h i r d e t é s

Országgyűlés - azonnali kérdések

Olvasási idő
32perc
Eddig olvastam

Országgyűlés - azonnali kérdések

2020. február 24. - 19:36

 

Az Országgyűlés háromnapos ülésbe kezdett ma, a képviselők délután két órában interpellálhatták a kormány tagjait.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI/Illyés Tibor

A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Az interpellációkra ezúttal is két óra állt rendelkezésre, amit az azonnali kérdések és válaszok órája követett.

A képviselők az ülésnap végén a kormány sürgőséggel tárgyalt börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos előterjesztéséhez benyújtott módosító javaslatokat tárgyalták.
A parlament kedden már el is fogadhatja a kabinet indítványát, amelyről az igazságügyi miniszter azt mondta, a kabinet célja, hogy megállítsa a "börtönbizniszt", amely mára több milliárdos iparággá vált. Varga Judit közölte, a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.

A parlament ülése március 2-án, hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget.

A 11 évvel ezelőtti romagyilkosságokról, a zöldpolitikáról és a nyugdíjasokról volt szó napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.

Párbeszéd: a náci beszédnek nincs helye a magyar Országgyűlésben!

Tordai Bence (Párbeszéd) a 11 évvel ezelőtti romagyilkosságokról azt mondta, ezek a gyilkosságok nem voltak előzmény nélküliek, azokat a cigányok ellen uszító cikkek, beszédek előzték meg, és ma ismét gyilkos szavakat lehet olvasni az újságban, illetve hallani a magyar parlamentben. A fajgyűlölet logikájának és a náci beszédnek nincs helye a magyar Országgyűlésben! - hangoztatta.
Hozzátette: vasárnap Budapesten sok ezren álltak ki "a Fidesz által megtámadott cigányság mellett". Közölte, tudják, hová vezet a gyűlölet, a faji elkülönítés; amikor az államhatalom vált fajgyűlölővé, annak a vége a holokauszt lett. "Térjenek észhez Orbán úr!" - szólított fel, azt kérve a kormánytól, ne járuljon hozzá, hogy ismét ártatlan emberek vére folyjon Magyarországon.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára rögzítette a 11 évvel ezelőtti gyilkosságok elítélendőek és szégyenfoltjai annak az időszaknak, amikor azokat elkövették. Hogy lehetséges, hogy a önök pártjának szövetségesei azok, akik "szinte cinkosként jártak" közbe ezekben a gyilkosságokban - firtatta.
Szerinte a gyöngyöspatai ügyben éppen az ellenzék és a Soros György által támogatott szervezetek azok, amelyek arra uszították az embereket, hogy kártérítési pereket indítsanak és ezáltal megbomlott a társadalmi béke. Nem azoknak az embereknek az érdekeit nézték, akik vélt vagy valós hátrányt szenvedtek - közölte. Szerinte ezek az emberek az oktatáson keresztül emelkedhetnek fel.

LMP: megkésett és kevés a kormány klímaterve

Schmuck Erzsébet (LMP) megkésettnek és kevésnek, illetve látszatintézkedéseknek nevezte a kormány klímavédelmi akciótervét, amelyek megvalósulása esetén is "fényévnyi távolságra" lesz Magyarország 2050-ben a karbonsemlegességtől. Kitért arra is, hogy a kormánynak óriási hitelességi deficitje van, mivel az elmúlt tíz évben a Fidesz politikája hatalmas környezet- és természetkárosítást okozott. Szerinte a kormány mindent feláldozott a hibás és erőltetett beruházások, a nagyüzemi földbirtokrendszer és a multik oltárán.
Közölte, a drága és veszélyes, környezetszennyező paksi atomerőműre épülő energiamix sohasem lesz környezetbarát és zöld.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a környezetvédelmet nem érdemes a napi politikai csatározások szintjére vinni. A kormány cselekszik, míg az LMP átnevezi magát és azt gondolja ezzel már lépett előre - közölte, utalva ezzel arra, hogy az ellenzéki párt felvette nevébe a zöld jelzőt.
Szólt arról is, hogy 2010 óta 24 százalékkal csökkent az egy egységnyi GDP-re eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás az országban. Elmondta, azt is atomenergia nélkül nem lehet elérni a karbonsemlegességet 2050-re.

DK: a Fidesz már többször is átverte a nyugdíjasokat

Varju László (DK) szerint a Fidesz-kormány már többször is átverte a nyugdíjasokat. Először akkor, amikor 1999-ben a Horn-kormány által hozott törvény alapján 19 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, de csak 9 százalékkal emelték, azaz elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat - fejtette ki.
A Bajnai-kormány a nyugdíjasok érdekében függesztette fel két évre az infláció és átlagkereset növekedéséhez kötött nyugdíjemelést; a Fidesz kormányra kerülve azonban ezt véglegesítette - tette hozzá. Elmondta, a kormányváltáskor az átlagnyugdíj még elérte a az átlagkereset kétharmadát, mára annak felét sem éri el.
Úgy összegzett: a statisztikai hivatal adatai szerint 2002-2010 között a nyugdíjak vásárlóértéke 29 százalékkal emelkedett, míg a Fidesz nyolc év alatt csak 19 százalékkal. A nyugdíjasok sokkal jobban jártak a mi kormányzásunk alatt - hangoztatta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint még farsang végén sem hiszi el azt senki, hogy a szocialista kormány a nyugdíjasok érdekében szüntette meg a nyugdíjemelést. Emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány volt az, amely elvett egyhavi nyugdíjat az idősektől.
Szerinte 2010 után a DK által szorgalmazott nyugdíjemelési módszerrel évente 60 ezer forinttal rövidítették volna meg a nyugdíjasokat.

