Az utolsó diktátor – ilyen és ehhez hasonló feliratokkal tüntettek Ankarában a bíróság azon döntése ellen, miszerint a kormány több vele szemben is 

kritikus médium irányítását átvette 

a választás előtti héten. Az ítéletet az ankarai „békebíróság" hozta meg, a döntést Yunus Süer hozta, az a bíró, aki korábban a Twitter elhallgatását is elrendelte. 

A kormány terrorizmus támogatásának vádjával indította meg az eljárást. A választások előtt szüksége is lehet a kritikus hangok megszüntetésére, mivel egyáltalán nincsen jó helyzetben. 

„Meggyőződésem szerint 

nem lesz kormánytöbbség a vasárnapi választások után sem”

– mondta az Origónak Dobrovits Mihály turkológus. A Miskolci Egyetem oktatója szerint marad a patthelyzet és az egyre nagyobb válság az országban. Ennek egyik oka, hogy nincsen stabil kormánytöbbség, a másik pedig, hogy a gazdaság egyre gyengébben teljesít, az infláció pedig nő.

Veszélyes helyzet

A turkológus nem tudja, mi lehet a válsághelyzet feloldásának a kulcsa, mivel várhatóan egy sovány Jog és Fejlődés (AKP) pártja alkotott többség sem lenne stabil. 

Nagyon veszélyes helyzet kezd kialakulni Törökországban, 

mivel a kormány részéről egyre több fenyegetés hangzik el. Így például azzal riogatják az embereket, ha nem ők szerzik meg a többséget, akkor az 1980–90-es évek zűrzavaros időszaka tér majd vissza. 

276 hely kellene

A Gezici török közvélemény-kutató cég közzétett kutatása szerint a Jog és Fejlődés (AKP) 41,3 százalékon áll, ez az 550 parlamenti helyből 262-t jelentene. Ez a szám még mindig elmarad az abszolút többségtől, amelyhez 276 képviselői hely megszerzésére volna szükség. A Konda közvélemény-kutató ennél is kevesebbre, 40,9 százalékra becsülte az AKP-t. 

A török ellenzék lelkes, de nekik sem lesz könnyű kormányra kerülni
Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Így lehet koalíció?

„Ha van A terv, akkor felesleges a B tervről beszélni” – mondta Ahmet Davutoglu miniszterelnök arra a kérdésére, hogy készen áll-e koalícióra lépni a legfőbb ellenzéki párttal, a Köztársasági Néppárttal (CHP). 

„Egyetlen reményük a koalíciós kormányzás, viszont 

a mi célunk, hogy egyedül mi kormányozzunk”

– mondta a kormányfő.

Ugyanakkor a Reuters szerint háttérbeszélgetéseken mind az AKP, mind a CHP politikusai azt mondták, felkészültek a koalíciókötésre akkor is, ha ezt Erdogan elfogadhatatlannak tartja. „Folyamatos kapcsolatban vagyunk a CHP-val, és amennyiben koalícióra lesz szükség, meg fogjuk oldani” – mondta egy AKP-s politikus. 

Az isztambuli Taksim tér kormánypárti óriásplakáttal
Forrás: AFP/Bulent Kilic

Radikális vonal

Egyelőre úgy tűnik, hogy most sem szerzi meg az abszolút többséget az Igazság és Fejlődés (AKP) pártja az előrehozott parlamenti választáson – mondta Egeresi Zoltán. A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője szerint akkor van csak esélye az AKP-nak megszerezni az abszolút többséget, ha a nemzeti radikálisok (MHP) és a baloldali-kurd párt, a Népi Demokratikus Párt (HDP) a vártnál gyengébben szerepelne. 

