h i r d e t é s

Sokkal aggasztóbb a magyar sajtó helyzete, mint ami a jogállamisági jelentésből tudható volt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Sokkal aggasztóbb a magyar sajtó helyzete, mint ami a jogállamisági jelentésből tudható volt

2022. július 20. - 14:17

Magyarországon a kata átalakítása még kilátástalanabb helyzetbe hozhatja, még nagyobb kiadásba sodorhatja a független kiadókat, újságírókat.

Forrás: Google Streetview

Bár lesújtó képet festett a magyar és a lengyel média állapotáról jogállamisági jelentéseiben az Európai Bizottság, valójában még ennél is súlyosabb a helyzet – így vonható meglehetősen lehangoló konklúzió a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) keddi internetes fórumán elhangzottak alapján. Ráadásul többek szerint hamarosan rosszabb is lehet a helyzet: Magyarországon például – mint elhangzott – a kata átalakítása még kilátástalanabb helyzetbe hozhatja, még nagyobb kiadásba sodorhatja a független kiadókat, újságírókat.

A fórumnak az adott apropót, hogy – mint arról lapunk is beszámolt – az Európai Bizottság a múlt héten hagyta jóvá a tagállamok jogállamisági helyzetét értékelő éves jelentéseit, amelyekben a sajtó állapotát is górcső alá vették. A magyar helyzetről egyebek közt megállapították: az állami hirdetések jelentős része továbbra is a kormánypárti médiába áramlik, a közmédia szerkesztői és pénzügyi függetlensége aggodalmat keltő, ahogyan az is, hogy oknyomozó újságírókat figyelnek meg, a veszélyhelyzeti kormányzás pedig gátolja a közérdekű információkhoz való hozzáférést.

Mindezek ráadásul olyan béklyók, amelyektől nem lehet szabadulni az igazságszolgáltatás függetlensége nélkül

– fogalmazott Gwendoline Delbos-Corfied francia zöldpárti EP-képviselő, a magyarországi helyzet európai parlamenti jelentéstevője, aki részt vett a keddi internetes fórumon. Utalt arra, hogy az Európa talán tehetne többet a magyar és a lengyel sajtóhelyzet javításért: „Rengeteg olyan dolog van, ami miatt tényleg dühösek lehetünk az Európai Tanácsra, amiért az évek során bizonyos pillanatokban nem cselekedett.” Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság sajtószabadság védelmében készülő jogszabályi javaslata új eszközöket jelenthet ebben a harcban. Még akkor is, ha sokan azt mondják, hogy a már meglévő jogszabályokat kellett volna csak régen alkalmazni.

Csak az uniós pénzügyi támogatások kifizetésének a jogállamisági kritériumokhoz kötése vezethet eredményre, tekintettel a magyar gazdaság jelenlegi, válságos állapotára. Ezeken a tárgyalásokon azonban a média szabadsága nem szempont, és ez nagyon szomorú

– vélekedett Polyák Gábor, az ELTE BTK Média- és Kommunikáció Tanszékének vezetője. Szerinte a jogállamisági jelentésben a médiáról megfogalmazott mindhárom ajánlás tekintetében az Európai Bizottság megfelelő hatáskörrel rendelkezik. A közpénzek állami reklámként való felhasználásáról például 2019 óta van egy panasz a testület előtt, pedig nagyon világos a helyzet.

Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője kitért arra, hogy a magyar kormánynak vannak még eszközei arra, hogy tovább nehezítse a független médiumok életét, s ezek kívül esnek a jogállami eljárások keretein. Ilyen például az, hogy a kisvállalkozások egyszerűsített adóját eltörlik, ami hatalmas költségnövekedést jelent majd a médiavállalatok számára. És vannak pletykák ismét egy úgynevezett médiakamara létrehozásának tervéről.

Szóval én most elég pesszimista vagyok. És fogalmam sincs, hogyan lehetne ezt a gyakorlatot az európai szabályozás alapján megállítani

 – mondta.

Piotr Stasiński, Gazeta Wyborcza lengyel liberális, független napilap volt főszerkesztő-helyettese, a Gazeta Wyborcza Alapítvány médiatanácsadója szerint náluk is súlyos a médiahelyzet. Csak átmenetileg hárult el a független TVN televízió kiszorítására irányuló kormányzati próbálkozás. Kifogásolta, hogy a regionális és helyi sajtónak az állami Orlen olajipari vállalat általi felvásárlását meg sem említették a lengyel jelentésben.

„Gyakran mondjuk, hogy a lengyel kormány Magyarországra figyel, és másolja azokat a taktikákat, amelyeket az Orbán-kormány az elmúlt 10-12 évben tökéletesített.” És a média jelentősége természetesen növekszik 2023-as parlamenti választások közeledtével – mondta, egyetértve Polyák Gáborral abban, hogy az Európai Bizottság médiaügyekben nem él bizonyos meglévő kompetenciáival. (Népszava)