MSZP: nő a nyugdíjasok szegénysége

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) is a nyugdíjemelés módszerét kifogásolta. Szerinte az inflációt követő nyugdíjemeléssel meglopták a nyugdíjasokat, akik novemberig hiteleznek a kormánynak. Az árak változása mellett a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést szorgalmazva azt mondta, a kormány nyugdíjemelési technikája azt jelenti: aki kevés nyugdíjból élt tavaly, annak Orbán Viktor garantálja, hogy idén is kevésből fog élni.
Szólt arról is, hogy nő a nyugdíjasok, különösen a 65 év feletti nők szegénysége. Elfogadhatatlannak nevezte az időseknek jutatott utalványok rendszerét, mert az korlátozottan felhasználható és nem épül be a nyugdíjba. Sürgette a rokkantak helyzetének törvényi rendezését is.
Rétvári Bence szerint úgy látszik a szocialistáknak nagyon rossz a lelkiismerete, de az idősek nem felejtik el, mit tettek velük kormányon.
Az Eurostat adataira hivatkozva közölte, szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitett idősek aránya a szocialista kormány alatti 19 százalékról 11 százalékra mérséklődött. A relatív jövedelmi szegénység az uniós átlag, 15,1 százalék alatt, Magyarországon pedig 10 százalék körül van - mondta.
Hozzátette: rokkantak foglalkoztatottsága 20 százalékról 40 százalékra nőtt és nem segélyből, hanem piaci munkabérből élnek.

A koronavírusról, az M4-es út fejlesztéséről és a "börtönbizniszről" beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: alkalmas-e a magyar ellátórendszer a koronavírus okozta kihívások kezelésére?

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt: az elmúlt napokban az Észak-Olaszországban fokozódott az új koronavírussal kapcsolatos helyzet. Aggodalomra van ok, pánikra nincs - jelentette ki a politikus, hozzátéve, ha a kormánynak komoly intézkedéseket kell hoznia az ügyben, akkor ebben a Jobbik támogatására számíthat.
Kritizálta ugyanakkor a kormány üggyel kapcsolatos kommunikációját. Szerinte ugyanis nemcsak egy telefonszámon kellene tájékoztatni, hanem szélesebb körben kellene elmondani az embereknek, hogy mi a teendő a járvány kitörése esetén, hogy a háziorvosi és kórházi rendszer készen áll-e a kihívások kezelésére, illetve, hogy egy esetleges karantén ideje alatt mire kell felkészülni.
Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta: a kormány a súlyának és a fennálló veszélynek megfelelően kezeli és időben felkészült a koronavírus-helyzet kihívásaira. Megerősítette: Magyarországon jelen pillanatig koronavírusos megbetegedés nem ismert, magyar állampolgár fertőzöttségéről a magyar hatóságok nem tudnak.
Jelezte: a lakosság tájékoztatására a kormány két ingyenes zöld számot indított, valamint az írott és elektronikus médián keresztül naprakész információkat biztosít mindenki számára.
Elmondta: a koronavírus-fertőzés elleni védekezés érdekében létrehozott operatív törzs hétfőn is ülésezett, és döntött arról, hogy az észak-olaszországi járvány miatt új eljárásrendet alakítanak ki annak érdekében, hogy megőrizzék Magyarország vírusmentességét.

KDNP: köszönet az M4-es út megépítéséért!

Földi László (KDNP) megköszönte a kormánynak, hogy forrást biztosított az M4-es út megépítésére és további támogatást kért a projekt folytatásához. Elmondta: a Ceglédig tartó útszakasz 80 ezer állampolgár életét érinti közvetlenül. A képviselő szót ejtett arról is, hogy az ellenzék előszeretettel figurázza ki az átadási ünnepségeket és a szalagátvágást, holott ezt a jelképes és tájékoztatási funkcióval is rendelkező alkalom minden kormány regnálása idején szokás volt.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta: az elmúlt évben több mint 560 milliárd forintból valósultak meg útépítések és fejlesztések, amely rekordnak számít és a jól mutatja a magyar gazdaság teljesítményét. Cél, hogy valamennyi megyei jogú várost el lehetessen érni magas szolgáltatási színvonalú úthálózattal - tette hozzá.
Az M4-es útról szólva elmondta: annak fejlesztése segíti Szolnok bekötését gyorsforgalmi hálózatba és gyors, biztonságos közlekedést biztosít majd Erdély és Románia felé. Hozzátette: az M4-es Üllő és Cegléd közötti szakaszának megépítésével a térség települései mentesülnek az átmenő forgalom káros hatásaitól, idén nyárig pedig elkészül az útszakasz Abonyig tartó folytatása is.

