A De Bees bányaóriás megrendelte a Grönland partjainál lévő óceánfenék átvizsgálását, annak eldöntésre, hogy tartalmaz-e a térség gyémántokat. Ha a kutatás sikerrel jár, a vállalat akár le is csaphat a sziget kincseire. - írja az Origo

Egy nyolc napon át tartó, összesen mintegy 800 kilométert érintő kutatás fejeződött be nemrég Grönland nyugati partjainál, annak érdekében, hogy kiderüljön, rejt-e értékes kincseket az óceánfenék – írja a Reuters a Geological Survey of Denmark and Greenland (GEUS) bejelentése alapján.

A GEUS MEGERŐSÍTETTE, HOGY A KUTATÁST A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GYÉMÁNTBÁNYA-CÉGÉNEK, A DE BEERSNEK A MEGBÍZÁSÁBÓL VÉGEZTÉK. Az eredményekre viszont még várni kell, ugyanis az elemzés akár hónapokig is eltarthat.

A De Beers egyébként az orosz Alrosa mellett a világ egyik vezető gyémántbánya-cége, és a Grönland partjainál végzett topográfiai vizsgálattal 50-200 méter mélyen kutatott kincsek nyomai után.

A kutatás lényege, hogy Grönland nyugati részén olyan, valószínűsített gyémántlerakódásokat találjanak, amelyek vulkánokban, nagy nyomás alatt keletkeztek.

EZEK AZ ÚGYNEVEZETT OFFSHORE GYÉMÁNTOK UGYANIS ÁLTALÁBAN JOBB MINŐSÉGŰEK, MINT A HAGYOMÁNYOS BÁNYÁKBAN TALÁLT DRÁGAKÖVEK, ÉS A MAGASABB ÁRAT IS KÉRNEK ÉRTÜK – ennek részben az az oka, hogy a hibás gyémántok általában nem „élik túl" a tengeri szállítmányozást.

A tengeri gyémántkitermelés az 1990-es évek óta főként Namíbiában összpontosul, innen származik az offshore gyémántok mintegy 75 százaléka. Az afrikai országban a De Beers egy 50/50 százalékos vegyesvállalkozást működtet a kormánnyal, speciális bányászhajók bevonásával.

EZEK A HAJÓK ÓRÁNKÉNT TÖBB SZÁZ NÉGYZETMÉTERNYI HOMOKOT ÉS ISZAPOT KÉPESEK FELSZÍVNI A TENGERFENÉK ALJÁRÓL, amelyet aztán a fedélzeten szitálnak, majd a félig feldolgozott gyémántokat helikopterekkel szállítják a szárazföldre.

A tevékenység ugyanakkor nem is problémamentes. Vannak olyan tudósok és környezetvédők, akik a gyakorlat beszüntetését javasolják, mivel egyelőre nem teljesen világos, pontosan milyen környezeti hatásai vannak a munkálatoknak.

A De Beers hivatalos közlése szerint nagyon szigorúan veszik a környezetvédelmi szempontokat.

GRÖNLAND KAPCSÁN PEDIG A JELENTÉS HANGSÚLYOZTA, HOGY A KUTATÁS SORÁN ELKERÜLTÉK A FONTOS HALÁSZATI TERÜLETEKET. EZ AZÉRT IS JELENTŐS, MERT GRÖNLAND DÉLNYUGATI VIZEI ADNAK OTTHON AZ ORSZÁG LEGGAZDAGABB TENGERI ÉLŐVILÁGÁNAK.

A Dán Királyság félautonóm területének számító Grönland gazdasága elsősorban a halászatra, illetve a Dániából érkező éves támogatásra épül.

A hatalmas sarkvidéki sziget emellett ásványkincsekben is igen gazdag, de mindössze két kisebb bányával rendelkezik. A bányászati iparát elsősorban a kisebb feltáró cégek adják, noha az egyik bányaipari óriás, az Anglo American (melyhez egyébként a De Beers is tartozik) 2018-19-ben szárazföldi (onshore) feltárási jogot szerzett magának. (Origo)