Az Európai Néppárt „konzervatív szárnyának” megerősödésével és a „liberálisok” meggyengülésével számolnak a Fideszben a jövő évi Európai Parlamenti (EP) választásokon – erről beszélt több fideszes EP-, és magyar parlamenti képviselő is a Népszavának. A háttérbeszélgetésen megszólalók rég nem látták ennyire magabiztosan a jövőt, és ezt nem csak a Fidesz újabb kétharmados győzelme táplálta. Valamennyi megkérdezett úgy vélekedett, hogy a párt helyzete jelentősen erősödhet az európai politikában a közeljövőben. Vagyis: hol vannak már azok az idők, amikor néhány mérsékeltebb gondolkodású kormánypárti EP-képviselő elismerte, akár olyan hangulat is előállhat a Fidesz szélesebb pártcsaládjában, az Európai Néppártban (EPP), hogy Orbán Viktorékat kitessékelik az Európai Parlament legnagyobb frakciójából?

Bár korábban hivatalosan ezt is tagadták és csak néhány, az EPP-ben marginális helyzetű képviselő magánakciójának tudták be a kizárási kezdeményezéseket – mások mellett Frank Engel luxemburgi képviselő szólította fel erre többször nyilvánosan a saját frakcióját –, azért egy Fideszes euró-honatya közvetve elismerte, hogy elvben nem zárták ki ezt a lehetőséget sem.

Alaposan áttanulmányozták ugyanis a frakciószabályzatot a biztonság kedvéért. „A mi álláspontunk szerint frakciót nem lehet kizárni testületileg, csak egyes frakciótagokat személy szerint. Azaz, ha bármikor is bekövetkezne egy ilyen procedúra, akkor mind a tizenkét Fideszes, KDNP-s EP-képviselőről egyenként kellene szavaznia a többieknek. Ez már emberileg sem lenne egyszerű, és egyébként is nehezen tudnám elhinni, hogy a többség így döntene olyan frakciótársak ügyében, akik az esetek több mint 90 százalékában együtt szavaztak velük” – mondta forrásunk.

Ma már azonban elvi lehetőségként sem számolnak ezzel a forgatókönyvvel a Fideszben, főleg azok után, hogy a legutóbb komoly kritikákat kiváltó "Stop, Soros!" törvénycsomagot illetően a kormány végül engedett az európai kritikáknak a két legneuralgikusabb pontot illetően: Lemondott róla, hogy az "illegális migrációt segítő szervezetek" működése belügyminiszteri engedélyhez legyen kötve, és elfelejtette a szervezetek külföldről származó támogatására kirovandó 25 százalékos illeték ötletét is. Így forrásaink biztosak benne, hogy a Velencei Bizottság június végén „kénytelen lesz” megengedő állásfoglalást kiadni a jogszabályokkal kapcsolatban. (Korábban Manfred Weber, az EPP vezetője is kritizálta a Fideszt a "Stop, Soros!" miatt.)

Ennél fontosabb azonban, hogy jövőre mindenki átrendeződést vár az európai politikai palettán az EP-választásokat követően: a migránsellenes, EU-szkeptikus, EU-kritikus (Orbán Viktor és a Fidesz képviselői konzekvensen ragaszkodnak az utóbbi öndefinícióhoz, mondván, ők továbbra is elkötelezettek az EU fennmaradása mellett, de elutasítják a mélyebb integrációs törekvéseket) pártok előretörését és a mainstream/liberális erők további visszaszorulását várják. A Politico brüsszeli lap például azt írta a múlt héten, információi szerint a nyíltan EU-ellenes erők (például az olasz Öt Csillag mozgalom, vagy a francia Nemzeti Mozgalom, Jean Marie Le Pen pártja) már egy leendő együttműködésről tárgyalnak, amihez Orbán Viktort is szeretnék megnyerni. Ennek jelenleg kevés esélye látszik, de a már idézett egyik Fideszes EP-képviselő szerint, ha a pártot esetleg mégis kizárnák az EPP-ből, akkor „Orbán Viktor biztosan egy EU-szkeptikus mozgalmat gründolna az EP-n belül”.

Egy fideszes forrásunk szerint az EPP folyamatosan méri tagpártjainak támogatottságát és ez alapján mandátumbecsléseket készít. A Néppárt jelenleg 219 képviselővel adja a legnagyobb frakciót, a kormánypárti EP-képviselő azt mondta, jövőre ez a szám reálisan 180-185 főre csökkenhet. Csakhogy, mivel a Fidesz a jelenlegi helyzet alapján minimum hozni fogja a jelenlegi 12-őt a Magyarországnak jutó 21 képviselői helyből, ez még inkább felértékelheti a pártot. (Optimista kormánypárti előrejelzések a 15-öt sem tartják kizártnak.) A Fidesz-KDNP már így is a hatodik legnagyobb nemzeti képviselőcsoportnak számít az EPP-n belül, elképzelhető, hogy jövőre akár „dobogó közelbe” is kerülhetnek. Ráadásul Orbán Viktor egyike a Néppárt hat kormányfőjének.

„A Fidesz stabilan hozza a 12 főt, vagy többet, ráadásul kormányon vannak. Az EPP vezetése sem hülye, tisztában vannak azzal, hogy mit jelent ez, szemben a 3-5 fős skandináv, Benelux képviselőcsoportokkal, amelyek ráadásul rendre ellenzékben szerepelnek” - mondta lapunknak a már idézett EP-képviselő, aki szerint ezért sem tartanak attól, hogy a párt kizárása komolyan felmerülhet.

Az egyik legfontosabb politikai kérdésben, a migrációt illetően a kelet-európai és a déli tagállamok álláspontja nagyjából hasonló. (Orbán Viktor nyilván ezért is nem győzte örömét hangoztatni az olasz kormány eheti döntése után, miszerint lezárták a kikötőket egy menekültekkel teli hajó elől. Málta - egyébként baloldali - kormánya ugyanígy tett, végül Spanyolország fogadta be a 629 embert.) Egy kormányzati forrásunk szerint egyes konkrét ügyekben akár még egyeztetések is lehetnek a déliek és a keletiek között.

A Fideszben egyértelműen Orbán Viktor elismerésének tartják Angela Merkel eheti nyilatkozatát is a német közszolgálati médiában, miszerint a déli határzárral a magyar kormány Németországot is védi. Magyar és német részről is megerősített információink szerint egyébként a választások után komolyan felmerült, hogy Angela Merkel még a magyar V4-es elnökség idején Budapestre jön egy Visegrádi Csúcs keretében, Orbán Viktor számára nyilván ez lett volna az igazi politikai áttörés. Ez azonban végül nem teljesült.

Szerző: Kósa András / nepszava.hu