Fidesz: baloldal a "börtönbiznisz" oldalán áll

Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt: a "börtönbizniszről" lefolytatott parlamenti vita egyértelműen bebizonyította, hogy a baloldal a "börtönbiznisz" oldalán áll, "falaz" a bizniszben érintett "balliberális és a Soros-hálózathoz tartózó ügyvédeknek". Hozzátette: biznisz egyik legnagyobb nyertese, félmilliárd forinttal, az a Magyar György ügyvéd, aki az MSZP-Párbeszéd közös jelöltjeként indult 2018-ban, jelenleg pedig Karácsony Gergelynek ad tanácsokat.
Elmondta: a balliberális és a Soros-hálózathoz tartózó ügyvédek közel 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állam ellen, aminek eredményeképpen az állam több mint 9 milliárdot fizetett ki, ennek viszont 70 százaléka ügyvédi letéti számlákon landolt. A "börtönbiznisz" megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja az államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét - jelentette ki. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, a battonyai rém, vagy Burkáék milliós kártérítési összegekhez jutottak.
Hangsúlyozta: márciusban a nemzeti konzultáción erről témáról is elmondhatják véleményüket az emberek.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára felidézte: Magyarország 1993 óta tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, de csak 2010 után vált "slágertémává" a börtönviszonyokkal kapcsolatos terület, miután a Helsinki Bizottság, és TASZ ilyen pereket indított Strasbourgban. Visszautasította az ellenzék részéről megfogalmazott, "tényeket nélkülöző hadjáratot", hogy ez a biznisz a kormányoldalhoz lenne köthető.
Elmondta: miután a kártérítések összege elérte a közel 10 milliárdos nagyságrendet, most törvényjavaslatban kezdeményezik ennek a lehetőségnek felfüggesztését, és közben a nemzeti konzultáción kikérik az választópolgárok véleményét, hogy milyen megoldási javaslatokkal élnének ebben az ügyben.

A napirend elfogadása aztán az interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. Ezek között szó volt a Mátrai Erőműről és az új Nemzeti alaptantervről is.

Napirend

A Ház a napirendjének elfogadása során úgy döntött, hogy házszabálytól eltérően tárgyalja a "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" elnevezésű európai polgári kezdeményezésről" szóló határozati javaslatot. Annak vitáját hétfőn tartják, a szavazásra pedig kedden kerül sor.
A Ház emellett kivételes eljárásban vitatja meg a hétfőn beterjesztett, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvénymódosítást, amelynek összevont vitájára és zárószavazására is kedden kerül sor.

Interpellációk

Jobbik: mennyibe kerül az adófizetőknek a Mátrai Erőmű?

Nunkovics Tibor (Jobbik) arra kérdezett rá: mennyibe kerül az adófizetőknek a veszteséges Mátrai Erőmű megvásárlása?
Emlékeztetett: Mészáros Lőrinc két éve vásárolta meg az erőművet, amelyből "több mint 11 milliárd forintot szivattyúztak ki osztalék formájában", tavaly azonban már negatív mérlege volt a vállalkozásnak.
Szerinte azzal, hogy az államnak adja el, Mészáros Lőrinc megszabadulhat egy veszteséges cégtől, a kormány pedig jelentős uniós forrásokat hívhat le a fosszilis erőművek modernizálására szánt keretből.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt felelte: a kormány célja, hogy a stratégiai fontosságú energetikai eszközöket újra közösségi tulajdonba vonja, az energiabiztonság garantálása érdekébe. Hozzátette: a Mátrai Erőmű mind energiatermelési, mind munkaerőpiaci szempontból igen fontos.
A vásárlással az is megvalósul, hogy a mátrai lignitkincs a nyersanyag klímasemleges felhasználását biztosító technológiák segítségével a jövő számára is hasznosuljon.
Kijelentette: a vásárlásról a folyamat lezárultáig nem adhat információkat.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen: 114 szavazattal, 14 ellenvoks mellett.

MSZP: vonják vissza a nemzeti alaptantervet!

A január végén kihirdetett új Nemzeti alaptantervet (nat) bírálta felszólalásában Hiller István (MSZP), egyben kérte annak visszavonását.
Bírálta, hogy arról nem volt sem valós társadalmi, sem szakmai vita, míg Csépe Valéria akadémikus korábbi, alaptantervről szóló, vitaképes anyagát "kidobták".
A jelenlegi szerinte nem vitaképes, nem gyermekközpontú, nem felel meg a kor elvárásainak, és nem szolgálja a magyar fiatalok felkészülését. A kisebb óraszám nagyobb tananyaggal párosul abban - kifogásolta.
Azt kérdezte: értik-e és elfogadják-e azokat a bírálatokat, amelyeket szervezetek és magánszemélyek egyaránt megfogalmaznak?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Hiller István interpellációjának írásban leadott szövegében bírálta, hogy az alaptantervben nem szerepel az egyetlen Nobel-díjas magyar író.
Erre válaszul közölte: Kertész Imre 2002-ben nyerte el az elismerést, ennek ellenére sem a 2003-ban, sem a 2007-ben, a szocialista kormányok idejében készült alaptantervekben sem szerepelt. Hangsúlyozta: 2012-ben, az Orbán-kormány idejében készült az első olyan nat, amelyben már benne volt.
Úgy beszélnek a nemzeti alaptantervről, mint ha nem gyakorló pedagógusok írták volna - felelte, hozzátéve: ők tudják, hogy a diákoknak korszerű tudásra van szükségük - szögezte le.
Arra is emlékeztetett, hogy a dokumentum 2018 ősze óta véleményezhető volt az interneten.
Hiller István szakmaiatlannak nevezte a választ és nem fogadta el. A Ház azonban megszavazta azt 116 igen vokssal, 45 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett.

