A nők alacsony részvétele a döntéshozásban régóta fennálló demokratikus deficit a rendszerváltás utáni magyar politikában. 

Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához szeretne hozzájárulni a Nemzetközi Fórum a Nők Politikai Szerepvállalásának Megerősítéséről címet viselő egész napos konferencia, amelyet csütörtökön rendeztek meg Budapesten.

Az eseményt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Budapesti Finn Nagykövetség szervezte, együttműködésben a Friedrich Ebert Alapítvánnyal, a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a magyar kormány által kiűzött Észt Nagykövetséggel.

Beszédes, hogy a magyar kormány, amelynek tagjai között egyetlen nő sincs, még szimbolikusan sem tekintette a fórumot támogatandó eseménynek. Ennek egyik jele volt, hogy az esélyegyenlőségi ügyekért felelős államtitkár nem tette tiszteletét az eseményen.

A nyolcadik éve kormányzó Fidesz egy alpolgármester (Király Nóra) és egy országgyűlési képviselő (Dunai Mónika) szintjén képviseltette magát a fórumon.

A szervezőknek mindenesetre sikerült leültetni a parlamenti frakciók képviselőit, a Mi a politikai pártok szerepe a nők politikába való bekerülésében? című szekcióban.

A Fidesz tartalmi érveit sajnos nem ismerhettük meg, mert Király Nóra, miután felmondta a kormánypropagandát (mit tett a Fidesz a nőkért és a családokért), arról beszélt, hogy milyen nehéz a nőknek a politikai szerep.

– Szépnek is kell lennünk. Kozmetikus, manikűr, pedikűr

– sorolta a politikai pálya nehézségeit, hozzátéve, hogy ezen kívül még a rengeteg láthatatlan otthoni munka is ott van, amelyben a férfiak vagy segítenek, vagy nem. E ponton gyorsan le is szögezte: távol állnak tőle a feminista gondolatok, ő a hagyományos férfi-női szerepekben hisz.

(Mondjuk, a hagyományos felfogás szerint alpolgármesteri pozíciót sem tölthetne be nő, sőt, egyetemen sem tanulhatna, de szerencsére ezeket a lehetőséget a múlt század feminista aktivistái még Király Nórának is kivívták.)

A női politikusokat segítő kvótáról úgy nyilatkozott, az nem elfogadható eszköz a Fidesz számára. – Ma, az a nő, aki a Fideszben akar politizálni, megteheti, ez a nő választásán múlik – árulta el.

Azt, hogy a Fideszben szinte alig vannak női politikusok, azzal magyarázta, hogy eldurvult a közbeszéd, kevés nő bírja a „mocskolódást”.

– Tapló és hímsoviniszta beszédmód uralja a politikát

– vette át a szót Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő, az MSZP budapesti elnöke.

Szerinte a Fidesznek nemcsak a politikai kultúrájából jön, hogy nem fontos neki a nők politikai szerepvállalásának kérdése, hanem ez a hatalompolitikája része is.

– Egy hierarchikus társadalomban jobban működik a kormányzati gépezet, mint egy esélyegyenlőségre épülő, hálózatos társadalomban

– fejtette ki, illusztrációnak pedig felidézte Orbán Viktor néhány nőket érintő beszólását, kiemelve a legutóbbit, amit a miniszterelnök a visszahívott washingtoni nagykövettel kapcsolatban mondott („Nőügyekkel nem foglalkozom” – így reagált Szemerkényi Réka menesztésének hírére – a szerk.)

Kunhalmi Ágnes elmondta azt is, az ellenzéki női képviselőket számtalanszor éri atrocitás a parlamentben, „hisztisnek”, „genderőrültnek” titulálják őket, és állandó megjegyzéssel illetik a külsejüket is.

Arról, hogy ennyire rosszul állunk esélyegyenlőségi ügyekben, úgy vélekedett: sajnos a kormány kikezdte a társadalmi egyenlőtlenségek kutatását, és első intézkedéseinek egyikeként kisöpörte az óvodai nevelés alapprogramjából a genderszemléletet, valamint nem ratifikálta a nőket érő erőszak elleni hatékony fellépést célul tűző Isztambuli Egyezményt sem.

A konferencia eredeti témájára visszakanyarodva elmondta, hogy az MSZP-ben alkalmaznak kvótát, többek között ennek az eszköznek is köszönheti a pozícióját.

Felidézte, hogy amikor erről döntöttek, nagy vita volt, két táborra szakadt a párt. – Ma nem tudnék itt ülni, ha nem lett volna a kvóta.

Én kvótanő vagyok

– mondta, hangsúlyozva: e nélkül kevés esélye lett volna az elnökségi tagságért futni 30 évesen nőként. – A kvóta azonban csak a belépésnél segít, azt, hogy megálltuk-e a helyünket, arról a választók döntenek – tett hozzá.

Utalva a többpárti kerekasztalra, a Jobbik képviseletében Dúró Dóra annak örült, hogy legalább „mi nők le tudunk ülni egy asztalhoz”.

Kijelentette, hogy ha egy nő nem kap segítséget a családi és munkahelyi kötelezettségeinek összeegyeztetésében, akkor nem képes versenyezni a férfiakkal.

