h i r d e t é s

Sértheti a személyiségi jogokat a tantermek bekamerázása?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Sértheti a személyiségi jogokat a tantermek bekamerázása?

2020. február 08. - 06:44

 

Amíg az iskolavezetők nem engednének be kamerákat a tantermekbe, addig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a kormánypártok támogatásával már azt javasolja, hogy iskolarendészetet állítsanak fel, valamint kamerázzák be az arra rászoruló, vagy azt igénylő iskolák tantermeit az erőszak megfékezése miatt.

A kép illusztráció! - Forrás: pxhere.com

Az Mfor GDPR-szakértőt kérdeztett ennek realitásáról.

Sajnos egyre nő az iskolákban tapasztalható agresszió, akár a diákok egymás elleni bántalmazását, akár a tanárok elleni erőszakot nézzük. Tavaly december 5-én megdöbbenést és nagy visszhangot váltott ki az a győri középiskolai késelés, ahol egy 17 éves diák azért bántalmazta fizikailag a tanárnőjét, mert nem szerette, ahogy tanít és csak hármast kapott a dolgozatára. Ezután egy nagykátai iskolában készült mobiltelefonos felvétel került ki a világhálóra, ahogy fizikailag inzultálnak a diákok egy tanárnőt. Pár napja, február 2-án pedig újabb felvétel tanúskodik arról, hogy egy nagykátai diák hogyan szidalmazza, fenyegeti és köpi le a tanárát.

Már a győri esetet követően arról írt Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez intézett levelében, hogy 14 év alá kellene szorítani a büntethetőség korhatárát és nem ártana korlátozni az erőszakos diákok internetes hozzáférését. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha a bűncselekményről felvétel is készül. Ezért most, a nagykátai ügy kapcsán már a tantermek bekamerázását és egy iskolarendészeti testület felállítását sürgeti az erőszak megfékezésére. A kabinet szerint a zéró tolerancia a megoldás.

A lap megkérdezett egy adatvédelemmel foglalkozó szakembert, vajon nem sértené-e a gyerekek és tanárok személyiségi jogait a kamerarendszer. „Amennyiben az intézmény elvégzi a megfelelő adatvédelmi kockázatokat felmérő hatásvizsgálatot, és a kamerarendszer alkalmazását szükségessé tevő jogos érdekét azonosítja, valamint megfelelő előzetes tájékoztatást ad erről az érintetteknek, gyerekeknek, az oktatóknak, az iskola dolgozóinak és az oda látogatóknak egyaránt, akkor elvileg meg tudja állni a helyét. Nyilván ezt adatvédelmi szakjogászoknak és IT szakembereknek kéne véleményezni” – mondja Dellei László GDPR-szakértő. 

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a wmn.hu-n: az iskolai erőszak valódi jellemzőit ismerve nehezen lehet értékelni az EMMI javaslatait. Véleménye szerint a biztonsági kamerák a bántalmazásos esetek kevesebb, mint 12 százalékát tudnák rögzíteni, ezért inkább segítő szakemberekre lenne szükség, akik valódi támogatást nyújtanának. Azt gondolja, a gyerekeknek a családjukban, és az iskolában is visszajelzést kell adni arról, ha valami olyat tesznek, ami nem megengedhető. Nagyon-nagyon fontos, hogy ezek ne maradjanak következmények nélkül, de ez a következmény soha nem lehet stigmatizáló, és nem lehet olyan, amiből nem tanul a gyerek.

Mindeközben a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége aktívan keresi a megoldást, és úgy gondolják, a diktatórikus eszközök nem oldják meg az iskolai erőszak problémáját. Az ATV-nek úgy nyilatkoztak, hogy sokkal inkább gondolnak olyan reményteli megoldásra, mint a Békés Iskolák program, s a heti öt testnevelés órából inkább erre fordítanának két alkalmat, hogy a mediációs módszerrel meg tudják oldani az iskolai feszültségeket. 

mfor.hu


 

h i r d e t é s