DK: számos szervezet tiltakozik a nat ellen

Arató Gergely (DK) hosszan sorolta azokat a szervezeteket, amelyek az elmúlt napokban tiltakoznak a Nemzeti alaptanterv tervezete ellen.
Úgy folytatta: "még a kormány által létrehozott falszervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar szerint is kockázatos" a nat bevezetése.
Bírálta a kormányt, amiért válaszul "sorosozott", vagy szabadkőműves összeesküvésnek minősítette a tiltakozást.
Rétvári Bence rámutatott, a tiltakozók között felsorolt Történelemtanárok Egylete a többi között azt mondta kritikájában: ne nevezzék a nemzet forradalmának az 1956-os forradalmat, és diktatúrának a Kádár-rendszert.
Azt is megfogalmazta az egylet: nem pozitív nemzettudatra van szükség, hanem kritikus nemzettudatra. A normakövetés ne legyen a nat-ban ideológiai alap - sorolta az idézeteket a szervezettől -, és ne kerüljön előtérbe a magyar történelmi ismeretszerzés, a határozott magyar identitás és a közös kulturális szimbólumok elsajátítása.
Még azt is követelték, hogy több vesztes csata legyen a nemzeti alaptantervben - idézte fel. Ez a szervezet Soros György alapítványától kapott pénzt arra, hogy a magyar történelem hőskorszakait tárja fel úgy, hogy ne legyenek annyira hősiesek - mondta.
Kétségtelen, hogy ez egy nemzeti alaptanterv, és nem nemzetközi - ismerte el. Szerinte a szocialista kormányok nat-jait sem övezte széles körű konzultáció.
A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 116 igen szavazattal, 24 nem, 20 tartózkodó voks mellett.

A kkv-k támogatásáról, az önkormányzatokról és a gyöngyöspatai ügyről is kérdezték a kormány tagjait a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

LMP: a kkv-ket kellene támogatnia a kormánynak

Demeter Márta (LMP) hangsúlyozta: a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-k) kellene támogatnia a kormánynak, mert ezek több embert foglalkoztatnak, mint a külföldi multinacionális cégek és a néhány hazai nagytőkés tulajdonában lévő vállalatok. A kormánynak érdemben kellene csökkenteni a kkv-k terheit és támogatni a munkahelyteremtésüket - vélekedett.
Úgy látja, ma a magyar gazdaságban kiugró egyensúlytalanság van, hiszen szinte kizárólag a multinacionális vállalatokat és a hazai nagytőkés szereplőket tünteti ki támogatásokkal a kormány, miközben kevés támogatás jut a kkv-knek. Új egyensúlyi helyzetre van szükség a magyar gazdaságban, ehhez pedig ki kell alakítani a kkv-k célzott és hatékony támogatási rendszerét - jelentette ki.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára közölte: a magyar kkv-k jól teljesítettek az elmúlt években, kivették a részüket a gazdasági növekedésből és sikeresen tartották az iramot a nagyvállalatokkal, ami a kemény munkájuknak és a kormány támogatási programjainak közös eredménye. A kormány megbecsüli és minden lehetséges eszközzel segíti a kkv-ket - mondta.
A képviselő az államtitkár válaszát nem fogadta el, viszont az Országgyűlés 112 igen szavazattal - 43 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett - elfogadta.

Párbeszéd: a kormány a helyieket bünteti, ha forrásokat von el az önkormányzatoktól

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy ha a Fidesz a vállalkozók támogatását az önkormányzatok pénzén kívánja megvalósítani, azzal nem az önkormányzatokat, hanem a helyieket bünteti, mert a kieső bevételeket az önkormányzatok a helyiekre fordítanák.
Közölte: ezek szerint csak elterelés volt az a kommunikáció, hogy a Fidesz együttműködne az ellenzéki önkormányzatokkal, ehelyett "sunyi lépéseket" tervez a háttérben. Továbbá szembemegy azzal a deklarációval is, hogy a Budapestet érintő fontos kérdésekben nem döntenek a Fővárosi Közgyűlés felett - tette hozzá.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a kormány valóban tárgyal az önkormányzatokkal, végigveszi, mi az érdekük, amint azoknak a cégeknek az érdekeit is vizsgálja, amelyeket a Versenyképességi Tanács képvisel. Mivel az iparűzési adó még magasnak mondható, a tanács olyan rendszert alakítana ki, amely a cégeken keresztül lehetővé teszi még több munkahely létrehozását és a meglévők megőrzését - magyarázta. Hozzátette: az érdekek vizsgálata után döntenek arról, milyen tervet terjesztenek az Országgyűlés elé.
Megjegyezte: annak idején a kormány csőd közeli helyzetben segített az önkormányzatoknak, ezért - mondta a képviselőnek - "ne tőlünk féltse" az önkormányzatokat.
Kocsis-Cake Olivio nem fogadta el a választ, a képviselők azonban 113 igen szavazattal - 45 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett - elfogadták.

Fidesz: méltatlan politikai provokáció, ami Gyöngyöspatán történt

Horváth László (Fidesz) elmondta: a gyönygyöspatai ügyben hozott bírói ítélet sokak igazságérzetét bántotta meg, és Gyöngyöspatán sokan érzik úgy, hogy méltatlan az a politikai provokáció, amely egy egész települést bélyegez meg. Tudatosan megszervezett akcióról van szó, és ennek eredménye a mostani helyzet - vélekedett.
A képviselő közölte: aki ezt megszervezte, egy Soros György által támogatott szervezet, amely a pénz ígéretével "csábította perbe" az érintetteket. A cigány családok csak eszközök, az igazi cél az, hogy Magyarországot meg lehessen vádolni, fel lehessen jelenteni, újfent eljárást lehessen kicsikarni ellene - hangsúlyozta.
Kitért rá: az iskolai erőszak ügye is figyelmet érdemel, meg kell vizsgálni, milyen eszközökkel garantálható az iskolák biztonsága, hogyan lehet elérni, hogy minden gyermek a lakóhelyén lévő iskolában biztonságos körülmények között tudjon fejlődni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: az az út, amelyet a gyöngyöspatai ügyben érintett alapítvány képvisel, nem vezet ahhoz, hogy mindenki biztonságban tudja a gyermekét és békésen élhessenek egymás mellett az emberek, ezzel szemben a feszültség mesterséges szításához vezet. A kormánynak azonban vannak olyan programjai, amelyek valóban segíthetnek a képzés, a foglalkozatás és szociális segítségnyújtás révén - mondta.
A választ a képviselő elfogadta.

