h i r d e t é s

Rosszkedvünk tele

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam
a- a+

Rosszkedvünk tele

2021. december 21. - 13:11

A pedagógusok – legyünk pontosak, az állami oktatásban részt vevő pedagógusok – kötelező oltásáról és megtagadásának szankcionálásáról lesz szó.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI/Vajda János

E tárgyban tett közzé érdekes és tanulságos írást Csengel Karina a Mércében ("Kirúgás vár az iskola kedvenc tanítónőjére, a szülők félnek, hogy a gyermekek sínylik meg a kötelező oltást.")

Mondom, érdekes és tanulságos, kitűnően megírt, logikusan összeszedett tudósítás – melynek szerzője tökéletesen fordítva ül a lovon!

A kedvenc tanítónő az áldozat. Aki a kormány önkényének következményeként, személyi szabadságjogaiban korlátozva az utcára kerülhet.
A tanítónő, aki elmondása szerint két heti őrlődés után meghozta a döntését. "Sajnálom a gyerekeket, de nem tehetek másként!"

Egyetlen kérdés merült föl eddig harminc év alatt, melyben kénytelen vagyok Orbánnak igazat adni, bármennyire szemforgató, hazug, felelősséget hárító és impotens egyébként a kormány működése járványügyben (is): a pedagógushiány nem kellemes dolog, de, ha a gyermekeink megbetegednek az nagyobb baj!"

Ez a mondat a probléma lényegére tapint rá!

Az oltási kötelezettség ellenzői (jól tudjuk) háromféle alapon fejtik ki az álláspontjukat.

1./ Ott a vírus- és járványtagadók széles tábora, akik "a globális multinacionális háttérhatalom" és hazai szekértolói (kormány+ellenzék) mesterséges manipulációjának tartják az egész cirkuszt, és nem óhajtják, hogy chipet ültessenek beléjük.

(Mellesleg ez a chip-dolog nem új: a 2006. évi választások előtt dühöngő kínai influenza járvány idején Orbán-hívők, köztük diplomások tagadták meg az oltás felvételét, mondván, hogy Gyurcsány chipet ültet a fejükbe, hogy rá szavazzanak. Messzibbre, a boszorkányokig, a kútmérgezőkig, a vérvádak érintettjeiig nem szükséges visszamenni.)

Ezzel a színtársulattal, melynek hördüléseit itthon és világszerte a neonáci mozgalmak aknázzák ki, nincs mit tenni, főként nincs mit megvitatni, a pszichiátria tudományára utaljuk őket. A lasposföld-hívőkkel egyetemben. Mely két csoport sűrűn átfedi egymást.

2./ Mellettük ott van "az egészséges vagyok, megbirkózom a járvánnyal magam is" állásponton lévők köre, akik a kapitalizmus "boldogulj magad", "gázolj át mindenkin", "te vagy a győztes" világkarriert befutott "ideológiáját" magukénak érezve magasról leszarnak mindenki mást, a tényt, miszerint attól még, hogy (egyelőre?) jól vannak, másokat, gyengébb immunrendszerűeket orrba-szájba fertőzhetnek, különösen, hogy a szórványos (inkább nem létező) egyéb szigorító intézkedéseket (maszkviselet) is szabotálják.

Vitatkozni ezekkel se nagyon lehet, társadalmi felelősségüket egy vállrándítással elintézik.
Ezek az emberek talán csak a lélegeztetőgépen jönnek rá, hogy tévedtek.
A vérmesebbek ott sem.
Arra meg végképp nem, hogy önző, primitív (ez a legenyhébb jelző, mely rájuk alkalmazható) álláspontjukkal miféle károkat okoznak másoknak.
A közösségnek. Melynek előnyeit élvezni óhajtják, a hátrányait viszont nem.

3./ Aztán jönnek a problémát megideologizáló, magukat a személyi szabadságjogaikban sértettnek érzők, akik kikérik maguknak, hogy "bármi módon csorbítsák azt a jogukat, hogy mit fecskendeztetnek be maguknak, és mit nem!"

Ezzel kétféle baj van:

a./ Ezek az emberek elfelejtik, hogy a személyi szabadságjogok nem korlátlanok, nem gyakorolhatók mások érdeksérelmét okozva.
Mivel közösségben élünk, semmilyen egyéni jog nem lehet korlátlan!

A véleménynyilvánítás szabadságát (alapvető demokratikus emberi jog) szükségszerűen korlátozza a gyűlöletbeszéd tilalma és szankcionálása (még, ha ezzel a hajdani SZDSZ nem is értett egyet), ugyanis mások méltóságának védelme fontosabb egyéni (és közösséget illető) jog, akár tetszik akár nem.

(Nem csak az állampolgári jogok körében érvényesül a jog ésszerű és szükséges korlátozásának elve és gyakorlata, hanem a mindennapjainkban is. A tulajdonjog sem biztosít korlátlanságot.
Kocsit csak a közlekedési szabályok betartásával vezethetek.
Az ingatlanom használatában korlátoznak az építési szabályok, a több lakásos házban a házirendek, a "csendrendeletek" és korlátoznak a szomszédok jogai is. Nem folytatom.)

