Heves megyében Hatvanban, a mára felgyorsult világunkban különös hobbija van Takó Tibor taxi sofőr kisvállalkozónak. 

Pár évvel ezelőtt, régen dédelgetett gyermekkori vágyát valósította meg, a horgászatot cserélte fel, galambászkodásra. Családi háza udvarának csendes végében építette fel „kis birodalmát” és kedvenceinek szálláshelyét. 

A több száz éves gyökerekre visszavezethető, „Kiskunfélegyházi keringő” díszgalamb tenyésztésébe és tartásába kezdett, melyet hosszas felkészülés, tanulás előzött meg. 

Az eddigi kutatások szerint, a török megszállás idején behozott ázsiai keringő galambfajták, honi beolvadásából származó utódok módszeres szelekciójával jöttek létre hosszú idők folyamán a „Kiskunfélegyházi keringők” ősei, melyek kiváló röpkésséggel rendelkeztek. 

A kitenyésztésük a XVIII. század második felében kezdődött el. A nevük onnét ered, hogy zárt falkában a házak felett kisköröket és nyolcasokat leírva igen gyorsan repültek, olykor három órát is egyhuzamban.

A fajta nagy része röpkészségét az idők folyamán elveszítette, mint díszgalambot több színben, zártan tenyésztik napjainkban. Könnyen barátkozik az emberrel, bizalmas, de szépségét, csak a számára nyugodt környezetben mutatja meg, ott veszi fel eredeti testtartását. 

Mindezekért kezdett el foglalkozni a galambokkal Takó Tibor, mely egyben sikerélményt, gondoskodást is jelent számára. Mikor kikelnek az új fiókák, bizonyságot adnak arról, hogy jól csinálja az amibe bele kezdett. A család és az óvónő felesége már megszokta a „hóbortját”, ők is besegítenek, ha egy hosszabb fuvarra megy és nem ér haza időben, hogy mindig legyen eledel és víz a galambjainak. Főképp nyugdíjas anyósa, Jutka asszony, aki egykor szakápolónő volt a hatvani kórház sebészetén, ő mindig „hadra fogható”. Vágyai között szerepel, hogy saját tenyésztésű kedvencei hamarosan elindulhatnak a megmérettetéseken. Ha beérik az amire vágyik, a város és a helyi galambászok nevét is öregbíteni szeretné az országos fajta versenyeken.