A kórházak tartozásairól, a gazdasági növekedésről, a zuglói vasútállomás akadálymentesítéséről és a minimálbérről is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során.

Jobbik: tönkreteszik a kórházi beszállítókat

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány veszélybe sodorja a betegeket azzal, hogy tönkreteszi a kórházi beszállítókat.
A kormány a korábbi években mindig néhány tízmilliárd forinttal próbálta csökkenteni az egészségügyi intézmények eladósodottságát, de tavaly bejelentette, hogy 2019. vége az utolsó időpont, amikor kifizetik a beszállítók követeléseit - emlékeztetett. Ráadásul a kormány azt kérte, hogy az érintett cégek mondjanak le a követeléseik mintegy húsz százalékáról - tette hozzá a politikus. Ezt nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy a kormány felrúgta a kórházak és a beszállítók által kötött megállapodásokat és megzsarolta a beszállítókat - jelentette ki.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy képviselő szerint az egészségügyben kell, hogy legyen egy előre beárazott, fix profit. A kormány közszolgálati logikája szerint azonban az egészségügyben nem lehet a közpénzből extraprofitot fizetni - fogalmazott.
Felszólalása során emlékeztetett arra, hogy a kabinet 770 milliárd forinttal emelte az éves egészségügyi költségvetési keretet, a tavalyi év végén pedig 79,4 milliárd forint többlettámogatást biztosítottak a kórházaknak.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 111 igennel, negyven nem ellenében megtette ezt.

KDNP: minek köszönhető a 4,9 százalékos gazdasági növekedés?

Hargitai János (KDNP) azt kérdezte, hogy minek köszönhető a tavalyi évben elért 4,9 százalékos gazdasági növekedés.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány elmúlt tíz éves tevékenységének a nyomán Magyarországon ma érdemi gazdaságépítő munka folyik. Folyamatosan nőnek a bérek, a foglalkoztatottság 70 százalék feletti, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék alá csökkent - említett néhány példát.
Az eurózóna növekedése azonban lassul, fel kell készülni egy stagnáló környezetre - tette hozzá a képviselő, aki kíváncsi volt a magyar gazdaság növekedési kilátásaira is.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a magyar gazdaságban 2013-ban történt meg a fordult, az azóta bekövetkezett gazdasági növekedésnek stabil alapjai vannak.
Szavai szerint ez a növekedés a kormányzati intézkedéseknek, a folyamatosan növekvő lakossági fogyasztásnak, a piacbővülésnek valamint az uniós forrásoknak köszönhető. Hozzátette, az uniós források felhasználásában Magyarország az élmezőnyben van.
Az államtitkár a kormányzati döntések közül kiemelte a társasági adó kulcsának és a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentését.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: miért nem akadálymentesítették a zuglói vasútállomást?

Tóth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy a zuglói vasúti megállót az ígéretek ellenére sem akadálymentesítették, ezért azt nem tudják használni a mozgáskorlátozottak, a babakocsis kismamák vagy a nehezen közlekedő idősek.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, hogy a kormány 2010 után kezdte konszolidálni a MÁV adósságát, valamint megkezdte a vasútfelújítást.
A szocialisták romboltak, a mostani kormány pedig épít, ezért nem fair a számonkérés - jelentette ki. Megjegyezte, hogy a következő években negyven olyan alacsonypadlós motorvonat áll forgalomba, ami kielégíti a kor követelményeit.
A MÁV Zrt. tervezi a zuglói állomás teljes megújítását, az akadálymentes megközelítést egy új átjáró és egy lift biztosítja majd - közölte.
A választ a képviselő helyett a Ház fogadta el 109 igennel, negyven nem ellenében.

DK: a magyar minimálbérből nem lehet megélni

Varju László (DK) szerint nincs olyan ország, ahol kevesebbet érne a becsületes munka mint Magyarországon, ahol nem érdekli a kormányt mi van a magyar dolgozóval. Varju László kikérte magának, hogy a kormány sikerekről beszéljen. Szerinte a kabinet meghamisítja a statisztikákat, az inflációs adatokat, és folyamatosan gyengíti a forintot. A gyenge forint mindennek az árát folyamatosan növeli - hangoztatta.
A politikus azt kérdezte, mikor és miért törődött bele a kormány, hogy a magyar minimálbérből nem lehet megélni, mert az a megélhetés alapvető költségeit nem fedezi.
Schanda Tamás, az innovációs tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc pártjában statisztikai hamisításról beszélni, igazán bátor dolog. A képviselő minimálbérről beszélt, de azt elfelejtette, hogy a kormány 161 ezerre emelte azt, ami több mint duplája a 2010-esnek. A statisztikai adatok értékeléséhez azt javasolta, a hivatalos adatokból induljanak ki. Rámutatott: az Eurostat 2020-as adatsorai szerint a 2010-18-ra vonatkozó statisztikailag lezárt időszakban a V4-ek közül nemzeti valutában és euróban mérve is nálunk nőttek a legnagyobb mértékben a bruttó és nettó átlag keresetek.
2019-ben nyolc, 2020-ban szintén nyolc százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege - idézte fel a vonatkozó bérmegállapodást a parlamenti államtitkár, aki kiemelte: a töretlenül növekvő reálbérek is azt mutatják, egyre jobban megéri hazánkban dolgozni.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 40 nem szavazattal elfogadta.

