Az EU futni hagyta Magyarországot és Lengyelországot – egyelőre. A két kormánynak e pillanatban nem kell tartania attól, hogy a jogállami normák megszegése miatt kénytelen lesz uniós pénzekről lemondani. Ugyanakkor bár a mechanizmus felpuhult, egyes tagok, illetve EP-képviselők szemében mégis a fő eszközt jelenti, illetve jelképes gesztus, hogy a szervezet harcol a demokratikus visszalépés feltartóztatásáért.

De csak akkor lép életbe, ha előbb helybenhagyja az Európai Bíróság és csak a következő pénzügyi időszakban utalandó szubvenciókra vonatkozik. Tehát azokra nem, amelyek még a mostani keretek között járnak.

Látszólag ily módon a magyar és a lengyel vezetés nyert, és ez annyiban igaz, hogy hónapig, sőt évekig semmi sem változik a mostani állapothoz képest. Valójában azonban Budapest és Varsó hoppon maradt több alapvető követelésésvel. Maradt a jogállam eredeti megfogalmazása, csupán a tervezetthez képest később szembesül a két állam a tényleges következményekkel.

Az térítette őket jobb belátásra, hogy Merkel odahatott, no meg, hogy ha nincs új költségvetés, akkor szükség üzemmódba ment volna át a finanszírozás, ez esetben viszont leálltak volna a támogatások. A francia elnöki hivatal egyik illetékese szerint a végén a pénz győzte meg őket.

A tegnap délutáni nagyköveti értekezleten a többség nagyon kedvezően nyilatkozott, bár több északi országnak azért még vannak kérdései. De az általános megközelítés konstruktív volt. Egy-két EP-képviselő azonban háborog. Moritz Körner a német FDP-től nagy hátránynak tartja, hogy 1,5-2 éves késedelmet szenved a mechanizmus, mert így Orbán 2022-ben megnyerheti a választást.

De mivel a járvány miatt nagyon kell a pénz a súlyos helyzetben lévő országoknak, Strasbourg aligha vállalja, hogy beleköp a levesbe. Még a német zöld Daniel Freund is azt mondta, noha ő aztán nem nagy barátja a magyar vezetőnek, hogy a Parlament elfogadja a kompromisszumot. Bár ő maga is úgy véli, hogy Orbán ily módon változatlanul felmarkolhatja újraválasztásához az uniós alapokat. (Politico)

Meghatározó értékekből vizsgázik az unió

A Magyarországgal és Lengyelországgal kialakult jogállami vitában meghatározó értékekből vizsgázik az unió. Merkelre nyomás nehezedett, hogy győzze meg a két populista vezetőt: dobják sutba a vétót és a ma kezdődő csúcsértekezletig tegyék szabaddá az utat a költségvetés, illetve a gazdasági mentőcsomag számára. A civakodás pont akkor fordult igen keményre, amikor a demokrácia hívei azon tanakodtak, mitévők legyenek az olyan tagállamokkal, amelyek eltávolodtak a közös értékektől. Ha Brüsszel és Berlin túl sok engedményt tesz, akkor az felhívás lehet a táncra, mármint hogy bejöhet ez a nyomulós taktika.

Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet igazgatónője azt mondja, a küzdelem az EU lelkéért zajlik. A magyar és a lengyel kormány évek óta gyengíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, bővíti saját hatalmát, az ellenzék rovására. Az uniós pénzek csak rásegítettek erre a folyamatra. A közösségi alapokat a politikai szövetségesek jutalmazására használták. A tenger sok támogatás folyik, noha Orbán és Kaczynski egyre többet bírálja Brüsszelt. Ezt azonban sok más helyen megelégelték, mert az adófizetőknek elegük van abból, hogy befizetéseikből mind inkább antidemokratikusra váltó hatalmakat segítsenek.

Az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője azt mondja, Lengyelország azért adta be a derekát, mert felismerte, hogy számára kezd veszélyessé válni a helyzet. Viszont ha az EU enged túl sokat, az jelzés, hogy brutális politikával a külön utas kormányok elérhetik, amit akarnak. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a mostani megállapodástól függetlenül itt az idő frontálisan megütközni a makacskodó országokkal. Grabbe szerint azonban a nagy dilemma az, Merkel hajlandó-e megküzdeni Orbánnal. (Washington Post)

nepszava.hu