Annyira jól áll a költségvetés, hogy a kormány korábban elkezdheti a mozgástér kihasználását, vagyis a költekezést - vetítik előre friss költségvetési elemzésükben az OTP Bank közgazdászai - írja a Portfolio.

A szakértők bíznak abban, hogy a kormány tartós, strukturális intézkedések meghozatalára használja fel ezt a lehetőséget. Szerintük még az egyszámjegyű szja-kulcs is beleférne a számokba. 

Szépek a számok

Bejött az OTP Bank elemzőinek számítása, legalábbis ami a 2016-os GDP-arányos államháztartási egyenleget illeti. A közgazdászok 1,6%-os hiányt vártak, az előzetes adat pedig 1,7%-os deficitről szól. Friss elemzésükben arra is rámutatnak, hogy a tavalyi első három negyedév alatt 243 milliárd forintos többletet mutatott a költségvetés, ami 711 milliárd forinttal volt kedvezőbb, mint 2015-ben.

Mindezek fényében nem volt váratlan, hogy a kormány az év végén elkezdte kihasználni ezt a jelentős költségvetési mozgásteret. Ennek köszönhetően jött össze az utolsó negyedévben egy 852 milliárd forintos deficit, miközben 2015 utolsó három hónapjában 59 milliárd forint volt a mínusz. 

Meglátásuk szerint a tavalyi negyedik negyedéves jelentős mínusz csak átmeneti jelenség volt. A kiadásnövelő intézkedéseket októberben hozta meg a kormány, ezek nagy része azonban csak decemberben realizálódott, nem véletlen, hogy a decemberi pénzforgalmi hiány 908 milliárd forint lett. Elsősorban az egyszeri tőkejuttatások miatt növekedtek a kiadások az év utolsó hónapjában - emlékeztetnek.

Arra a következtetésre jutottak az OTP szakértői, hogy ha az utolsó hónap kiadásnövelő kormányzati intézkedései elmaradtak volna, akkor gyakorlatilag megvalósult volna a nullás, vagyis az egyensúlyi költségvetés.

A költségvetés kedvező alapfolyamatai fennmaradtak az idei első negyedévben. Habár az első negyedéves pénzforgalmi hiány minimálisan meghaladta a tavalyit, ez elsősorban két egyszeri hatással magyarázható - fogalmaznak a szakértők: 

• Az EU-források előfinanszírozásával.
• Az áfa-visszautalások gyorsabb teljesítésével.

Ha ezektől az egyszeri egyenlegrontó tételektől eltekintünk, valamint nem vesszük figyelembe az állami földértékesítésekből és a növekedési adóhitelből beérkezett összegeket, akkor az első negyedév pénzforgalmi egyenlege idén plusz 63 milliárd forintot mutatott volna, szemben a tavalyi 140 milliárd forintos első negyedéves hiánnyal - írják. 

És még szebbek lehetnek

Az alapvető költségvetési folyamatok arra utalnak, hogy 2017-2018-ban is fennmaradhat az egyensúlyhoz közeli költségvetési egyenleg - emelik ki az OTP elemzői.

Ha a kormány nem hoz új intézkedéseket, amelyek befolyásolhatják a következő két év költségvetési egyenlegét, akkor a bevételi oldalon látható kedvező folyamatok, valamint a feszes gazdálkodás nulla közeli szinten tartaná a költségvetés ESA-egyenlegét idén és jövőre - vélekednek a közgazdászok, akik több magyarázó tényezőt is felhoznak, ami miatt a kormány hátradőlhet: 

• A feszes munkaerőpiac jelentősen növeli a járulékbevételeket is és az erőteljes bérnövekedés fenntartja ezen a téren a magas bevételi számokat.
• A lakossági fogyasztás bővülése jó hatással van a fogyasztási típusú bevételekre. Az áfabevételek minimálisan csökkentek csupán a célzott áfacsökkentés és a beruházások visszaesése ellenére.
• A társasági adóbevételeket a vállalatok növekvő profitabilitása és a növekedési adóhitel segítette. 2018-ban ezen a soron a GDP 1%-ának megfelelő bevétel eshet ki az társasági adókulcs csökkentése és a növekedési adóhitel jelentős tételének kifutása miatt.
• Szigorú gazdálkodás valósul meg a kiadási oldalon. A közszféra illetményalapja nem emelkedik, a háztartásoknak nyújtott költségvetési transzferek összege emelkedett, a nyugdíjindexálás miatt, a minimumnyugdíj összege azonban változatlan maradt.
• Egyre csökkenő finanszírozási költségek, csökkenő államadósság és ennek köszönhetően csökkenő kamatkiadások.
• Állami beruházások alakulása: ha az EU-társfinanszírozott fejlesztések újból felpörögnek, akkor mérsékeltebb összegben kell majd a költségvetésnek támogatnia ezeket a projekteket.

Azt is kiemelik, hogy az egyensúlyi költségvetés politikailag nem előnyös.

Az egyensúlyi költségvetés mellett az anticiklikus fiskális politikai megközelítés szól, vagyis a gazdasági ciklus jelenlegi, felívelő szakaszában érdemes lenne Magyarországnak tartalékolnia a költségvetésben, és egy ilyen időszakban építhetné le gyorsabban magas államadósságát. A közelgő parlamenti választások viszont amellett szólnak, hogy a kormány csökkentse az adókat vagy növelje a kiadásokat. Közben azonban a kormány 2,4%-os hiánycélt tűzött ki az idei évre, vagyis a tényleges folyamatok és a hivatalos cél között lehet még lényeges mozgástér - magyarázzák.

Ezért az OTP elemzői azt várják, hogy a kormány kihasználja ezt a költségvetési mozgásteret és minden erejével azon lesz, hogy 2017-ben és 2018-ban 4% körül legyen a GDP-növekedés.

Mivel várhatóan 2018-ban is lesz mozgástér a költségvetésben, ezért strukturális lazító intézkedések is a kormány asztalára kerülhetnek, vagyis tartós hatású lépések, adócsökkentések. Ebben a helyzetben nem kizárt az egyszámjegyű szja-kulcs bevezetése sem.

Ha viszont a kormány a korábbi stratégiájához ragaszkodik, akkor egyfajta mix valósulhat meg: magasabb állami beruházások, célzott áfacsökkentések, szelektív közalkalmazotti béremelés és szociális juttatás növelés.

Azt is megjegyzik az OTP elemzői, hogy tavaly év végén a kormány lassan realizálta a költségvetési mozgástér meglétét és emiatt az utolsó pillanatban döntött a kiadások növeléséről. Nehéz megítélni ezeknek az intézkedéseknek a gazdaságösztönző hatását. Ezúttal azonban a kormány várhatóan korában felismeri a fiskális lazítás lehetőségét, ami pedig jobb tervezést okozhat, strukturális intézkedések valósulhatnak meg, ez pedig hosszabb távon előnyös a magyar gazdaságnak - zárják gondolatukat.

portfolio.hu