A tiszta levegőhöz való jogról, a szupergazdagok megadóztatásáról, a gazdaságpolitikáról és a marcali kórházról is szó volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

LMP: az embereknek alapvető joga van a tiszta levegőhöz

Schmuck Erzsébet (LMP) azt firtatta, miért szabotálja el a kormány tizedik éve, hogy érvényesüljön az emberek alaptörvényben rögzített joga a tiszta levegőhöz. Megjegyezte: lassan annak lesz hírértéke, ha valahol feloldják a szmogriadó valamely fokozatát. A szálló por legkisebb koncentrációja is káros, és minél tovább van az ember kitéve neki, annál súlyosabbak a hatások. Csaknem 15 ezer ember hal meg "idő előtt", ami tarthatatlan: nem lehet elveszíteni egy kisvárosnyi embert évente csak azért, mert a kormány tíz éve nem veszi komolyan ezt a kérdést - fűzte hozzá.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: nem vitatják a légszennyezettség kedvezőtlen hatásait, az elmúlt években azonban jelentős lépéseket tettek a helyzet javítására, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy a levegő minősége egyre jobb legyen. Kitért arra, hogy a szálló por csökkentéséről szóló ágazatközi program keretében az elmúlt tíz évben több mint 300 milliárdos értékben valósultak meg fejlesztések, aminek eredményeként javult a levegő minősége. Felhívta a figyelmet a januárban elfogadott nemzeti energia- és klímatervére, amelynek számos eleméből látható: a kormány elkötelezett a hatékony kibocsátáscsökkentő intézkedések megvalósítására.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 112 igen szavazattal, 40 nem ellenében jóváhagyta.

Párbeszéd: adóztassák meg a társadalom legfelső rétegét!

Tordai Bence arról beszélt, hogy Magyarországon "elszabadultak a vagyoni egyenlőtlenségek", és a családok vagyoni helyzete egyre inkább meghatározza a gyermekek sorsát is. Szinte lehetetlen kitörni a szegénységből, és nem alakult ki széles, sokakat befogadni képes, "európai értelemben vett középosztály sem" - mondta a Párbeszéd képviselője. Kitért arra, hogy a száz leggazdagabb magyar vagyonát majdnem 4600 milliárd forintra becsülik, ami majdnem háromszoros növekedést mutat a tíz évvel ezelőttihez képest. Felvetette a társadalom legfelső rétegének megadóztatását, határozati javaslatuk szerint a szupergazdagok adója - a lakott ingatlant nem számítva - a nettó pénzügyi vagyonuk egy százaléka lenne. Azt kérdezte, támogatni tudják-e a felvetést.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a Párbeszédnek az az elve, hogy mindent és mindenkit meg kell adóztatni, a kormánynak viszont az, hogy a közterhet, az adókat csökkenteni kell, és úgy kell stabilizálni a költségvetést, hogy többen fizessenek kevesebb adót.
Az a gyakorlat, amit a kormány 2010 óta folytat, meghozta az eredményeket, stabilizálódott a költségvetés, és évente közel 700 milliárddal - a csökkentett adó ellenére is - több adóbevétel folyik be - fejtette ki az államtitkár.
Szerinte a Párbeszédnek az újabb adók bevezetése helyett azon a politikán kellene elgondolkodnia, amit ez a kormány folytat. Szerinte így lehet vállalkozásokat és befektetéseket Magyarországra vonzani.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 35 nem szavazattal jóváhagyta.

Fidesz: milyen gazdaságfejlesztési intézkedések lesznek?

Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint az elmúlt tíz évben példátlan volt a gazdasági növekedés Magyarországon: csökkent az államadósság, a megszorításokat felváltották az adócsökkentések, és segélyalapú társadalom helyett ma már munkaalapú társadalomról beszélhetünk. Azt kérdezte, milyen további gazdaságfejlesztési intézkedések várhatóak 2020-ban Magyarországon.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológia Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormánynak az elmúlt tíz évben sikerült úgy végrehajtania a magyar gazdaság modernizációját, hogy ma - az IMF jelentése szerint is - a világon Magyarországon a második legmagasabb a high-tech aránya az iparon belül. Hozzátette: 2010 és 2018 között a vállalkozások termelékenysége jóval gyorsabb ütemben nőtt Magyarországon, mint a többi visegrádi országban, illetve az EU 28-ak átlagában.
Hozzátette: 2020-21-ben 353 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatás biztosítanak a kkv-nak.
A választ a kormánypárti politikus elfogadta.

Jobbik: 15 hónapot kell várni egy szemvizsgálatra

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt tudakolta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkárától: ha baja lenne a látásával, várna-e tizenöt hónapot szemvizsgálatra. Az ellenzéki politikus állítása szerint a marcali kórházban 2021 májusára adnak időpontot szemvizsgálatra. Szerinte az állandó kontroll heti egy szakrendeléssel nem megoldható, és bár lennének jelentkezők, mégsem szerződnek további szemorvosokkal.
A politikus korábbi ígéreteket is számon kért: mikor lesz CT, helikopterleszálló és mikor lesz önálló a kórház.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint az a különbség a 2010 előtti és a mostani időszak között, hogy 2010 előtt arról beszéltek, hány kórházat zártak be, most pedig arról lehet beszélni, hány kórházat újítottak fel.
Az a céljuk, hogy azokat az ellátásokat, amelyeknél fontos, hogy közel legyenek a lakossághoz, a marcali kórházban biztosítsák - közölte. Hozzátette: ahol magasabb szintű felkészültségre van szükség, azt a kaposvári kórházban biztosítják.
A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 109 igen, 33 nem szavazattal elfogadta.

