Az első Szabad Városok Szövetségét még az önkormányzati választások előtt hozták létre Baján. Novemberben Botka László szegedi polgármester és Márki-Zay Péter jelentették be azt a szövetséget, amelyet tíz, ellenzéki vezetésű megyei jogú város kötött. A Népszava úgy tudja, Budapest februárban szeretné útjára indítani az ellenzéki városokat tömörítő Szabad Városok Szövetségét, amelybe a többi mozgalom is bekapcsolódna. Egyelőre az alapszintű egyeztetéseknél tartanak. Márciusban már a kisebb települések ellenzéki vezetőit is várnák a találkozójukra.

Márki-Zay Péter a Népszavának arról is beszélt, hogy, a tervek szerint nyárig kiderül, hogy az együttműködés egyesületi vagy alapítványi formát ölt-e, de az is lehet, hogy csak a jelenlegi kooperáció marad meg.

– Az biztos, hogy párttá nem alakulunk, inkább afféle ellenzéki fórumként szeretnénk működni

– jegyezte meg Márki-Zay Péter.

Márki-Zay Péter szerint a közös lobbi mellett „a független sajtó fejlesztése” az egyik legfontosabb feladat.

– Szeretnénk létrehozni egy független hírszolgálatot, amolyan ellenzéki MTI-t: az ellenzéki városok és a budapesti kerületek médiumai megosztanák egymással anyagaikat, így terjesztve azokat a híreket, amelyek nem jutnak el az emberekhez a közmédián és a megyei lapokon keresztül. Akár egy közös internetes felületet is létre lehetne hozni, ahová fel lehetne tölteni az anyagokat. Ezeket a híreket, valamint a platformot minden kormánykritikus erő használhatná

– fogalmazott.

A függetlenséget az biztosítaná, hogy az ellenzéki vezetésű kerületek és városok elöljárói többször is kijelentették: kormánypárti elődeikkel ellentétben nem szólnak bele a helyi médiumok tartalmába, azaz az ezeket készítő újságírók és szerkesztők teljes szabadságot kapnak – mondta Márki-Zay.

A megyei jogú városokból alakult Szabad Városok Szövetsége legutóbb a múlt héten ülésezett, Dunaújvárosban, ahol a polgármesterek egyeztettek Cseh Katalinnal, a Momentum EP-képviselőjével. Emellett kiálltak az önkormányzatok önállóságáért. Felszólították a kormányzatot, hogy a következő EU-költségvetési ciklusban támogassa a közvetlen brüsszeli források pályázhatóságának bővítését, a kormányzati elosztású források döntő részét pedig az önkormányzatokkal együttműködve, regionális programok keretében, arányosan használja fel. A tervezett iparűzési adó változtatásával ne lehetetlenítsék el az önkormányzatok működését, valamint olyan a lakosság számára létfontosságú feladatokat, mint a tömegközlekedés, az úthálózat fejlesztése, vagy a szociális ellátórendszer működtetése – derül ki a szombaton kiadott közleményből.

magyarhang.hu