Újult lendülettel gyűjti az italos kartondobozokat szelektíven a lakosság
IKSZ: a csomagolási hulladékok szelektálásával a klímaváltozás hatásait is csökkenthetjük.
Megújult lendülettel szelektálja a lakosság az italos kartondobozokat. Az értékes újrapapír alapanyagnak számító tejes- és gyümölcsleves kartondobozok visszagyűjtése, az elmúlt évek stagnáló eredményeit követően az idén várhatóan eléri majd a 23%-ot. A rekord eredmény ellenére Magyarországon továbbra is gyermekcipőben jár e hulladéktípus gyűjtése és újrahasznosítása, hiszen az EU tagállamaiban ennek átlagos értéke már 48%. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés célja ugyanakkor, hogy 2025-re 30%-ra növekedjen a lakosság által kedvelt, de szelektív gyűjtők helyett leginkább a kukákba dobott hulladékfajta visszagyűjtése.
Az italos kartondoboz a hétköznapok egyre népszerűbb csomagolóanyaga. Szinte nincs olyan tej, juice vagy gyümölcslé, amely ne lenne ebben a csomagolóanyagban is kapható. Nem meglepő ezért, hogy amíg 2018-ben 580 millió darab (17.000 tonna) tejes- és gyümölcsleves italos kartondoboz került forgalomba, addig 2019-ben már várhatóan 590 millió darab (17.500 tonna) fog, ami azt jelenti, hogy idén az ország minden lakója átlagosan 65 darabot, vagyis heti 1-2 darabot használ el ebből a csomagolóanyagból.
Népszerűsége és praktikussága ellenére, az italos kartondoboz a lakossági szelektív hulladékgyűjtés mostohagyereke. Miközben a többi csomagolóanyagból igen magas a visszagyűjtési célérték, az év végére – papírból 10 kg, üvegből 6 kg, műanyagból 4 kg, fémből pedig 1 kg-ot várnak a szakemberek – addig az akár 5-6-szor is újrahasznosítható italos kartondoboz esetében a cél mindössze 0,5 kilogramm. Ez azt jelenti, hogy a fejenként elhasznált 65 dobozból, idén a lakosságnak már 15 darabot kellene szelektálnia ebből a csomagolóanyagból.
Az élelmiszerek CO2 lábnyomának 7-8%-át a csomagolás teszi ki, ezért a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás a lakosság egyik legfontosabb eszköze és lehetősége bolygónk ökológiai egyensúlyának védelmére. Minden egyes hektár erdő megmentésének rendkívül nagy jelentősége van. Egy hektár ötven éves bükkerdő fái például évente 12.000 CO2-t kötnek meg.
– mondta Baka Éva, az Italos karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.
A lakosság folyamatos edukációjával, a tejes- és gyümölcsleves italos kartondobozok visszagyűjtését 2025-re 30%-ra szeretnénk növelni, hogy az anyagok körforgásban tartásával energiát és erőforrást takarítsunk meg.
– tette hozzá.
A csomagolási hulladékok szelektív hulladékgyűjtése nem csak hazánkban, de az Európai Unió egészében prioritás. A hulladékká vált italos kartondobozoknak Csehországban például 25%-át, Lengyelországban 30%-át, Ausztriában 34%-át, Angliában pedig több mint 40%-át gyűjtik vissza. A 48%-os uniós átlag vagy Németország példája, ahol a hasznosítás már a 76%-ot is meghaladta, azonban jól mutatja, hogy odafigyeléssel és a lakosság ösztönzésével a körforgásos gazdaság, vagyis a felhasznált alapanyagok folyamatos újrahasználata nem utópia.
A tejes- és gyümölcsleves kartondobozok visszagyűjtésének eredményei Magyarország településein is eltérőek. Az IKSZ 2017-es évi adatai szerint, a fejenként felhasznált 65 dobozból a lakosság a legtöbbet Pécsett (37 db/fő), Pakson (33 db/fő), Veszprémben (31db/fő), illetve Debrecenben (30 db/fő) gyűjtöttek szelektíven. Ezzel szemben a legkevesebb italos kartont Kecskeméten (5-6 db/fő), Székesfehérváron (5 db/fő), Miskolcon (4-5 db/fő), Berettyóújfaluban (4 db/fő), valamint Komlón (3 db/fő) gyűjtötte szelektíven a lakosság. Ezek az értékek jól mutatják, hogy vannak olyan városok hazánkban melyek már teljesítették az országos visszagyűjtési célokat.