Ügyrend

Balczó Zoltán (Jobbik) ügyrendi felszólalásában azt mondta, bár Steinmetz Ádám interpellációja világos volt, az államtitkár másról beszélt.
Az elnöklő Latorcai János véleményként értékelte a felszólalást.

Az inflációról, az önkormányzati forrásokról, Újpest-Rákospalota vasútállomás felújításáról, a kapcsolati erőszakról és a balatoni civilek követeléseiről kérdezték a kormány tagjait a parlamentben az azonnali kérdések órájában hétfőn.

Jobbik: minden várakozást felülmúl az infláció

A "minden várakozást felülmúló" inflációról kérdezte a miniszterelnököt a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek átlagosan hat, a friss zöldség nyolc, a lakásbérlet tíz és fél százalékkal drágult egy év alatt.
A 2,8 százalékos nyugdíjemelés adott esetben inflációkövetésre sem elég - tette hozzá a politikus.
A kormányfő helyett választ adó Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: míg a korábbi kormányok alatt évi 30 százalékos infláció is előfordult, a mostani drágulás évek óta nem látott adat, de azt olyan hatások fűtötték, amelyekre a kormánynak vagy részleges, vagy semmilyen befolyása nincs.
Az árak megfékezéséből a kormány kiveszi a részét - jelentette ki, arra utalva, hogy a régió többi államában is nőtt a drágulás mértéke.
Viszonválaszában Z. Kárpát Dániel megjegyezte: a térség államaiban magasabb bérekből kell kigazdálkodni az inflációt, amire a tárcavezető azt emelte ki: 2010 óta a minimálbér 119, a garantált bérminimum 135 százalékkal emelkedett.

MSZP: csökkennek-e az önkormányzati források?

Varga László (MSZP) arra várt egyértelmű választ frakciótársával, Szabó Sándorral feltette azonnali kérdésében, hogy a kormányzat tervezi-e 80-100 milliárd forintnyi forrás elvonását az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adó csökkentésével.
Válaszában Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormányzat célja, hogy a gazdaság növekedéséből és a versenyképesség javulásából minden település profitáljon, ugyanakkor a központi adók utóbbi években végrehajtott csökkentése után már csak a helyi adók felülvizsgálata maradt mint lehetőség.
Hozzátette: a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatát a kormányzat vizsgálja, egyeztetéseket folytat arról, "jelenleg aggodalomra semmi ok".
Viszonválaszában Szabó Sándor arról beszélt: a kormányzat az elmúlt években több forrást vont el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot átvállalt, míg Varga Mihály azt emelte ki, hogy a cél a gazdaság hosszú távú növekedése, az, hogy minél több munkahely legyen, minél többen dolgozzanak.

DK: mikor újítják fel az Újpest-Rákospalota vasútállomást?

Az Újpest-Rákospalota vasútállomás felújításáról érdeklődött Varju László (DK), arra várva az innovációs és technológiai miniszter válaszát, mikor kezdődnek és meddig tartanak a munkálatok a forgalmas csomópontban.
Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára azzal kezdte válaszát: 2010 előtt tönkretették a vasutat, hiszen vonalakat zárt be, elmulasztották a felújításokat, ezzel szemben azóta 1300 milliárd forintot fordítottak az ágazat fejlesztésére és további 1800 milliárdot terveznek e célra költeni.
Jelezte: tavaly elkezdődtek Újpest-Rákospalotán a munkálatok, amelyeket ütemezetten végeznek.
Viszonválaszában a képviselő a megvalósítandó beruházásokat sorolta, míg az államtitkár azt jelezte: a 2018-ban indított felújítási programban szerepel ez a megálló.

LMP: mit tesznek a családon belüli erőszak ellen?

A családon belüli erőszak megfékezésére tett kormányzati lépésekről kérdezte az igazságügyi minisztert Hohn Krisztina (LMP), aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szakemberek szoros együttműködésével azon kell dolgozni, utólag minél kevesebb fájdalmat szenvedjenek el az áldozatok, és csökkentsék a látenciát.
Válaszában Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára jelezte: megalakult a családjogi szakértői munkacsoport, amely meghatározta témáit, a kapcsolati erőszak látenciájának csökkentése kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy minden egyes napvilágra kerülő eset csökkenti az áldozatok félelmét.
A kérdező képviselő viszonválaszában fontosnak nevezte azt is, hogy ne az áldozatokat hibáztassák a történtekért, az államtitkár pedig az ilyen ügyek minél gyorsabb és hatékonyabb kezelésének fontosságát hangsúlyozta.

Párbeszéd: teljesíti-e a kormány balatoni civilek követeléseit?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy az elmúlt években Fideszhez közeli vállalkozások Balaton-part menti luxusberuházásai irtják a tó környezetét.
A civilek követelése egyebek mellett több szabadstrand, a nádirtás leállítása, fakivágási stop, valamint az, hogy Vonyarcvashegynél ne létesüljön ipari kikötő. Elősegíti-e a kormány mindezt? - kérdezte.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: a területrendezésnek a közjót kell szolgálnia, az erről szóló törvény pedig teljesíti ezt az elvárást.
A balatoni övezet kiemelt jelentőségét tartalmazza a jogszabály, amely fenntartja a parti közcélú területhasználat megőrzését - mondta. (MTI)

Gyöngyöspatáról, a vagyonnyilatkozatokról és a meddőségkezelési eljárásokról faggatták a kormányt a képviselők hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában, majd a börtönzsúfoltság csökkentéséről szóló kormányzati javaslat vitája folytatódott a módosító indítványok tárgyalásával.

