Pedig elég feltűnő jelenségről van szó, amikor a magyar nép nevében prédikál, mégis olyan megosztó politikát folytat, aminek eredményeképpen az ország nagyobbik fele okkal érezheti magát „hazájában hontalannak”.

A konzervatív értékrend, amit a Fidesz – és ha már itt tartunk – a KDNP hirdet, nem tűnik hitelesnek azok számára, akik értő módon közelítenek a magyar történelemhez. Nem véletlen hát, ha Heller Ágnes nevét ezerszer is elátkozzák, mert a filozófus 90 évesen is olyan precízen világít rá a kormány hazugságaira, ahogy tette azt egész pályafutása alatt.

– Lényegében itt nincsen konzervatív jobbközép, sem erős baloldali párt. Illetve a Fidesz kommunikálja magát jobbközépnek. És az alternatíva hiánya nem csak a magyar választóknak okoz gondot.

– Nem, ők a szélsőjobb, ezt mindenki tudja, az Európai Néppárt is. A tömegtársadalom kialakulásában a hagyományos pártok elvesztik a támogatottságukat. A hagyományos pártok ugyanis osztálypártok voltak, de ma nincsenek osztályok, mert a szegények nem egy osztály. Most például nagyon örülnek annak, hogy Ukrajnában 70 százalékkal egy komikus nyerte az elnökválasztást. Én nem örülök. Hogy a korábbi elnököt leváltották, annak igen. De hogy politikai tapasztalat nélkül kerülnek ilyen posztra, csak mert a szavazók azt mondják, hogy ezek még nem voltak… Ez a tömegtársadalom, mindennel tömegszavazatot lehet nyerni, csak jó demagóg legyen az ember. Nem jól áll a világ, és ebben a rossz világban nem szabad kizárólag pártérdeket szem előtt tartani, mert akkor a vesztes lóra fogunk tenni. /168 óra/

Meglehetősen kemény gondolat és legalább annyira baljós is egyben. Különösen a szakmai felkészültséget illetően. Hogyan bukhat az egyetemről egyenesen a Parlamentbe valaki, akinek egyetlen érdeme, hogy apuci – adott esetben – egy másik rezsim alatt volt a kondér közelében?