns-ügy nem vált be, a lezárt határokon a menekültek nem hozhatták be a járványt, a koronavírusra hivatkozással Orbán Viktor felhatalmazási törvényt akar, melynek bevezetése után a miniszterelnök – immár az Országgyűlést, a Parlamentet is félretéve – egy személyileg vezetheti az országot „ameddig azt szükségesnek látja”. Nos, ehhez egyelőre nem kapott segítséget az ellenzéktől. 2020. március 23. után azonban a „strong man”, az erős vezető, majd keres vagy alkot olyan törvényt, amely korlátlan uralmat biztosít neki. Ehhez pedig elegendő lesz majd az a parlamenti többség, amellyel most is rendelkezik. – A Fidesz-KDNP koalíciónak ugyanis a morál, a tisztesség éppen olyan ismeretlen fogalmak, mint a vezetőjüknek.   

 

Kollár Erzsébet,
a rendszerváltók lelkiismerete


 

h i r d e t é s