Nem sokkal korábban Trump a Twitteren azt írta, hogy az Egyesült Államoknak három lehetősége van: 

• több ezer katonát küld a térségbe, és katonai úton tesz rendet,
• “keményen odacsap” Törökországnak, mégpedig pénzügyi úton és szankciókkal,
• vagy közvetítő szerepet vállal, hogy Törökország és a kurdok meg tudjanak állapodni.

“Az elnök azzal bízott meg, hogy derítsük ki, van-e közös nevező, hogy tűzszünetet lehet-e kötni” – tudatta a fent említett diplomata. Elárulta ugyanakkor, hogy a korábbi egyeztetéseken Törökország az Egyesült Államok minden kompromisszumos javaslatát elutasította, és ragaszkodott ahhoz, hogy megtámadja a kurd milíciákat. Az illetékes szerint Törökország nagyon nagy hibát követ el ezzel, mert veszélybe sodorja a terrorizmus elleni harcot a térségben. “Mindent megteszünk, hogy ezt a dolgot leállítsuk” – húzta alá a diplomata.

Maga Trump újságíróknak nyilatkozva csütörtökön reményét fejezte ki, hogy Washington közvetíthet Ankara és a kurdok között, és azt üzente Törökországnak, hogy “lazítson”.

A külügyminisztérium név nélkül nyilatkozó forrása azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak módjában áll megbüntetnie Törökországot, ha Ankara embertelen és aránytalan módon lép fel a civilekkel szemben. Így ítélnék meg, ha etnikai tisztogatást hajtanának végre, vagy válogatás nélkül lőnének lakott területekre tüzérséggel, harci repülőkkel vagy más módon, ám egyelőre ez nem fordult elő “jelentős mértékben”.

Törökország nem fél az esetleges szankcióktól

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtök este kijelentette, hogy “nem lesz semmi” abból a kétpárti megállapodással született amerikai törvényjavaslatból, amely büntetőintézkedéseket vezetne be Törökország politikai vezetésével és gazdaságával szemben az Egyesült Államok szíriai szövetségese ellen indított hadművelet miatt.

Ankara a délkelet-törökországi kurd szakadár fegyveresekkel egyenrangú terrorszervezetnek tartja az YPG-t, amelyet Washington az utóbbi években – Törökország folyamatos bírálata ellenére – kiképzett és modern fegyverekkel látott el az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott harcában. Cavusoglu a CNN Türk török hírtelevíziónak adott interjúban leszögezte: Ankara nemzetbiztonsági ügyekben nem engedhet.

Az amerikai törvénytervezet, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná török vezető politikusok – köztük Recep Tayyip Erdogan elnök és Cavusoglu – esetleges amerikai javait, vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkkel szemben, illetve szankcionálná az ország hadi és energetikai szektorát. Cavusoglu szerint Graham “olyan ember, aki egyik szavával ellentmond a másiknak”.

A török külügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy a szerdán indított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében a török hadsereg nem tervez mélyebbre hatolni Északkelet-Szíriában, mint 30 kilométer. A török védelmi minisztérium csütörtök este közölte, hogy a katonai beavatkozás keretében eddig 174 terroristát “semlegesítettek”.

Az ENSZ BT öt európai tagja a hadművelet leállítását követelte

A török katonai művelet leállítását követelte közös nyilatkozatban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt európai tagja csütörtökön. A szervezet – zárt ajtók mögött – rendkívüli ülést tartott a nap folyamán a török beavatkozás ügyében. Az ülés összehívását Németország kezdeményezte a testület európai tagjainak nevében.

“Az újabb fegyveres összecsapások Szíria északkeleti részében veszélybe sodorják a teljes régió stabilitását, újabb szenvedést és további üldöztetéseket hoznak a civilekre, továbbá növelik a menekültek számát Szíriában és a térségben” – hangsúlyozta állásfoglalásában az ENSZ BT-tag Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Németország, Belgium és Lengyelország.

Az ENSZ BT ülését megelőzően Jürgen Schulz, Németország ENSZ-nagykövetének helyettese leszögezte, hogy Berlin a lehető leghatározottabb módon elítéli a török katonai műveletet. “Úgy véljük, ez az offenzíva a teljes régió destabilizálódásához és az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödéséhez fog vezetni” – emelte ki Schulz. Hozzátette: a katonai művelet helyett a politikai rendezési folyamatot kell előnyben részesíteni. “A török offenzíva egyúttal humanitárius katasztrófával és egy újabb menekültáradat megindulásának veszélyével fenyeget” – hangsúlyozta a német diplomata.

Forrás: MTI/AFP/Reuters/dpa / kitekinto.hu