– Vannak ugyan biológiai adottságok, de egy sor feladatot el tudnak látni apák és nagyszülők is. Náluk például a férje (Novák Előd, a Jobbik volt alelénöke – a szerk.) főállású apaként van otthon a gyerekekkel.

– A sztereotípiák akkor is érvényesülnek a férfiak részéről, amikor kedvesek akarnak lenni  

– fogalmazott, hiszen a nőkről sokszor azt gondolják, hogy nem képesek hideg fejjel gondolkodni, hisztisek, gyengébbek.

– Országgyűlési képviselőként szültem mind a három gyermekemet.

Számtalanszor megkaptam, hogy miért nem mondok le a mandátumomról, miért vagyok még képviselő, de a Jobbik támogatott ebben a munkában

– mesélte, majd kiemelte, hogy egy nőnek egyszerre lehet fontos az anyaság és a hivatása is. Kvóta-ügyben nem foglalt határozottan állást, de azért inkább az egyet nem értés csengett ki szavaiból.

– Példát mutatunk

– mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, arra célozva, hogy az öt parlamenti frakció képviselői leültek egymással beszélgetni. Szerinte érzékeny veszteség Magyarországon, hogy ennyire alacsony a nők részvétele a politikai döntéshozatalban, azok az országok ugyanis, ahol a női-férfi esélyek ezen a területen kiegyenlítettebbek, jobban teljesít a gazdaság is.

– De ez nem csak gazdasági, hanem igazságossági kérdés is.

Jelenleg az látszik, hogy minél feljebb van egy vezetői pozíció, annál nagyobb valószínűséggel nincsenek ott nők. Egy falut még rájuk bízunk, de miniszterelnöknek már nem jelöljük

– fejtette ki. Szél Bernadett szerint ahhoz, hogy ez változzon, szembe kell nézni a sztereotípiákkal.

– Az LMP-ben sok férfi áll fel délután a megbeszélésekről, mert megy a gyerekért az óvodába, iskolába – fogalmazott, szerinte ilyen látszólag kis dolgokon is múlik, hogy lesz-e több női képviselő az országgyűlésben. A sztereotípiákkal kapcsolatban felidézett egy történetet.

– Akkor még Schiffer Andrással voltam társelnök. Egy újságíró megkérdezte, hogy „az elnök urat már láttam, de Bettike merre van?”. Bárhová nézünk az élet területén, ezek a történetek velünk vannak

– fogalmazott.

Az LMP olyan párt, amelyben van kvóta: ha két azonos nemű képviselő követi egymást a listán, akkor a harmadiknak egy ellenkező neműnek kell lennie. Szél Bernadett szerint ez lemondással jár a férfiaktól, hiszen hatalmi kérdésekről szól az a döntés, ha azonos képességek, rátermettség esetén a kvóta miatt egy nő javára hátra kell lépniük.

– Kell a kvóta, amíg nem jelennek meg kellő számban a nők a politikában. Akkor ez az eszköz feleslegessé válik.

– összegezte.

Az LMP-ben tudatos stratégiával próbálják a nők esélyeit növelni.

Ha az esélyegyenlőségi szempontok nem érvényesülnének a pártban, nem is csatlakozhattak volna az európai zöldek frakciójához. A közönség soraiból elhangzó kérdésre, miszerint hogyan gondolkodik a párt a kisebbségi nők, azaz a roma nők politikai esélyeiről, Szél Bernadett hosszabban felelt.

– Osztolykán Ágnes képviselőtársam mellett végigéltem, milyen helyzetből indul egy kis faluból származó, politikusi pályára lépő roma nő.

Együtt sírtunk, együtt nevettünk. Az ő jelenléte érték volt

– fejtett ki, hozzátéve, hogy szükség lenne roma nőkre a parlamentben, ehhez pedig meg kell nyitni azokat a mobilitási csatornákat az oktatásban, amelyeket éppen most zár be a Fidesz.

A KDNP-t Juhász Hajnalka, nemzetközi jogász képviselte.

Személyében egy új kereszténydemokrata hang szólalt meg, a magunk részéről nem is igen tudjuk összeegyeztetni a Harrach-féle ókonzervatív vonallal.

Juhász Hajnalka úgy látja, a KDNP-ben elindult egy nyitás a fiatalok felé.

A KDNP ifjúsági szervezetében egyre több ambiciózus fiatallal találkozik, akik érdeklődnek a politika iránt, szerinte ezeknek a fiataloknak meg kell fogni a kezét. Elmondta azt is, hogy még Európában is kevés a női miniszterelnök, de a brüsszeli döntéshozók között egyre magasabb a nők aránya, ami pozitív tendencia.

A kvóta mint eszköz azonban most nincs napirenden a pártban. Szavaiból kicsengett, hogy a KDNP politikusi utánpótlása múlik azon, hogy képes lesz-e nyitni a fiatalok felé a párt.

Ez a felvetés persze csak abban a keretben értelmezhető, hogy a KDNP egyszer majd önálló párt lesz, és kilép a Fidesz árnyékából.

168ora.hu