Túl vagyunk egy önkormányzati választási kampányon, az ország majdnem minden településén kialakult, hogy a következő öt évben milyen formában fog tevékenykedni a település vezetése.
Túl vagyunk az ünnepeken, elkezdődött a 2020-as év. Nem is akárhogyan:
Miközben Budapest előző állampárti főpolgármestere hihetetlen érzékkel, vagyis leginkább érzéketlenséggel megáldva Wass Albert szobrot avat a főváros egy szimbolikus pontján: a Radnóti Miklós Művelődési Ház parkjában...
Miközben kiderül, hogy Miskolcon vélhetően több ártatlan magyar állampolgárt akaratukon kívül tett meddővé egy rasszizmustól túlfűtött "orvos"...
Miközben gyöngyöspatai, magyar gyermekek származás alapján elkülönített oktatás miatt lassan kellene kapják az őket megillető kártérítéseket...
Miközben az adóból eltartott, tehát mindenki által közösen finanszírozott Kossuth rádió élére egy nyíltan rasszista és antiszemita vezetőt állít az állampárt...
Szóval mindezek közben Orbán Viktor fontosnak tartotta, hogy nyilvánosságra hozza a saját álláspontját különböző kérdésekben. Ez nyilván nem is tekinthető jelentéktelen eseménynek egy olyan országban, ahol egy állampárti kormány szinte korlátlan hatalmat gyakorol egy végtelenül központosított rendszerben.

De ha már Gyöngyöspata, akkor azért emlékezzünk meg néhány fontos tényről: Ez az a település, ahol a 2010-es évek elején, tehát az állampárti kormány jelenlegi ténykedésének kezdetén mindennaposakká váltak újnáci, félkatonai szervezetek megfélemlítő vonulásai. Olyan csapatok terrorizálták a helyi roma közösséget, mint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, mint a Véderő, vagy a Betyársereg. Ez az a település, ahol 2015 karácsonyán egy roma családot molotov koktéllal "üdvözöltek" új házukban. Ez az a település, ahol helyi rendeletek útján, hatósági eszközökkel gátolták a romák társadalmi mobilitását. Ez az a település, ahol az önkormányzat azért vásárolt fel a település belső részein ingatlanokat, hogy azokba ne költözhessenek be romák.
Ahogy a Miniszterelnök úr sem, úgy én sem származom Gyöngyöspatáról, és nem tudnám megmondani, Felcsútról milyennek tűnhet a világ, de számomra valahogy innen a fővárosból is teljesen egyértelmű, hogy Gyöngyöspatára születni roma magyarként már önmagában nagy hátrányt jelent. Éppen ezért minden eszközzel azon kellene dolgozni, hogy az ide születő (tehát magyar) gyermekek legalább az oktatási rendszeren keresztül esélyt kapjanak a valódi társadalmi mobilitásra, a felzárkózásra. Hogy egyetlen honfitársunk sorsa se pecsételődhessen meg a születése pillanatában, pusztán földrajzi koordinátákból következően.

Ezzel szemben a gyakorlat valami egészen más törekvést mutat. Úgy tűnik az állampárti hatalomnak szüksége van arra, hogy a társadalmat mérgezze a gyűlölet és az előítélet. Ez a kulcsa az "oszd meg és uralkodj" - mentalitásnak, és ez a kormány ebben az eszközben látja túlélése kulcsát. Miután a választói memória véges időtartamon belül működik csupán, így a Keleti pályaudvarnál mesterségesen felduzzasztott menekültekre már a legelvakultabb Fidesz-hívők is csak hellyel-közzel emlékeznek, újak meg mostanság felénk se néznek. Egy egyszerű sorosozás már nem üti át az ingerküszöböt, szóval mindig kell találni újabb és újabb csoportokat, akik ellen lehet kormányzati szinten uszítani.
Ne legyen kétségünk, újra és újra sorra fognak kerülni a melegek, a zsidók, a bevándorlók, a mozgássérültek, a függők, vagy mások, de most úgy tűnik, az állampárti oldalon megint a roma magyarokba próbálnak minél nagyobbakat belerúgni.
Mindezek fényében engem az a kérdés foglalkoztat leginkább, hogy vajon milyen EMBERNEK kell ahhoz lenni, hogy valaki a fent leírt Gyöngyöspatára születő magyar gyermekeknek nem hogy nem próbál minden létező segítséget megadni, de még hergeli is ellenük a közvéleményt? Milyen EMBERNEK kell ahhoz lenni, hogy valaki miniszterelnökként egy teljesen jogszerűen megítélt kártérítést munka nélkül szerzett vagyonnak próbáljon hazudni? Milyen EMBERNEK kell ahhoz lenni, hogy valaki a saját honfitársait "belső migránsoknak" titulálja? Milyen EMBERNEK kell ahhoz lenni, hogy valaki miniszterelnökként megpróbálja szembeállítani a nyomorban élő roma magyarokat a nem roma magyar szomszédaikkal?

Csak remélni tudom, hogy ilyen gátlástalan, gyűlölködő emberből nagyon kevés él a Földön, és csak marginális kisebbséget képeznek kis hazánkban. Azt viszont október 13. óta tudom, hogy a kirekesztésre legrosszabb esetben is csak az ország egy része nyitott, a többség nem. Azóta azt is tudjuk, hogy a fővárosi polgárok nem kérnek a gyűlöletkeltésből, a kirekesztésből, és azt gondolom, hogy ebben a példamutató hozzáállásban rejlik a megoldás kulcsa is. Budapesten lehet jó példát mutatni az egész országnak, előremutató változásokat elindítani, a mérgező társadalmi beidegződésekkel szakítani. Elképzelni sem tudom, Orbán Viktor milyen ember lehet, de abban szinte biztos vagyok, hogy ő már nem fog változni, sosem fog már visszatérni a kezdeti liberalizmusához. Még a felszínes hazugságok szintjén sem. Ő már ilyen fog maradni. Ahogy mi - budapesti polgárok sem fogunk változni. Ki fogunk állni az elesettekért, fel fogjuk emelni a szavunkat a kirekesztéssel szemben, és 2022-ben majd a voksainkkal is jelezni fogjuk, mennyire elítéljük az embertelen állampárti politikát.

Az a magyar társadalom feladata, hogy ezekre az esetekre emlékezzen, ezekből az esetekből tanuljon, a tényekkel ne menjen szembe és mindezeknek megfelelő döntést tudjon majd hozni legkésőbb 2022-ben. Akkor teljesen mindegy lesz, hogy éppen aktuálisan kik ellen próbál gyűlöletet kelteni az Orbán-kormány. Ameddig marad ez a kormány addig viszont számíthatunk bármikor újabb és újabb adag "tűzre öntött olajra", ebből fejlődő rasszista bűncselekményekre, akár gyilkosságokra, valamint Mengelét idéző, önjelölt "hazafiaskodó" (szerintem hazánkra csak szégyent hozó) orvosokra, és félkatonai szervezetekre.

Magyarország - 2020. Szégyen...
De már látszik a fény az alagút végén!

Sermer Ádám