A legfrissebb adatok szerint is indokolatlanul többen halnak meg, mint az elmúlt években, a Belügyminisztérium nyilvántartásából pedig sokan hiányoznak. Több mint húsz éve nem haltak meg annyian Magyarországon egy hónap alatt, mint az idén novemberben. - írja a 24.hu

Két napos csúszással ugyan, de közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a halálozásokra vonatkozó, hetekre bontott statisztikáját. Az adatok a három héttel korábbi állapotot tükrözik, a legfrissebb számok így a november 16-ával kezdődő hétre vonatkoznak. Ahogy eddig, most is a 65 év felettiekre vonatkozó adatokban mélyedünk el, mert ott nyílik nagyra az olló a 2015 és 2019 közötti időszakhoz képest.

A KSH által közölt statisztikából kiderül hogy a 47. héten az előző öt évben átlagosan 1915-en haltak meg a 64 évnél idősebbek közül, az idén pedig 3018-an, azaz ez a szám megmásfélszereződött. A többlet így alakul:

• Mivel az idén 2 százalékkal több 65 éves vagy annál idősebb van Magyarországon, mint 2019-ben, az lett volna a „normális”, ha 35-tel több ember veszíti életét.
• A koronavirus.gov.hu adatai szerint azon a héten 585-en haltak meg koronavírusban a vizsgált korosztályból.
• Így maradt 483 olyan ember, aki más okok miatt vesztette életét (akár azért, mert nem jutott ellátáshoz), vagy mégiscsak koronavírusban halt meg, de nem került bele a statisztikába. Ebbe a kategóriába egy héttel korábban 523-an estek, így némileg csökkent azoknak a száma, akiknek a halálára „nincs magyarázat”.

Ha megnézzük, hogy a 37. és a 47. hét közötti két és fél hónapban hogyan alakultak a korosztályonkénti halálozási számok, akkor azt látjuk, hogy minden korcsoportban többen haltak meg, mint 2019-ben. A legszembetűnőbb az általunk is vizsgált, 64 évnél idősebb korosztály: itt csoportonként ezerrel többen vesztették életüket az idén szeptember és november vége között, mint az előző év azonos időszakában. Ez a harmadával több, mint az egy évvel korábban elhunytak száma.

A KSH és a hivatalos koronavírus-portál mellett a Belügyminisztérium is vezet a halottakra vonatkozó, általános statisztikát: a legfrissebb adatuk októberi, és e szerint ebben a hónapban 11 202 fő halt meg itthon, míg egy évvel korábban 10 676-an, azaz a minisztérium szerint „csak” 526-tal haltak meg többen az idén.

Ugyanakkor a KSH heti statisztikáját a hónap napjaival kiigazítva tavaly októberre 10 537 halálozást kapunk, az idei évre pedig pedig 12 244-et, ami azt jelenti, hogy a statisztikai hivatal szerint 1700-zal többen haltak meg 2020 októberében az előző év azonos időszakához képest.

Van tehát 1181 ember, aki a KSH szerint meghalt októberben, a Belügyminisztérium szerint meg nem.

Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a statisztikai hivatal is utólag korrigálja az adatokat, a 46. hétre például most már százzal több halálesetet jelentettek, mint a múlt szerdai adatközléskor, de a korábbi heteknél is megfigyelhető növekedés.

A G7 ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy várhatóan a 47. heti halálozási adat is nő még, pedig a most közzétett szám is nagyon magas, több évtizedes összevetésben is. Az elmúlt ötven évben mindössze tizenháromszor fordult elő, hogy 3648-nál többen haltak meg egyetlen hét alatt. A módosított 46. heti adat (3745 halálozás) pedig a kilencedik legrosszabb 1970 óta. Több elhunytat csak 1999 és 2000 fordulóján, illetve 1983 és 1986 hideg telein jelzett a statisztika.

A KSH adatismertetése arra is kitér, hogy 2020 novemberében a halálozások száma 52 százalékkal emelkedett 2019 azonos hónapjához képest (15 366 volt). 2000. január óta ez a legmagasabb havi halálozási szám, azt akkor a tetőző szezonális influenzajárvány okozta.

Az idén januártól november végéig 122 302-en haltak meg, 3909-cel többen, mint az előző év azonos időszakában. Január-februárban 13, és május-júliusban 2 százalékkal kevesebben, március-áprilisban 1,8, augusztus-szeptemberben 2,5, míg októberben már 16, novemberben pedig 52 százalékkal többen hunytak el az egy évvel korábbinál.

24.hu