Az utóbbi időszak eseményei (ankarai merénylet, a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK elleni fegyveres fellépés) nem kedveztek az AKP-nak, így jó eredménynek számítana, ha megszereznék a képviselői helyek többségét. Ha megint nem lesz stabil többség, akkor a pártok ismét leülnek egymással tárgyalni, és 

várhatóan az AKP a radikálisokkal köt majd koalíciót – 

mondta Egeresi Zoltán. Már a júniusi választások után is egyeztettek, de akkor nem sikerült megállapodniuk. 

Elemzők szerint maradhat a patthelyzet a választások után is
Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Személyiségek

Ami biztosnak tűnik, hogy a kurd Népi Demokratikus Párttal (HDP) nem fog majd koalíciót kötni az AKP, míg a szintén baloldali Köztársasági Néppárt is szóba jöhet koalíciós társként – mondta az elemző. 

Nagyon kínos lenne a teljes politikai elit számára, 

ha február–márciusban újabb voksolást kellene tartani.

Dobrovits Mihály szerint a köztársaságpárti, ellenzéki CHP többek között azért nem tud áttörést elérni a választáson, mivel nincsen egy Erdoganhoz hasonló személyisége. Bár Törökország egy parlamentáris demokrácia, de a személyiségeknek óriási szerepe van a politikában. Erdogant azonosítják sokan a kormánypárttal, és valójában is ő vezeti az alakulatot. Ez persze teljesen alkotmányellenes – mondta a szakember. 

A turkológus szerint a mostani politikai helyzetben 

semmi esély sincsen arra, hogy az AKP bevezesse az elnöki rendszert. 

Ehhez nincs meg a társadalmi támogatottsága, és várhatóan a parlamentben sem tudja ezt keresztülvinni, az ellenzék biztosan nem fog ehhez támogatást nyújtani. 

A gazdasági helyzet sem túl rózsás Törökországban
Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Ígéretek

Egeresi Zoltán szerint az AKP is tanult az előző kampány hibáiból, így az ellenzék mellett már a kormánypárt is komolyabb gazdasági ígéreteket tesz. A családtámogatási rendszer kibővítése és a fiatalok támogatása mellett 

a minimálbér jelentősebb emelésre tettek ígéretet. 

A mostani kampányban kisebb szerepet kapott Szíria, az Iszlám Állam, míg a PKK és a terrorveszély elleni fellépésről már jóval több szó esett. Az elemző bízik abban, hogy a választás napján nem lesznek atrocitások az ország keleti, kurdok által lakott részében. 

tradingeconomics.com

Koalíciót szeretnének

A nemzetközi közösség, főleg Törökország nyugati szövetségesei és befektetők az ország jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetéből adódóan a koalíciós kormányzást támogatják, amellyel tapasztalt és szakértő politikusok kerülnek a kormányba, illetve amely 

kordában tartja Erdogan autoriter kilengéseit. 

Törökország stabilitása kulcsfontosságú tényező szövetségesei számára a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam tevékenysége, illetve az Európára zúduló menekültáradat miatt. 

Recep Tayyip Erdogan biztosan nem tudja majd növelni a mozgásterét
Forrás: AFP/Francois Lenoir

Viszont erősen kétséges, hogy egy AKP–CHP-koalíció, főleg egy olyan, amelyben valószínűleg erős AKP-túlsúly fog érvényesülni, stabilitást hoz az országnak. Sokkal inkább állandó pártpolitikai csatározásokhoz és a döntéshozatal lassulásához fog vezetni. 

A novemberi választás nem csak belpolitikai értelemben lesz kulcsfontosságú, hanem nemzetközi politikai szempontból is. Törökországot NATO-tagállamként, illetve fontos nyugati szövetségesként felértékeli a földrajzi elhelyezkedése, miután szomszédos Szíriával, ahol több mint négy éve dúl a polgárháború, és aktívan tevékenykedik az Iszlám Állam, és 

ahonnan menekültek százezrei indulnak meg Európa felé. 

origo.hu (Címlap: Lehet, hogy Ahmet Davutoglu, az AKP miniszterelnök-jelöltje most sem szerez többséget - Forrás: AFP/Ilyas Akengin)