Pétefalvi Attila hivatala

homlokegyenest ellenkező álláspontra jutott a 4-es metró OLAF-jelentésének, és az Elios-ügy OLAF-jelentésének nyilvánosságra hozataláról.

Míg 2017 februárjában, amikor a kormány feljelentést tett a 4-es metró ügyében, majd nyilvánosságra is hozta az arról szóló OLAF-jelentést, Péterfalvi Attilának semmi gondja nem volt ezzel. Pétefalvi akkor azt mondta:

a jelentés az első betűtől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert abban a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó.

Míg a négyes metró esetében nem volt probléma a nyilvánosság, az Elios-ügyben viszont nem hozható nyilvánosságra Tiborcz István egykori cégének közvilágítási projektjeit vizsgáló OLAF-jelentés – szögezte le Péterfali Attila. (Pedig itt is a beruhásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó.)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság csak azután kezdte vizsgálni, hogy egyáltalán miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró jelentés, hogy Tényi István, a “legnagyobb magyar feljelentő” bejelentést tett.

Az adatvédelmi biztos hivatala szerint az Elios-ügyben megfogalmazott OLAF-ajánlás a büntetőeljárásban feljelentésnek minősül, így az adatvédelmi biztos szerint annak megismerésére a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Érvelésük szerint

a büntetőeljárás ezen rendelkezése nem ad arra felhatalmazást, hogy a nyomozás iratait vagy annak meghatározott részét közérdekből lehessen megismerni, mint ahogyan arra sincs jogi lehetőség, hogy annak másolatait kiadják.

Az Elios-ügy

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala 35 közvilágítási pályázatot vizsgált, a szervezet főigazgatója 17 esetben tett ajánlást büntetőeljárás megindítására - költségvetési csalás miatt. A Pest Megyei Főügyészség 2018. január 22-én indította el a nyomozást, ezt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le. A Legfőbb Ügyészség szerint az OLAF megállapításainak teljes körű nyilvánosságra hozatala a bűncselekmények üldözésének érdekeit sértené.

Hogy miért értelmezi a jogszabályokat ilyen kreatívan az adatvédelmi biztos, annak hátterét az Átlátszó tárta fel:

Miután a második Orbán-kormány megszüntette az adatvédelmi biztosi intézményt, 2012. január 1-től Schmitt Pál akkori köztársasági elnök kilenc évre (!) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökévé nevezte ki Péterfalvi Attilát. Ő pedig rögtön aktívan közreműködött a korábbi adatvédelmi biztosi intézmény felszámolásában. Amúgy a régi biztos eltávolítását később az Európai Unió Bírósága jogszerűtlennek ítélte.

Anno Péterfalvi első intézkedései között töröltette a volt adatvédelmi ombudsman honlapját, és a Fidesznek kedvezőtlen „szociális konzultáció” ügyben hozott határozat visszavonásáról döntött. Mindezek alapján Péterfalvi jelentős szerepet játszott a független adatvédelmi ombudsman intézményének felszámolásában, hozzájárulva a magyar jogállam egy fontos elemének kiiktatásához.

Péterfalvi hozzátette ugyanakkor, hogy a teljes nyilvánosságról csak az adatgazda OLAF dönthet, és a nyilvánosságra hozatal legfeljebb az ügyészségi nyomozás érdekeit sérthetné, de erre vonatkozó kérdésére nem kapott választ a legfőbb ügyésztől.

Levonhatjuk a következtetést: az Elios-ügyben az ügyészség megpróbálja megúszni megint azzal, hogy bűncselekmény hiányában lezárja a nyomozást. Ha a jelentés nem nyilvános, bátran meg is teheti.

b1.blog.hu