A hódmezővásárhelyi keltezésű írás rámutat: az oktatás terén folyó kampány élén Orbán Viktor nacionalista bajkeverő miniszterelnök áll, és ezt „konzervatív forradalma” részének tekinti. Az eredmény: több feszület a tantermekben, és az órarendben gyakran van ima és katekizmus.

Az egyik következmény az, hogy több közpénzt csatornáznak az egyházi iskolákba, amelyekben sok gazdagabb család gyermeke tanul – írta a szerző, és részletesen szólt a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc iskoláról, amelyet 2020 szeptembere óta apácák működtetnek. A magyar oktatás keresztényiesítését Orbán Viktor vezényli, aki önmagát a „keresztény civilizáció megmentőjének” tekinti, és azt ígérte, hogy megfordítja a vallás kommunisták általi elnyomását.

Kormányzása alatt számos oktatási intézményt átadott az egyháznak, és bizonyára nagyon várja, hogy ezt közhírré tegye, amikor vasárnap találkozik a pápával.

Ferenc pápa szokatlanul rövid budapesti megállója aláhúzza, hogy a pápának vannak ellentétei a nacionalista és bevándorlás-ellenes Orbán Viktorral. A 84 éves Ferenc vasárnap mindössze hét órát tölt a magyar fővárosban, Szlovákiában viszont sokkal tovább marad. (…)A konzervatív amerikai National Catholic Register úgy értesült: több magyar püspök is hiába győzködte a pápát, hogy ne csupán pár órát legyen Budapesten, illetve hogy adjanak hivatalos állami jelleget az útnak. Hogy nem így lett, az hatalmas pofon a magyar politikusnak. Yahoo/Reuters

Orbán 2010-es hivatalba lépése idején az iskolák 9,4, 2018-ban 18 százaléka volt katolikus. A szerző Ercse Kriszta szociológust (Civil Közoktatási Platform) idézte, aki szerint ez az adat nem feltétlenül jelenti, hogy a társadalom vallásosabb lenne. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson a magyarok mindössze 39 százaléka mondta magát katolikusnak, és közülük csupán 15 százalék mondta azt, hogy jár templomba. Ercse szerint a szülőket azért vonzzák az egyházi iskolák, mert jobbak az államiaknál, részben azért, mert nagyobb állami támogatásban részesülnek.

A szociológus elmondta: a tanulási eredmények érdekében jó néhány egyházi iskola kifejezetten a gazdagabb szülők gyerekeit keresi, nem pedig a szegényebb vagy roma gyerekeket. Ercse Kriszta rámutatott: „ez a szelekció drasztikus formája, és gettósodáshoz vezethet”. Elmondta: a kormány hagyja lerohadni az állami iskolákat, és hivatalos adatot idézett, amely szerint a 2017-18-as tanévben az egyházi iskolák egy tanulóra 570 eurónak megfelelő összeget kaptak, míg az államiak mindössze ennek az összegnek a 25 százalékát.

Végül idézte Márki-Zay Pétert, a város polgármesterét, akit szintén aggaszt, hogy ez a rendszert elősegítheti a szegregációt. Márki-Zay elmondta: maga is katolikus, és támogatja, hogy az iskolában keresztény értékeket tanítsanak, de nem támogatja a kétszintes rendszert.

„Tisztességtelennek találom, hogy az egyházi iskolák több támogatást kapnak, mint az államiak” – mondta. (Huppa)