Rétvári a statisztikákat ünnepli, miközben Magyarországon nőtt a leginkább a dolgozói szegénység
Magyarországon az EU-átlag alá csökkent a mélyszegénységben élők aránya - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán. - írja a 168ora.hu.
Forrás: MTI Fotó: Kovács Tamás
Rétvári Bence közölte, 2012-höz képest 2017-ben 375 ezer emberrel kevesebben küzdöttek napi anyagi gondokkal.
A mélyszegénységben élők az Eurostat mutatói szerint három területen is érintettek. Munkaintenzitásuk alacsony, valamint súlyos anyagi nélkülözésben és relatív jövedelmi szegénységben élnek - ismertette az államtitkár. 2017-ben 1,3 millióval kevesebb embert érintett a súlyos anyagi nélkülözés mint 2012-ben.
A súlyos anyagi depriváció azokat érinti, akik a mért kilenc mutatóból - például a háztartásban élők megengedhetnek-e maguknak egy hét nyaralást, kétnaponta húsfogyasztást, fedezni tudják-e a váratlan kiadásokat, vannak-e fizetési elmaradásaik négyben érintettek.
Elmondta azt is, hogy 200 ezerrel csökkent a relatív jövedelmi szegénységben élők, azaz az átlagjövedelem 60 százaléka alatt keresők száma, közülük pedig 100 ezer nagycsaládos, így elmondható, hogy Magyarországon már sokkal kevésbé jelent szegénységi kockázatot a sok gyerek vállalása. Szintén csökkent az alacsony munkaintenzitású családok száma, ahol a felnőttek 10 munkanapból legfeljebb kettőt dolgoznak - tette hozzá Rétvári Bence.
Az államtitkár a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt hangoztatta, hogy bár az ellenzék rendszeresen a szegénység terjedésével támadja a kormányt, most már az Európai Unió statisztikai hivatala is cáfolja ezeket a vádakat.
Az Eurostat adatai is igazolják, hogy működik a 2010-ben elkezdett politika, azaz a segélyezés helyett a munkahelyteremtés, az adók csökkentése és a családok támogatása
- mondta Rétvári Bence, akinek a győzelmi jelentését némiképp árnyalja, hogy az Eurostat 2018. márciusi jelentése szerint Magyarországon nőtt a leginkább a dolgozói szegénység, hat év alatt 2010 és 2016 között 5,3 százalékról 9,6 százalékra, a magyar gyerekek egyharmada torokszorító nyomorban, a magyarok egyharmada nélkülözésben él, 900 ezer ember pedig telente nem tud fűteni.
Forrás: KSH/portfolio.hu
Rétvári Bence szavait azzal érdemes kiegészíteni, hogy habár statisztikailag valóban sokkal kevesebben élnek mélyszegénységben, közfoglalkoztatás nélkül sokkal szerényebbek lennének az eredmények. Mi több: a közfoglalkoztatás elterjedése miatt Magyarországra vonatkozóan gyakorlatilag használhatatlan lett ez a statisztika, egyáltalán nem mutat valós képet a mélyszegénységben élők helyzetértől. - teszi hozzá a portfolio.hu.
A lap leszögezte, hogy az EU egészére kiterjedő felmérés szerint az számít mélyszegénységben élőnek, akire egyszerre vonatkozik a szegénység három kritériuma (keveset dolgozik, nélkülözi az anyagi javak többségét, és az országos mediánjövedelem 60%-a alatti összegből gazdálkodik).
Aki közfoglalkoztatott, az kiesik az "alacsony munkaintenzitásból", így már papíron nem számít mélyszegénységben élőnek, miközben az alapvető anyagi javakat minden bizonnyal továbbra is nélkülözi és a jövedelme nem éri el a medián 60%-át.
