Az Egészségügy top három problémája között vannak a kórházi fertőzések

Az egészségügyben a legakutabb pont, amelyben lépni kell, az a kórházi fertőzések kérdése – mondta Kásler Miklós onkológus, az új emberierőforrás-miniszter.

Az idézetet a Magyar Hírlapnak adott, június 1-én megjelent interjúból vettük, de számtalan más megszólalásában is a top három probléma közé sorolta a kórházi fertőzések ügyét. Kásler szerint már kész is a cselekvési terv, azonban azt még nem hozta nyilvánosságra. Az Emmi a hvg.hu megkeresésére nem válaszolt, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, Velkey György azt mondja, ők sem ismerik a részleteket.

Azt, hogy a kórházi fertőzések kérdése a legakutabb probléma lenne az egészségügyben, más korábban nem mondta ki. Vagy mert nem látta annak, vagy annak látta, csak nem beszélt róla.

A kórházi fertőzések ellen küzdő Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnökhelyettese, Hegedűs Zoltán azt mondta, az eddigi országos tiszti főorvos, Szentes Tamás érdemben nem nézett szembe a valós helyzettel, és nem tett azért, hogy a kórházi fertőzések száma a gyakorlatban is csökkenjen. Szentest az elsők között váltotta le Kásler Miklós miniszter, ami Hegedűs szerint biztató jel arra, hogy az új vezetés komolyan veszi a problémát.

A TASZ régóta próbálja megtudni a kórházi fertőzésre vonatkozó adatokat, ám mindenért küzdenie kellett. A civil szervezet hatalmas titkolózást tapasztalt.

A kórházszövetség elnökhelyettese, Velkey György szerint viszont foglalkoztak a problémával, csak nem kommunikáltak róla. Azt mondja, a kérdést a társadalomban hiszterizálták, nem elég árnyalt a megítélése. Amíg botrány van a fertőzésekből, nem lehet normálisan kommunikálni róla – teszi hozzá. Szerinte emiatt nem beszélt erről az előző egészségügyi vezetés – különösen kampányban –, noha a problémával foglalkozott.

Többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben

Mint annyi minden másról, a kórházi fertőzések számáról is évek óta folyik a számháború. Hivatalosan ugyanis viszonylag keveset kommunikáltak róla: legutóbb tavaly szeptemberben tájékoztatott az Emmi arról, hogy negyedével csökkent a kórházi ellátással összefüggő járványok száma Magyarországon a 2015-ös adatokhoz képest. Ez is egy sajtóhírre volt reagálás, a Magyar Nemzet ugyanis megírta, hogy 2016-ban 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak is ellenálló kórokozóval (is) megfertőződött beteg halt meg a kórházakban.

Nem véletlen, hogy az Emmi a 2015-ös adatokra hivatkozik: az ÁNTSZ honlapján talált, a hivatal szerint közérthető adatokat közlő, de civileknek nehezen értelmezhető jelentés alapján 2016-ban volt egy kiugrás. A jelentés szerint ennek részben az az oka, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok száma is nőtt, így több esetet azonosítottak. Az Emmi – ahogy a jelentés is – arra hivatkozott, ez világjelenség, az oka pedig az, hogy egyre nagyobb a kórházban ellátott betegek köre, akiken egyre magasabb kockázatú beavatkozásokat hajtanak végre, és terjed az antibiotikumok helytelen alkalmazása.

2016 februárjában az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport nyílt levelet tett közzé, amely szerint kórházi fertőzésben többen halnak meg, mint autóbalesetben.

Vannak kórházak, ahol még a sterilizáló is leállt, a WC-t nem lehet lehúzni, a beteget nem lehet elkülöníteni, nem jut tiszta pelenka, nincs fertőtlenítőszer, a vezetők visszamondják a takarítást, mert nincs rá forrás. Előfordul, hogy egy kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba.

A TASZ több mint másfél éve harcol és perel azért, hogy az Országos Tisztiorvosi Hivatal (ÁNTSZ) kiadja a kórházi fertőzések adatait közérthető nyelven, kórházakra lebontva. A pert másfél hónapja megnyerte a Kúrián, viszont kérdés, az adatok mikor lesznek nyilvánosak, az írásbeli döntést ugyanis még nem kapta kézhez, onnan ketyeg csak a határidő. A TASZ az elmúlt 3 év adataiért perelt, hogy látszódjon a tendencia is.

gepnarancs.hu