A közös nevező: a közösség és annak más tagjai érdeke!
Mely járványhelyzetben, veszélyhelyzetben nyilvánvalóan elsőbbséget kell, hogy élvezzen.
Háborús viszonyok közt a kijárási tilalom, az elsötétítés, az óvóhelyhasználat például a kutyának se sérti a mozgásszabadsághoz való jogát.
Akkor most mi a különbség?
Kivételesen, Orbán számtalan ál-háborúja közepette ez valódi háború!
És jelen ismereteink szerint ezt a válságot csak az átoltottság képes megfékezni. Nem kérdés, hogy itt az egyén joga a közösség érdekében korlátozható.

(Mellesleg a Hepatitis, a kanyaró, a gyermekparalízis, a szepszis elleni, és a többi oltás nem vált ki ilyen harsány ellenvetést, legföljebb kevesekből, akiket az 1./ alá vagyok kénytelen utalni, minthogy amúgy is nagyrészt azonos a két csoport.

Továbbá az sem érv, hogy nem volt idő a szokásos engedélyeztetési eljárásra. A Sabin-cseppek esetén sem volt, kezit csókolom, mert dühöngött a paralízis járvány, és a vakcinát a laboratóriumokból egyenest az oltóhelyekre vitték.
Azon kívül egyre több idő telik el, egyre több statisztikai adat és tudományos tapasztalat gyűlik fel, melyekkel a szükséges korrekciók elvégezhetők – ha vannak ilyenek.)

b./ Nem érzem hallatlan beavatkozásnak a személyiségi jogok ezúton történő sérelmét mindahhoz képest, mely sérelmeket az Orbán-rezsim az elmúlt évtizedben okoz/ott.

A demokratikus államrend felszámolását, az információhoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a munkavállalói jogok, az emberhez méltó lakás- és életkörülmények, a gyógyításhoz és gyógykezeléshez való jog, a minimális létfeltételek biztosításához való jog, a művészet szabadsága és sok minden (majdnem minden) más terén.

Érdekes módon összesen három akció váltott ki nagyobb mérvű ellenállást a lakosságban.
Még Gyurcsány kormányzása idején a vizitdíj, melynek célja az egészségügy fejlesztési pénzalapjaihoz való hozzájárulás volt, és melynek ma, egy sokszorosan lerobbant, működését csak az abban résztvevők önfeláldozó munkájával biztosítani képes ellátó rendszer haldoklása miatt a publikum tehetősebb szegmense a sokszorosát fizeti ki magánorvosi hálózat igénybe vételével, különben ellátatlanul marad, vagy hosszú várakozásra kényszerül, csakúgy, mint a társadalom nagyobb tömegei, akik a magánorvost nem tudják megfizetni.
A másik a netadó volt, melynek terhe eltörpült volna a lakosságot sarcoló adótömegben.
A harmadik pedig most, a kötelező oltás.
Hol van már a taxisblokád idején tapasztalt általános szolidaritás? Egyéb százféle, jóval nagyobb érdeksérelmet a lakosság túlnyomó részének teljes közönye mellett vihet végbe Orbán és kormánya.

Mindent összevetve én nem az esetbéli tanítónőt sajnálom, mint a cikk szerzője!
Döntést hozott, méghozzá rossz döntést, melynek következményeit legkevésbé tán ő viseli: magán- és egyházi iskolában gond nélkül elhelyezkedhet.) Hanem mások.

Méghozzá a gyerekek. Akiket cserben hagyott
És azok a kollégái, akiknek az áldatlan pedagógushiány okozta többletterhek mellett most még az oltástagadókat is helyettesíteniük kell.

Nem mehetek el szó nélkül (a cikkben is szóba kerül, csak más hangsúllyal) a két pedagógus szakszervezet fellépése mellett, az oltást megtagadó pedagógusok védelmében.

E két szakszervezet, ahelyett, hogy csekélyke befolyását felvilágosító munkával az oltási kampány mellett fejtené ki, teljes mellszélességgel az oltás megtagadó tanárok mellé állt.

Ez a két szakszervezet, mely az elmúlt tíz évben egyszer próbált sztrájkot szervezni, melynek eredménye a KLIK hatáskörének bővítése, az iskolák államosítása és az igazgatók döntési jogkörének totális elvétele volt (abszolút siker!), egyébként mindössze petíciókat fogalmaztak, és lényegileg tétlenül szemlélték az álságos portfólió-ügyeket, a besorolási feltételek körében a további szakirányú felsőfokú végzettségek teljes figyelmen kívül hagyását (ilyen a világon nincs), a bérfejlesztés elmaradását (mely pedagógus béreket utoljára Medgyessy rendezte. Orbán alatt pedig a megígért 30% alapilletmény-növelés helyett 10% bármikor megvonható, sehová sem beszámító pótlékká vált), az iskolák államosítását, az iskolák önállóságának felszámolását, a túlórapénz, az év végi jutalom, a cafeteria elvételét, az új NAT bevezetését, (egyelőre csak) a szakiskolai tanárok kivezetését a közalkalmazotti státuszból és így tovább.

Ez a két szakszervezet, melyek némán tűrik, hogy "egyeztetés" címszó alatt a szó szoros értelmében a bolondját járatják velük (egyszerre százhat helyszínre hívták meg őket a múltkoriban, a legutóbbi "egyeztetésről" pedig a PDSZ-t kizárták, mert nem kapott meghívót).

Most, egy népszerűséghajhász ügy apropóján pedig végre megmozdultak, és sikerült a rossz oldalra állniuk. Gratulálok!


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky