Magyarországon 66 százalékkal drágult a kenyér az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Ez nagyon kiugró adat, hiszen a második legnagyobb drágulást elszenvedő Litvániában mindössze 33 százalékos volt az egyéves drágulás. Utána Észtország és Szlovákia jön 32-32 százalékos drágulással.

Harangozó Gábor agrármérnök, az MSZP szakpolitikusa a Spirit FM Aktuál című műsorában kifejtette, hogy a jelenlegi folyamatokat látva lehetetlen megmondani, hogy a drágulás mikor áll meg. Az egyértelmű számára, hogy az áremelkedés folytatódik, aminek okaként egyebek mellett kiemelte, hogy a kormány ötpontos mezőgazdasági mentőcsomagja csak látszatintézkedés.

A takarmányszállításra adott 900 ezer forintos támogatás csekély segítség, a hitelmoratórium csak abban segít, hogy most ne kelljen fizetniük a gazdáknak, de azon vállalkozások, amelyek élnek a moratóriummal, rosszabb hitelbesorolás alá esnek bankoknál. Azaz sokuk emiatt nem tud hitelt felvenni a jövő évi munkákhoz. Azon növénytermesztéssel és az állattartással foglalkozó cégek, amelyek esetleg felhagynak a gazdálkodással, indirekt módon tovább emelik az árakat, hiszen a helyükre nem lépnek új gazdálkodok. Így növekszik a termény- és termékhiány, amitől ugyancsak tovább emelkednek az árak.

A politikus szerint a kormánynak az aszálykárok elhárítására sokkal többet kellene költeni. A kárelhárítási alapban 10 milliárd forint van csak, miközben 1,5 millió hektáron történt súlyos aszálykár. Ha nem kapnak érdemi pénzügyi segítséget a termelők, akkor jövőre lehet, hogy sokuk nem tud miből vetni és elvégezni a szükséges földmunkákat – magyarázta Harangozó Gábor, aki azt is hozzátette: ha például sokan pénzhiány miatt nem tudnak takarmánynövényeket vetni, akkor még kevésebb lesz a takarmány, azaz felmegy az áruk, majd ez tovább gyűrűzve, a drámai takarmány áremelkedés miatt a hústermékek árát is felnyomhatja. (atv.hu)