Sorra mondják le a rendezvényeket a szervezők – B My Lake Fesztivál, Fishing on Orfű Fesztivál, Strand Fesztivál – azt követően, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, szeptemberig biztosan nem lehet 500 fős vagy annál nagyobb zenés, táncos rendezvényt tartani. 

Ugyanakkor sokan nem értik, miért lehet például megtartani az Apostol együttes jubileumi koncertjét, és miért mondanak le sokkal kisebb rendezvényeket. A vonatkozó kormányrendelet értelmezéséhez, illetve a helyzet tisztázásához Schiffer András ügyvéd segítségét kértük.

A jogász szerint az idén júniusban az ügyben hozott kormányrendelet a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozik – függetlenül attól, hogy az zárt vagy nyitott területen zajlik –, és ötszáz főben maximálta a résztvevők és a szervezők együttes számát. A jogszabály a zenés, táncos rendezvény fogalmának meghatározásakor egy 2011-es kormányrendeletre utal. Eszerint a zenés, táncos rendezvény "rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni".

– Vagyis azokra a rendezvényekre nem vonatkozik a június rendelet, amelyre előre megváltott és ülőhelyre szóló jegyet bocsátanak ki. Itt a magyarázat, hogy miért lehet megtartani a több ezer fős arénában egy koncertet – magyarázta a jogász. Ezzel együtt a szervező köteles biztosítani a járványügyi szabályok betartását, azaz a kötelező távolságtartást. Például hogy csak minden második vagy harmadik ülőhelyre ülhetnek a résztvevők.

De Schiffer András szerint nagyon fals a kormányzati kommunikáció, hiszen abból úgy tűnik, mintha semmiféle fesztivált nem lehetne rendezni ötszáz fő fölött. Pedig szerinte továbbra is meg lehet tartani az olyan fesztiválokat, ahol az egyes helyszínek egymástól fizikailag is jól elkülöníthetők, és azokon darabonként nem vesznek részt többen, mint ötszáz fő. Különösen igaz ez, ha ott még nem is a zene a fő szolgáltatás.

– Mondok két példát. A Kapolcs-jellegű, jellemzően vidéki, és sok esetben nem is zenés rendezvényeket például gond nélkül meg lehet tartani véleményem szerint, mert ott fizikailag is jól elkülönülnek egymástól a programok. Például részt veszek az egyik udvarban 30-40 emberrel közösen egy programon. Majd kimegyek a fő utcára, amely már nem tartozik az előző rendezvényhez és jegyet sem kell venni a sétához, majd száz méter után bemegyek egy másik udvarba, ahol megint csak kevesebben vannak, mint ötszáz fő. Ezzel szemben a Sziget Fesztiválon fizikailag nincsenek elkülönítve egymástól a színpadok, bárki átsétálhat egyiktől a másik színpadhoz anélkül, hogy elhagyná a Sziget területét, vagyis a két színpad közötti terület is részét képezi ugyanannak a rendezvénynek, amelyre jegyet vettek a résztvevők. Ezért a Sziget Fesztivál bizony a rendelet hatálya alá tartozik – magyarázta a különbségeket a jogász.

Schiffer András azért hangsúlyozza ezeket a külső szemlélő számára nüansznyinak tűnő különbségeket, mert a rendelet ilyen értelmezésével sok rendezvényszervezőn, zenészen segíteni lehet. Egyúttal reményét fejezte ki, "jó lenne, ha a kormány ezt a megszorító értelmezést alkalmazná, mert még így is művészek, kisvállalkozások, kistelepülések sokaságát lehetne megmenteni." (hang.hu)