A miniszterelnök futball iránti rajongása 2010-2020 között sokkoló összegbe kerül az adófizetőknek. A minap az LMP-s Demeter Mártának nem adták ki, mi azonban összeszámoltuk, mekkora a stadionszámla. A teljes összeg csaknem fele a Puskásra jut.

A kormány számára az egyik kiemelt stratégiai terület a sport, ám ezen belül is külön kategóriát jelent a labdarúgás. A Puskás Ferenc Stadionnal együtt összesen 33 stadiont épít vagy újít fel a kabinet az országban.

Aligha véletlen, hogy először az Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti otthona mellett található Pancho Aréna készült el. A felcsúti stadion érdekessége, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) akkori versenykiírása értelmében a 3,8 milliárd forintért felépített aréna nem lett volna alkalmas élvonalbeli bajnoki mérkőzések megrendezésére, mert a szövetség előírásai kizárólag legalább ötezer néző befogadására alkalmas stadionokban engedélyezték a találkozók lebonyolítását. Ez a rendelkezés azonban már nem található meg a jelenleg érvényes kiírásban. A szövetség infrastruktúra szabályzata A, B és C kategóriájú stadionokban engedélyezi a meccsek megrendezését: a besorolást a befogadóképesség határozza meg, a felcsúti létesítmény B kategóriájú.

Felcsút után a debreceni stadion készült el, majd az FTC otthona, a Groupama Aréna. Minden beruházásnál pontosan látszik, ki miatt volt fontos a stadionépítés. Debrecenben Kósa Lajos, a város polgármestere az átadás időpontjában a Fidesz ügyvezető alelnöke a kulcs, az FTC esetében Kubatov Gábor klubelnök, a Fidesz pártigazgatója a megoldás.

A stadionok építésére kiírt pályázatokon olyan cégek nyertek, melyek Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagy Garancsi István érdekeltségébe tartoztak, utóbbi a Videoton labdarúgócsapatának tulajdonosa, Orbán Viktor személyes jóbarátja. Több esetben megbízást kapott Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. is. Többek közt Újpesten, Tatabányán, Dunaújvárosban és Ajkán is százmilliós nagyságrendben dolgozott a stadionokon a rokoni világítástechnikai cég. Az Elios mellett a felcsúti székhelyű Pharaos 95. Kft. is sok létesítményen munkálkodott: például Tiborczékkal közösen nyerte el a harmadosztályú Tatabánya stadionjának negyedmilliárdos munkálatait. 2012 óta egymilliárd felett van a megnyert közbeszerzéseinek teljes összege. A futballbizniszben a cég 2008 óta van jelen, kezdetben Pápa és Hódmezővásárhely adott megbízást számára műfüves pályák építésére, 110 és 120 millióért - utóbbi polgármestere ekkor Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter volt.

Látszólag kilóg a sorból a 2016-ban átadott szolnoki stadion, amelyre a stadionfejlesztési programból és TAO-ból összesen 2 milliárd forint közpénz jutott, az önerővel együtt azonban 2,5 milliárdba került. A szolnoki klub élén a kegyvesztetté vált Simicska Lajos köréhez tartozó Nyerges Zsolt áll. Kevésbé nagy a meglepetés ereje, ha megnézzük, ki volt a kivitelező: az ekkor már Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market Zrt.

Az építkezések annak ellenére folytak – és folynak -, hogy a Századvég 2013-as felmérése alapján (melynek adatait a vs.hu kiperelte a cégtől) lakosság 56 százaléka nem ért egyet a stadionberuházásokkal.

A tervezett – és már elkészült - futballstadionok költségeinek 98,5 százalékát közpénzből finanszírozzák, a maradék másfél százalék az önrész. A legdrágább létesítmény, a Puskás Stadion jelenleg 190 milliárdos összköltségnél tart, a többi stadion 215 milliárd forintba került. (Korom Milán, Bernau Péter)

Csak a Groupama Aréna fenntartása megoldott

Szabados Gábor sportközgazdász lapunknak azt mondta, a stadionok éves üzemeltetési költsége általában az építési költség egy százaléka, kisebb arénák – nagyjából ötezer nézőnél kevesebb befogadására alkalmas létesítmények - esetén az összeg közelebb van a két százalékhoz. Kisebb létesítményeknél azért nő a százalékos arány, mert vannak olyan elkerülhetetlen költségek (pl: egy-egy esti mérkőzésnél a világítás több milliós tétel), melyek mindenhol egyformán jelentkeznek, függetlenül a stadion méretétől. A szakember úgy látja, jelenleg kizárólag a Groupama Aréna (az FTC csapatának otthona) esetén lehet kijelenteni, hogy a létesítmény „eltartja magát”.

-A ferencvárosi stadionnál minden feltétel adott ahhoz, hogy ne okozzon gondot a létesítmény fenntartási költségeinek előteremtése – jelentette ki a szakember. – Tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető, úgy építették a stadiont, hogy meccsnapokon kívül is képes folyamatosan bevételt termelni a benne található üzletek révén, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Puskás Stadion átadásáig a Ferencváros hazai mérkőzésein kívül további hat-nyolc meccset rendeznek az arénában, hiszen itt lép pályára a magyar válogatott, amelynek meccseiért komoly bérleti díjat fizet az MLSZ, és a Magyar Kupa-döntőnek is a Fradi pályája a helyszíne.

Muszbek Mihály sportközgazdász korábban a Népszavának azt mondta, megoldást jelentene, ha egy állami cég üzemeltetné az összes stadiont. „Ez abból a szempontból könnyítene a helyzeten, hogy hozzáértő szakemberek foglalkoznának ezzel a nagyon fontos feladattal, és talán némi költséget is meg lehetne így takarítani, de most is az a helyzet, hogy az állam tartja fent a stadionok túlnyomó többségét, csak éppen különböző cégeken keresztül” – mondta Szabados.

Forrás: nepszava.hu

A felsorolásban szerepel a szigetszentmiklósi stadion, amelynek építésére sajtóértesülések szerint elfogyott az államtól kapott támogatási összeg, ám a létesítmény nem készült el, ezért nincs adat az átadás várható időpontjáról sem.(Bernau Péter)

Puskás Stadion, az állatorvosi ló

A Puskás Stadion a magyarországi stadionprojektek állatorvosi lova, történetén keresztül pontosan látható, mi és hogyan történik ezen a területen. Az arénával kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök először olyan kormányrendeletet hozott 2011-ben, hogy 2015-ig 35 milliárd forintból épüljön fel az új létesítmény, a befogadóképessége legyen 35-40 ezer fő, a lelátót lehessen igény szerint egy-egy alkalommal 55 ezresre bővíteni. 2012-ben a miniszterelnök 65 ezres stadion építését jelentette be hivatalosan, 2013-ban kormányhatározatban 2017-et jelölte meg átadási határidőként. Ugyanakkor az MLSZ pályázatot nyújtott be a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseinek megrendezésére, helyszínnek az új Puskás Stadiont jelölte meg, amelynek átadását a szövetség 2018-ra ígérte. 2017. március 6-án Orbán Viktor visszavonta saját, négy évvel korábbi kormányrendeletét, és immár 2019. október 31-ben jelölte meg a stadion átadásának időpontját. Az európai szövetség emiatt tavaly tavasszal kérdőre vonta az MLSZ-t. 2017. áprilisában a kormányfő megalakította a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottságot.

A miniszterelnök aláírásával ellátott kormányhatározat előírta, hogy a testület havonta legalább egyszer – de inkább gyakrabban – üljön össze, és folyamatosan felügyelje, illetve értékelje a munkálatok haladását. A bizottság tagja a kormányfő mellett Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztos és Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. A Puskás Stadion tervezett építési költségéről két éve még azt lehetett tudni, hogy mindenképpen kevesebb mint 100 milliárd forint, tavaly Lázár János bejelentette, hogy 190 milliárdba kerül a projekt. Nem leszünk meglepve, ha a végösszeg jócskán meghaladja a 200 milliárd forintot.(Hargitai Miklós)

nepszava.hu