Trükkös húzások sora jöhet Trump teljes ellehetetlenítésére a demokratáktól
A legfrissebb forgatókönyvek egyikeként hétfőn elkezdik a demokraták a Képviselőházban Donald Trump amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárását, de egyelőre nem viszik tovább, azaz nem adják át az ügyet a Szenátusnak szavazásra.
Ezt azért lépnék meg a demokraták, hogy később végleg eltilthassák az újraindulástól Trumpot és az is benne van a pakliban, hogy később megfoszják a volt elnököknek járó biztonsági és anyagi garanciáktól is – rajzolódik ki a Reuters helyzet összefoglalójából. - írja a Portfolio
Ezzel két legyet is ütnének egy csapásra a demokraták: Trump lenne az első olyan elnök, aki ellen kettő felelősségrevonási eljárás is indul hivatali ideje alatt, és kivédenék azt a kockázatot, hogy továbbra is bizonytalan: hogyan reagálnak a szenátusbeli republikánus párttársai Trump szerdai kapitóliumi cselekményére.
Ted Lieu demokrata párti képviselő vasárnapi közlése szerint eddig már 190 törvényhozó biztosította támogatásáról az impeachment-eljárás megindítását. Ez bizonyára döntő részben demokratákból áll, és egyelőre nem tudni, hogy ebből a közel 200 támogató szavazatból mennyi van a törvényhozás alsó házából (Képviselőház, 435 főnek van mandátuma, 233 a demokratáknak, és 198 republikánusoknak, azaz a demokraták irányítanak) és mennyi a felső házából (Szenátus, 100 szenátor foglal helyet benne, 51 republikánus, 49 demokrata).
A legfrissebb menetrend szerint hétfőn, január 11-én megindítják a demokrata vezetésű alsóházban a felelősségrevonási eljárást Trump ellen egyrészt arra hivatkozva, hogy az ő felbujtására rohanták meg a tüntetők szerdán a Kapitólium épületét, másrészt telefonban győzködte a georgiai választási illetékest arra, hogy „találjon neki” még szavazatokat, ami szintén törvénytelenség gyanúját veti fel. "Videóink vannak a beszédről, amellyel Trump feltüzelte a tömeget. Videóink vannak arról, ahogy a tömeg megtámadja a Capitoliumot" - írta a Twitteren Ted Lieu.
Ezután kedden, vagy szerdán szavaznának a Képviselőházban arról, hogy a megfogalmazott vádak alapján tényleg azt javasolják-e a Felsőháznak, hogy fontolja meg Trump eltávolítását. Ha lesz erről szavazás a Képviselőházban, akkor utána a beadvány a Szenátus elé kerül, ahol ahhoz, hogy tényleg eltávolítsák Trumpot, kétharmados támogatottság kell a Szenátusban.
Ez azt jelenti, hogy legalább 17 republikánus szenátornak is „át kellene szavaznia” a demokraták oldalára, azaz hivatalosan is el kellene ítélnie párttársaként Trumpot. Ennek esélye egyelőre kicsi, mert vasárnapig „csak” kettő republikánus szenátor (előbb Lisa Murkowski, aztán Pat Toomey) szólította fel azonnali lemondásra Trumpot hivatali esküje megszegése miatt (tehát nagy valószínűséggel támogatnák a felelősségre vonási eljárást is). Mellettük további egy republikánus szenátor jelezte, hogy komolyan megfontolná az impeachment támogatását, ha a Szenátus elé kerülne. Ez tehát igencsak bizonytalanná teszi, hogy a Szenátusban tényleg összejönne-e a kétharmad Trump eltávolítására még a január 20-i hivatali idejének lejárta előtt. Ráadásul a Szenátus leghamarabb csak január 19-én döntene a beadványról, tehát egy nappal Trump egyébként is bekövetkező távozása előtt.
A szabályok szerint a Szenátusban előbb a felelősségre vonásról kell szavazni (és kétharmados jóváhagyási küszöb van) és csak utána lehet szavazni olyan beadványról, hogy Trumpot végleg eltilthatják a közhatalom gyakorlásától (ehhez elég az egyszerű többség a Szenátusban).
Éppen a fenti okok miatt jelezhetett egy sokkal trükkösebb utat Trump „diszkvalifikálására” egy vasárnapi CNN-műsorban a republikánus képviselőházi frakcióvezető James Clyburn: ő ugyanis arra utalt, hogy nem kellene egyelőre a Szenátus elé vinni a Trump felelősségrevonásáról szóló beadványt, tehát A KÉPVISELŐHÁZBAN CSAK ELKEZDENÉK A HIVATALOS FOLYAMATOT, DE JANUÁR 20. ELŐTT NEM VINNÉK TOVÁBB, HOGY NE TERHELJÉK EZZEL AZ EGYÉBKÉNT IS FESZÜLT VISZONYT.
Ehelyett arra utalt a Reuters szerint, hogy adjanak 100 napot az új Biden-adminisztrációnak (ez alatt sok személyi kinevezéshez és gazdaságpolitikai lépéshez is kellene a republikánusok jóidulata) és majd utána térjenek vissza a Trumppal kapcsolatos ügyre. Akkor már nyilván nem magáról az eltávolításról lenne szó, hanem arról, hogy eltiltsák-e Trumpot a közhatalom bármikori újbóli gyakorlásától, azaz praktikusan a 2024-es újraindulástól.
Mivel ehhez az eltiltáshoz elég lenne egyszerű többség a Szenátusban, ami január 20. után már meg lesz, hiszen a minapi georgiai választások után 50 főre nő a demokraták mandátuma a Szenátusban és Kamala Harris alelnök szavazatával ezt 51-re fel lehet tornászni, így tehát később már reálisan össze tud jönni a Szenátusban az egyszerű többség Trump ellehetetlenítésére. A Reuters emellett azt is megjegyzi, hogy ha Trumpot bűnösnek találnák egy bírósági perben az elnökségből való távozása után (pl. hivatali esküszegés), akkor ezzel elveszíthetné az elnököknek járó privilégiumokat is, mint a biztonsági felügyelet és az elnöki nyugdíj. Emellett pedig a 2024-es újraindulás esélyét is elveszítené, így tehát a fentiek alapján esélyes, hogy a demokraták inkább trükkös út különböző lépéseihez folyamodnak, hogy Trumpot végleg ellehetetlenítsék, beleértve egy későbbi perbe fogást is. (Portfolio)