Többmillió ember életét mentik meg évente a védőoltási programok
Immunizációs Világhét, 2016
Diftéria, gyermekbénulás, kanyaró és rózsahimlő – csak néhány szörnyű betegség, amelyektől felmenőink rettegtek, mára azonban feledésbe merültek. A megfelelő védőoltások hatékonyságának köszönhetően az esetek száma jelentősen visszaesett, sőt, Európát gyermekbénulásmentes övezetté nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO).1 De elmondható-e ugyanez a humán papillómavírus (HPV) fertőzésről, ami tízből nyolc nőt érint, és számos daganatos megbetegedésért felelős?3 Vagy a bárányhimlőről és a rotavírusról? A rotavírus okozta - naponta akár húsz alkalommal is jelentkező - hányás és hasmenés kisgyermekek ezreit érinti5, míg a HPV okozta méhnyakrák - amely csaknem teljes mértékben megelőzhető a vírus elleni védőoltással és rendszeres szűréssel - 28 000 halálos áldozatot követel évente Európában.4 Az elszomorító statisztikák hátterében továbbra is főként a tudatlanság és a figyelmetlenség áll.
Az érvényben lévő védőoltási programoknak jelentős szerepe van a vírusok okozta megbetegedések és halálozások visszaszorításában: világszerte évente 2-3 millió ember életét köszönhetjük a vakcináknak.6 Ugyanakkor az oltásellenes mozgalmak népszerűsége továbbra is folyamatosan nő, és komoly szerepük van például abban, hogy a rotavírus miatt még mindig évente csaknem félmillió kisgyermek veszíti életet.7 Pedig a fájdalommentesen, szájon át beadható védőoltás több mint 94%-os védelmet nyújt8 a vírussal összefüggésbe hozható súlyos hasmenés és hányás ellen.9
„Az egyik leggyakoribb tévhit az, hogy a védőoltások élő, fertőzőképes vírust tartalmaznak, és közvetlenül a védeni kívánt szerven fejtik ki a hatásukat. Pedig a legtöbb vakcina csak egy, a vírushoz megszólalásig hasonlító anyagot tartalmaz, amely képes megtanítani az immunrendszert arra, hogy felismerje a kórokozót, majd a fokozott immunanyag-termelésnek köszönhetően megelőzze a betegséget. Az influenza elleni védőoltás nem közvetlenül a torkon fejti ki a hatását, így nem tud gyulladást okozni, de a méhnyakrák kialakulását megelőző HPV elleni vakcina sem a méhre van hatással, így nem tud meddőséget okozni.”
– hívta fel a figyelmet Dr. Szőnyi György, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke az immunizációs világhét alkalmából.
Egyes gyerekbetegségek a felnőttekre nézve is veszélyesek, sőt, gyakran súlyosabb lefolyásúak
„A gyermekkori betegségek terén szintén nagyon hiányosak az ismeretek: sok szülő például a mai napig nem tudja, hogy a bárányhimlő tüdőgyulladáshoz vagy agyvelőgyulladáshoz is vezethet, és, hogy a második vagy harmadik családtag fertőzése súlyosabb lefolyású lehet az elsőnél. A tévhitek és a félelem miatt sokan nem élnek a védőoltás lehetőségével, pedig létezik olyan vakcina, amely akkor is véd, ha a kisgyermek már találkozott a bárányhimlő-fertőzéssel (például egy bölcsődei vagy óvodai közösségben), de 3 napon belül megkapja az oltást.”
– fejtette ki Dr. Király Balázs, gyermekorvos.
„Fontos kiemelni, hogy az általános oltásellenesség, vagy a kötelező oltások beadásának megtagadása olyan járványok kiújulását is kockáztatja, amelyek már feledésbe merültek.”
– tette hozzá a szakértő.
A HPV számos rákos megbetegedésért tehető felelőssé, és a férfiakat is veszélyezteti
„A méhnyakrák megelőzésében hatalmas előrelépést jelent, hogy a magyar kormány ingyenesen biztosítja a kétkomponensű HPV elleni védőoltást a serdülőkorú lányok számára. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy nem csak nekik, hanem az idősebb korosztálynak és a férfiaknak is érdemes beoltatni magukat, mert a vírus nemcsak a fiatal lányokra nézve jelent veszélyt.”
– foglalta össze Dr. Csutora Péter az MSD Pharma Hungary orvosigazgatója.
„Mivel legtöbbször a méhnyakrákot említik a HPV-vel kapcsolatban, a fertőzésre gyakran női betegségként tekintenek, pedig minden második férfi életében legalább egyszer találkozik a fertőzéssel15. A HPV okozta nemi szervi szemölcsök körülbelül 32 millió embert érintenek világszerte16 (férfiakat és nőket egyaránt), de a szájüregi-, a garat- és a végbélnyílás körüli rákok kialakulásáért is számos esetben a vírus felel.17, 18”
„Az MSD célkitűzése, hogy a lehető legtöbb területen segítse a betegeket, ebből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a kutatás-fejlesztésre, a többi között a rákmegelőzés terén is. Jó példa erre a legújabb, kilenckomponensű HPV elleni védőoltás: a négykomponensű vakcinához képest jóval szélesebb körű, közel 100%-os védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben21, amely továbbra is vezető haláloknak számít az európai nők körében.12”
– folytatta Dr. Csutora Péter.
„Az Amerikai Egyesült Államokban az egészségügyi szervek döntése alapján az állami oltóprogramban is a kilenckomponensű védőoltás váltja fel a korábban használt négykomponensűt.13”
– tette hozzá.
Az oltási program nem csak életmentő, de költséghatékony is lehet egy ország számára
A védőoltás a jelenleg elérhető legköltséghatékonyabb közegészségügyi beavatkozás, amely nem csak az egyén számára térül meg, de az egészségügyi ellátórendszer, a gazdaság és a társadalom számára is kifizetődő befektetés.
„Az emberi élet felbecsülhetetlen értéke mellett egy társadalom, amelynek a tagjai az élet minden szakaszában egészségesek, kulcsszerepet játszik a gazdasági fellendülésben. Nagy-Britanniában a rotavírus elleni vakcinációs program bevezetését követően már az első 4 évben megtérült a kezdeti költségek jelentős része (58-96%-a),19 de említhetném Olaszországot is, ahol a 18 éve tartó Hepatitis-B immunizációs program 99%-al csökkentette a vírus előfordulási arányát, és az egészségesebb társadalomnak köszönhetően 580 millió euró megtakarítást termelt.20”
– összegezte az anyagi előnyöket Thomas Straumits, az MSD Pharma Hungary ügyvezető igazgatója.
