Még eredményesebben léphetnek fel a hatóságok a fogyasztók biztonsága érdekében a piacfelügyeleti törvény péntektől alkalmazható módosításainak köszönhetően. Növekszik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe, veszélyes termék forgalmazása miatt már a logisztikai szolgáltató is felelősségre vonható – áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.

A termékbiztonsági kockázat felderítésével mostantól nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás. A vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére, amelyekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat. A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önszántukból visszahívhatják, akár megsemmisítésükről is maguk gondoskodhatnak, ezzel váltva ki a hatósági eljárást.

Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek. Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztethetik.

A webáruházban veszélyes portékát találó hatóságoknak végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz.

Eddig azonban egy több fokozatú eljárás vezethet el, kizárólag súlyos kockázat megállapítása esetén. Az első lépcsőben arra kötelezhetik a kereskedőt, hogy a termékről szóló információt távolítsa el, vagy a felhasználóknak szóló közvetlen figyelmeztetést közöljön, például egy felugró ablakban. Ha a vállalkozó a kötelezés ellenére sem lép, a hatóság blokkolhatja a honlap elérhetőségét. Az új hatáskör célja, hogy a veszélyes termékek eltűnjenek a webáruházakból. A honlapblokkolás hozzájárul az online piac megtisztításához a kockázatos, bizonytalan eredetű árucikkektől és a tisztességtelen, nyerészkedő forgalmazóktól.

Jogos elvárás, hogy a Magyarországon értékesített termékekhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kapjanak a vásárlók. Ehhez képest gyakran előfordul, hogy egy-egy árucikk mellett tucatnál több nyelven megtalálható, de éppen magyarul nem érhető el az akár összeszerelésben vagy karbantartásban is eligazító leírás. A korábbi előírások szerint a használati útmutató csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél – a többi között játékoknál, villamossági cikkeknél vagy egyéni védőeszközöknél – volt kötelező. A továbbiakban minden nem élelmiszer termékhez közérthető és egyértelmű, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni.

A külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre az útmutató online formában is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési lehetőséget. Ha a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, célszerű lehet az üzlet polcain, akár QR kóddal tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről. A rendelkezés a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti.

Ha az értékesítési lánc más szereplőit nem érik el, a piacfelügyeleti hatóságok a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén. A szabálymódosítás megálljt parancsol az ellenőrzési rendszert visszaélésszerűen megkerülőknek. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak nem játszhatják ki a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával. A piacfelügyeleti hatóságok eddig csak a gyártóval, az importőrrel, a meghatalmazott képviselővel vagy a forgalmazóval szemben rendelkeztek hatáskörrel. Gyakran előfordul azonban, hogy egyedüliként a logisztikai szolgáltatót érik el. A jelenleg lényegében raktárként funkcionáló szolgáltatóval szemben eddig érdemben nem léphettek fel, így nem tudták kinek megtiltani a kockázatos áruk forgalmazását. Bár a logisztikai szolgáltatók csak más megoldás híján kötelezhetők, de már rajtuk is számon kérhető a termékbiztonsági előírások betartása. (Infostart)

A változásokat bemutató infografika itt található meg.