Április 7. és 10-e között rendezték meg a XVI. Áprilisi Nemzetközi Akadémiai Konferenciát a Gazdasági és Társadalmi Fejlődésről a moszkvai Higher School of Economics National Research University és a Világbank közös szervezésében.

Az orosz fővárosban rendezett konferencián felszólalt többek közt Magyar Bálint szociológus, egykori liberális oktatási miniszter, aki a 2010 utáni Magyarország példáján keresztül mutatta be az általa „posztkommunista maffiaállamnak" nevezett jelenséget. Az egyik legnagyobb orosz online hírportál, a Lenta részletes beszámolót közölt az előadásról - számol be a Figyelő. 

A maffiaállam

„A megnevezésben a posztkommunista jelző nem csak arra utal, hogy a rendszer a kommunista diktatúra bomlástermékeként jött létre, hanem arra is, hogy ezen országok összeomlott rendszere valaha az állami tulajdon monopóliumára épült. A maffiaállam megnevezés pedig a hatalmi elit természetére, szerveződési rendjére utal" - magyarázta a szociológus. Magyar a rendszer definícióját a patriarchális család meghatározásából vezette le, melynek élén egy családfő áll, aki meghatározó a háza népét érintő személyes és vagyoni döntések ügyében. Ez a kivételes, uralmi helyzet szembe megy a modern társadalmak alapját jelentő polgári jogegyenlőséggel, melynek keretein belül a családfő, illegitim módon fenntartva premodern jogosítványait, keresztapává lényegül, míg piramisszerű engedelmességi rendben alatta lévő „fogadott családja" maga lesz a maffia. Ha pedig ezeket a jogosítványokat egy Családfő egy ország élén, „fogadott politikai családja" javára és a nemzetet háza népeként kezelve gyakorolja, azt nevezi Magyar maffiaállamnak.

Keresztapaként az ország élén

Az állam foglyul ejtésével (state capture) szemben a maffiaállamban már nem egyes oligarchák adnak utasításokat a regnáló kormánynak, hanem a Családfő, a Keresztapa szerez magának oligarcha-kinevezési jogot. A Keresztapa felülről, az erősen hierarchikus Család javára szabja át a politikai és a gazdasági viszonyokat, például az ún. tranzitállamosítás révén, mely egy magánvállalkozás ideiglenes „állami gondozásba" vételét jelenti későbbi, a Család számára történő reprivatizáció céljából. De Magyar szerint ugyanilyen fontos eszköz a nem családi tulajdonosok kitúrását szolgáló különadóztatás, a személyre szabott sarcolás és törvénykezés is. Hogy premodern jogosítványait érvényesítse, a Keresztapának nem kell a klasszikus maffiára jellemző törvénytelen, pláne véres eszközökhöz nyúlnia, hiszen a kezében van az ügyészség, az adóhivatal, a hatalmi ágak és a törvényhozás is. Ahogy a volt politikus fogalmazott, a maffiaállamban „a rule of law-t felváltja a law of rule, az igazságszolgáltatás helyébe a materiális igazságosztás lép".

Borisz Nyemcov emlékét orosz ellenzékiek őrzik a gyilkosság helyszínén az orosz nacionalistákkal szemben. Magyar Bálint aláírásával támogatta, hogy emléktáblát állíthassanak.

Piramisjáték: épül, majd összedől

Mindehhez a társadalmi legitimációt a párt teremti meg, mely így a fogadott politikai család „transzmissziós szíjává" silányul. A pártban és a kormányban betöltött funkciók Magyar szerint pusztán formálisak, az uralom de jure és de facto természete legtöbb esetben nem fedi egymást. A párt célja ebben a rendszerben pusztán az, hogy hangoztassa azokat az ideológiai paneleket, melyek paravánként fedik el és teszik népszerűvé a maffiaállam korrupt tevékenységét (Magyar szerint ezt a célt szolgálja például a „nemzeti szabadságharc" ideológiája).

Mindazonáltal a rendszer Magyar szerint nem fenntartható, „válságidőszakban egy olaj nélküli olajdiktatúrává válik hasonlatossá". Ezen kívül a rendszer piramisjátékot játszik egyrészt ideológiai értelemben, ahogy pragmatikusan használt nacionalizmusa megágyaz a szélsőséges erőknek, másrészt nemzetközileg is, ahogy „pávatáncos", „nyugati csónakban keleti széllel" típusú retorikájával fokozatosan elszigeteli magát legfőbb szövetségeseitől.

figyelo.hu (Címlap: Magyar Bálint a Világbank és a HSE meghívására tartott előadást Moszkvában.)