Rengeteg embertől megvonhatják az egészségügyi ellátást
Mintegy 50 ezer magyar állampolgárnak azért jelez érvénytelen biztosítási jogviszonyt a tajszáma, mert nincs bejelentett lakcíme. - írja a gepnarancs.hu.
Forrás: gepnarancs.hu
Az érintettek hiába jogosultak például gyesre vagy nyugdíjra, a hatályos törvény szerint nem számítanak belföldinek, így hátrányba kerülhetnek az egészségügyi ellátás során
– mutat rá az alapjogok biztosának a Magyar Nemzet által megismert jelentése. Székely László jogszabály-módosítást szorgalmaz az ügyben.
Az ombudsman egy nyugdíjas panasza alapján indított vizsgálatot, aki arról számolt be, az orvosi rendelésen folyvást arra figyelmeztetik, hogy tajszáma azt jelzi, nincs biztosítása. Ennek oka, hogy nincs állandó bejelentett lakcíme: bár lakást bérel, nincs lehetősége bejelentkezni a bérleménybe.
Tény, a lakástulajdonosok jó része nem szívesen járul hozzá, hogy a bérlők bejelentkezzenek a lakásba, mert attól félnek, később nehezebb lesz onnan kirakni őket. Pedig a lakcímbejelentés ténye önmagában nem teremt a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot, ezeket a lakásbérleti szerződés hozza létre.
Megkereste az ügyben az ombudsman a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEA; korábbi nevén OEP).
A NEA főigazgató-helyettese elismerte: a probléma igen széles társadalmi kört érint. Az alapkezelő adatai szerint 2013 őszén 49 181 olyan, Magyarországon élő magyar állampolgárt tartottak nyilván, akik a jogszabályok értelmében nem minősültek belföldinek, mert nem volt bejelentett lakóhelyük.
Közülük 14,25 ezernek volt biztosítotti jogviszonya, mert dolgoztak; ők ezért a belföldi státus nélkül is biztosítottak voltak. További 11,4 ezren voltak jogosultak egészségügyi szolgáltatásra jogosító ellátásra, például gyesre vagy nyugdíjra, ám ők, lakóhely hiányában, társadalombiztosítási szempontból nem számítottak belföldinek.
A fennmaradó 23,5 ezer lakcím nélküli embernek nincs semmilyen jogviszonya, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volna kötelezett, ám mivel lakcím hiányában nem számítanak belföldinek, így a járulékot sem kérik tőlük.
A jogszabály alapján tehát mind a lakcím nélküli nyugdíjasok, mind a gyesen lévő kisgyermekes édesanyák tajszáma érvénytelen (ezt az ellenőrzéskor barna lámpa jelzi), ugyanúgy, ahogy azoké, akiknek semmilyen jogviszonyuk nincs.
Ám a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese szerint – egy belső, államtitkári utasítás alapján – valamennyien „eltérített piros lámpát” kapnak a taj ellenőrzésekor, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférjenek.
A piros lámpa érvényes tajt, de rendezetlen jogviszonyt jelez. Ilyen esetekben a beteget ellátják, ugyanakkor figyelmeztetik arra, hogy a nyilvántartás szerint rendezetlen a jogviszonya.
Aggályos az ombudsman szerint, hogy a valóságban lakhellyel bíró, de azt rajtuk kívül álló körülmények miatt bejelenteni nem tudó állampolgárok a jogszabály értelmében csak térítés ellenében vehetnék igénybe az egészségügyi szolgáltatást.
A becslések szerint hazánkban jelenleg mintegy 4000 gyermeknek sincs érvényes lakcíme, így ők szinte minden szociális ellátástól elesnek, mivel azok igénybevételéhez bejelentett cím kell. További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami jelentősen megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést.