Fidesz: milyen eszközökkel védi a kormány az egyenrangú oktatást a "Soros-szervezetek befolyásától"?

F. Kovács Sándor (Fidesz) a Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! című vasárnapi budapesti tüntetést politikai akciónak nevezte, amelynek szerinte az volt a célja, hogy az országot a vádlottak padjára ültessék. Hozzátette: olyan szervezetek - így a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a Tanítanék és az Amnesty International - csatlakoztak a demonstrációhoz, amelyek szerepelnek a "Soros-alapítvány" kifizetési listáján, ezek csupán eszközként tekintenek a cigányságra, és megpróbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Erről szólt a tüntetés - jelentette ki, majd azt a kérdést tette fel, hogy milyen eszközökkel kívánja a kormány "megvédeni az egyenrangú oktatást a Soros-szervezetek befolyásától".

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt válaszolta: Soros György és fia közös videóban mondta el, hogy az új terep, amin Magyarországon politikai csatákat kell folytatni, a cigányság területe. Ezt a tüntetéssel is próbálták megerősíteni Budapesten - mondta.

Jobbik: miért ódzkodnak a kormánypártiak a családtagok vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hozni?

Csányi Tamás (Jobbik) azt mondta, a Jobbik képviselői a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hozzák, és ezt várják el a kormánypártoktól is. Miért ódzkodnak ettől? - kérdezte. Majd arra volt kíváncsi, mennyire hiteles Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozata, amely szerint a kormányfő "egy árva forintot sem" tett félre.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt felelte: a vagyonnyilatkozat-benyújtásra vonatkozó szabályok évek óta változatlanok, és a Jobbiknak is joga van a nyilatkozatokat véleményezni, kifogásolni, vizsgálatot kezdeményezni. A parlamenti szakbizottság pedig rendszeresen megújítja a formanyomtatványt - tette hozzá.

KDNP: hogyan támogatja a kormány a meddőségkezelési eljárásokat?

Vejkey Imre (KDNP) arról érdeklődött, hogyan támogatja a kormány a meddőségkezelési eljárásokat a gyermekvállalás ösztönzése érdekében. Emlékeztetett, hogy a kormány 2010 óta megduplázta a családoknak járó támogatásokat.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt válaszolta: a kormány célja, hogy azok, akik gyermeket szeretnének, minél kevesebb akadályba ütközzenek. Így február 1-jétől ingyenes lett a meddőség kivizsgálása és a meddőség kezelésére használt gyógyszerek is - közölte, hozzátéve, hogy állami működtetésbe kerültek meddőségi központok is. Remélik a várólisták megszűnését is.

Folytatódó vita a börtönzsúfoltság csökkentéséről

A módosító javaslastok tárgyalásával folytatódott a kormány azon törvényjavaslatának tárgyalása, amely felfüggesztené börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások kifizetését.

Az elsőként szót kérő Budai Gyula (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott, az általános vitától láthatóan távolmaradó baloldali pártok teljes mértékben falaznak a "börtönbiznisznek".

Nacsa Lőrinc (KDNP) felháborítónak nevezte, hogy az ellenzék nem állt az áldozatok oldalára ebben az ügyben, a Jobbik pedig "szinte wellness szállói körülményeket" követelt. "Mi azt gondoljuk, hogy a bűnözőknek büntetés jár és nem jutalom" - mondta, majd hozzátette: "meg szeretnénk állítani azt a rendszert, ahol gyilkosok, erőszaktevők, rablók milliós jutalmakkal jönnek ki a börtönből".

Kiemelte, a kabinet szigorú büntetőpolitikájának meg lett az eredménye, hiszen 2010 óta jelentősen csökkent a bűncselekmények és a gyilkosságok száma. Nacsa Lőrinc arra kérte az állampolgárokat, hogy a nemzeti konzultáción mondják el a véleményüket a "börtönbizniszről".

Lukács László (Jobbik) hangsúlyozta, 2016-ban a Fidesz-KDNP szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amely "milliomossá tette a rabokat". Szerinte a kormányoldalnak be kellene ismernie tévedését és bocsánatot kellene kérnie. Megjegyezte, a Jobbik mindig a törvényes rend pártján áll, ezért támogatják a "börtönbiznisz" felszámolását.

Völner Pál (Fidesz) erre válaszolva elmondta, a szóban forgó, 2016-ban elfogadott jogszabály-módosítással 30-40 milliárd forintos veszteséget került el az ország, a Jobbiknak pedig nem volt versenyképes ajánlata erre a lépésre.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte, hogy a kormány miért akarja az ellenzékre tolni ezt az ügyet, ha azt a saját hibái és mulasztása idézte elő. Elmondta, egyelőre nem látják, hogy a kormány miként próbálja csökkenteni a börtönök zsúfoltságát.

Varga László (MSZP) úgy fogalmazott, a kabinet javaslata mindössze egy politikai kommunikációs blöff, mivel az nem ad választ arra, miként lehetne mérsékelni a börtönök zsúfoltságát.

Arató Gergely (DK) szerint a börtönzsúfoltság problémájának pofonegyszerű megoldása az lenne, ha az állam betartaná azokat a szabályokat, amelyeket saját maga ír elő. Megjegyezte, amennyiben a kormányoldal a szigorú büntetőpolitika mellett érvel, akkor ahhoz megfelelő mennyiségű férőhelyet kell kialakítania a börtönökben.


 

h i r d e t é s