Ez pedig elsősorban stadionok építésében nyilvánult meg. - írja az mfor.hu

Orbán Viktor foci iránti rajongása a sportág eredményei alapján már-már a józan ész határait feszegeti, hiszen a kormányzása alatt szinte számolatlanul öntötte a pénzt a sportágba, különösen annak létesítményeibe. Azonban nemcsak válogatott és klubszinten maradnak el az eredmények a várttól, de a nézőszámok tekintetében sem volt látványos előrelépés. Ennek magyarázata pedig roppant egyszerű: a stadionok mellékesek, hiszen nem stadiontúrára akar menni az, aki kilátogatna egy-egy mérkőzésre. Harcot, küzdést, látványos megoldásokat, focit szeretne látni, nem pedig milliós fizetésekért a pályán lődörgő játékosokat. 

Mindezek ellenére tény, hogy Orbánék 350 milliárd forintot öltek már a létesítményekbe, mint az kiderül, a Népszava múlt heti cikkéből. Az összeg több mint felét az új Puskás-stadion 200 milliárdos költsége adja, de ha ettől eltekintünk, akkor is 150 milliárd forintból beszélhetünk. 

1 253 744 forint az, amit egyetlen új - potenciális - nézőre, férőhelyre költöttek (terveznek elkölteni) Orbánék, és bár törvényszerű, hogy egy kisebb stadion fajlagos költsége magasabb lehet, mint egy nagyobb arénáé, ha költségeket leosztjuk a tervezett férőhellyel, a Haladás-stadion bizonyul irreális drága beruházásnak. Egyetlen férőhelyre ugyanis 1,8 millió forintos költség jut.Hasonlóan kiugró fajlagos költség társul az MTK stadionjához, a valamivel több mint 5000 férőhelyes arénára 1,5 milliós "egységnyi" kiadást kapunk. 

Az 5000-es szombathelyi és a 8000-es Hidegkúti Nándor stadion túlárazottságát jól szemlélteti, hogy az ezeknél kisebb, 3500 fő befogadására tervezett felcsúti Pancho Aréna költsége is "csupán" 1,08 millió forint. Az MTK-stadionhoz hasonlóan 8000 fős lesz a Bozsik Stadion, amelynek fajlagos költsége ezeknek töredéke: 687 ezer forint. Vagyis hasonló méretű arénákat bőven kevesebből is ki tudtak hozni. 

5 millió nézőnként?

Az egy dolog, hogy fajlagosan mekkora költséget jelent 1-1 stadionberuházás, hiszen a legritkább esetekben töltik meg a nézők a stadionokat - legyen szó újról vagy régiről. A magyarfutball.hu adatai szerint az idei szezonban eddig legjátszott meccsek alapján a Fradi hazai meccsein van átlagosan a legtöbb néző, több mint 8600-an szoktak kilátogatni a 22 ezres Groupama Arénába. Megdöbbentő, hogy ezután a második helyre a DVSC Nagyerdei Stadionja került mindössze 3566 átlagos nézővel, akik szinte elvesznek a több mint 20 ezres aréna nézőterén. 

Az átlagos nézőszámok azért lehetnek érdekesek, mert nagyjából ennyi ember hajlandó fizetni azért, hogy a helyszínen szurkolhasson a kedvenc csapatának; vagyis ők azok, akik tényleg élvezhetik Orbán stadionépítési lázának előnyeit. Ha a stadionok költségét az átlagos nézőszámokra vetítjük, helyenként teljesen megdöbbentő eredményeket kapunk. 

Ilyen a szegedi stadion esete. A csapat utolsó elsőosztályú meccsét 1999-ben játszotta, jelenleg az NB II-ben szerepel. A mérkőzéseket az idei szezonban átlagosan 200-an nézik meg a helyszínen, akik a stadion elkészülte után egy 8000 fős arénában szurkolhatnak a csapatuknak. Mivel a projekt bő 9 milliárd forintból valósul meg, egy nézőre 47 millió forint jut a költségvetésből. 

A szegedi drukkerek után a székesfehérváriak bizonyulnak a számok alapján a kormány számára "legértékesebbnek", hiszen az új stadionnal minden szurkolóra 9,9 millió forintot költenek az államkasszából. A Videoton hazai meccseire ugyanis átlagosan 1829-en látogattak ki a mostani szezonban, ők 14 ezer férőhelyes arénát kapnak több mint 18 milliárd forintból. A dobogó harmadik fokára a budaörsi stadion kerül. Bár a másodosztályban játszó csapat csupán 1 milliárd forintért kap új 1500 fős arénát, a meccseket csupán 148-an látogatják átlagosan. Vagyis egy szurkolóra 6,7 milliós költség jut. A legkevesebbet az újpesti drukkerek "kapják", hiszen a stadion 800 milliós felújítása 283 ezer forintos egy főre eső költséget jelent.

mfor.hu