fbpx Rossz emberrel tárgyaltak a béremelésről a pedagógusok képviselői? | CIVILHETES

h i r d e t é s

Rossz emberrel tárgyaltak a béremelésről a pedagógusok képviselői?

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Rossz emberrel tárgyaltak a béremelésről a pedagógusok képviselői?

2021. október 13. - 14:28

 

Nem hírvivővel szeretnénk tárgyalni, és nem is beszélgetni jöttünk – mondta a sztrájkbizottság egyik tagja.

Szabó Zsuzsa elnök (k), valamint Gosztonyi Gábor (b) és Totyik Tamás alelnökök (j), a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői sajtótájékoztatón a szakszervezet székházában 2018. július 3-án. - Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Szerda délelőtt tárgyalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottságával. A PSZ és a PDSZ képviselőjének elmondása szerint a csata kemény volt, és eredménytelen, ám a kormányt képviselő Kisfaludy László ugyanis olyan megbízó levelet mutatott be, amelyen csak az egyik szakszervezet neve szerepelt. - írja az Index

Túl van a sztrájktárgyaláson a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A sztrájkbizottság a minisztérium elől nem sokkal 11 óra előtt jelentkezett be élőben.

„Megérkeztünk a sztrájktárgyalásra, remélem, eredményesek leszünk” – mondta még a tárgyalás előtt Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke. A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet előzetesen azt kérte, hogy mindenki szurkoljon azért, hogy olyan személlyel tudjanak tárgyalni, akinek valóban lesz felhatalmazása, és akinek lesz mondanivalója is a témában.

A tárgyalás végül azonban csalódással zárult.

Bár az elmúlt másfél órában kemény csata volt, érdemi munkával nem foglalkoztunk. Kisfaludy László helyettes államtitkár csak olyan megbízó levéllel rendelkezett, ami arra jogosította fel, hogy a PDSZ-szel tárgyaljon, és még ebben is tartalmi és formai hibák voltak. Ezt nem fogadtuk el, meghatároztuk, hogy milyen elvárásaink vannak ezzel a megbízólevéllel kapcsolatban

– mondta a Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke.

Nagy Erzsébet kiemelte: a PDSZ nem fogadja el, hogy egyedül tárgyaljon a másik szakszervezet bevonása nélkül.

Nem ez volt a cél, de ha ilyen felelőtlen formában történik a meghatalmazás, mire számítsunk később? Nem csak formai, de tartalmi kérdések sem voltak rendben. (...) Nem hírvivővel szeretnénk tárgyalni, és nem is beszélgetni jöttünk. A mi célunk az, hogy tényleges sztrájkegyeztetések történjenek, s azok sztrájkbizottsággal kötött megállapodással végződjenek. Új meghívót és megbízást szeretnénk

– mondta a PDSZ országos választmányának tagja, akit mi is elcsíptünk telefonon, a kvöetkezőket mondta: 

Kisfaludy László a tárgyalás közepén azt mondta, hogy a döntések, úgysem ennél az asztalnál dőlnek el. Pedig mi pont azért jöttünk, hogy a kormánnyal közösen megállapodjunk, és, hogy azok a bizonyos döntések ne a háttérben dőljenek el, tőlünk függetlenül.

Lapunk telefonon érte utol a sztrájkbizottság egyik tagját. Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke megkeresésünkre elmondta, hogy nem Kisfaludy László személyével, és a minisztériumban betöltött pozíciójával van gond, hanem azzal, hogy a megbízólevelében csak a PDSZ szerepelt.

A tárgyalás alatt azzal próbáltak védekezni, hogy a három feltételből kettő teljesül, a megbízólevélen ugyanis helyesen szerepelt a dátum, a kettő szakszervezet közül pedig az egyik valóban rajta volt. Az összkép ugyanakkor nem teljes, és a probléma az, hogy nem tudjuk, a bíróság előtt ez így megáll-e. Milyen alapon adnánk be mi ezután bármiféle kifogást? Abban állapodtunk meg, hogy ha a hibákat kiküszöbölik, akkor folytatjuk a tárgyalást

– mondta az Indexnek Gosztonyi Gábor.

A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottságot alakított annak érdekében, hogy a kormánnyal közösen mihamarabb megoldást találjanak az oktatás problémáira.

Sztrájkköveteléseik a következők:

  1. A pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-jétől a minimálbér összege legyen.
  2. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege, a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával 2021. szeptember 1-jétől emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130 százalékára.
  3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel és oktatással töltött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől legfeljebb 22 óra legyen.
  4. A pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek jelenleg heti negyven órában látják el a feladatokat. Munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órán át legyenek csak beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti öt órát regenerációval, felkészüléssel tölthessenek.

A követelésekről Orbán Viktor miniszterelnököt levélben tájékoztatták. A kormányfő három nappal később azonban azt közölte, hogy komolyabb bérrendezésre csak 2023-ban lesz lehetőség, jövőre egyelőre csak 10 százalékkal emelik a tanárok bérét.

A bejelentés komoly csak csalódást okozott az érintetteknek, Totyik Tamás, a PSZ alelnöke lapunknak korábban részletesen levezette, hogy mekkora béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az oktatás ne omoljon össze. Véleménye szerint a 30 százalékos emelés a minimum, de az csak éppen jobb, mint a semmi. 60 százalékos béremeléssel már csökkenthető lenne a pedagógushiány, ami a jövőben is garantálná az iskolák működését. Százszázalékos béremelés pedig már a pedagógusok motivációját is visszaadná.

Hosszú és göröngyös út vezetett ideáig

A pedagógusok már tavaly márciusban sztrájtárgyalásokat kezdeményeztek, de a járvány elleni védekezés végül elterelte a fókuszt. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke egy korábbi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a helyzet azóta csak romlott, így itt az idő, hogy közösen újra lépjenek. A sztrájkbizottság megalakulására az Emberi Erőforrások Minisztréiuma (Emmi) is reagált, válaszuk pedig alaposan kiverte a biztosítékot.

„A szakszervezetek akciója kapcsán sajnálatosnak tartjuk, hogy ők is beszálltak a kampányba, legalábbis erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról a DK közleménye alapján a Dobrev Klárával történő találkozókon született döntés” – jelentette ki az Emmi az ATV kérdésére.

A PDSZ szerint ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a kormány reakciója azt mutatja, hogy nem képesek értelmes és lényegi válaszokat kisajtolni magukból.

„Szomorú hazugság, hogy a PDSZ „beszállt volna a kampányba”, vagy hogy bármilyen külső szereplővel történő egyeztetést követően született volna döntés a sztrájkbizottság újraindításáról” – közölték. A két szakszervezet közös állásfoglalásában pedig kiemelte: a két sztrájkbizottság egyesítése tavalyi ötlet, nem a Dobrev Klárával történt találkozó eredménye. (Index)


 

Kommentek

h i r d e t é s