A jelek szerint az ünnepek előtt egy valóságos jogalkotási hajrát hajtott végre a kormányzat a veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzás lehetőségét kihasználva: egyszerre ugyanis két közlöny jelent meg december 23-án este 11 óra környékén. Ezek egyikében pedig a kormány az extraprofitadókról szóló rendeletet módosítja úgy, hogy a gyógyszergyártók számára egy árbevételarányos különadót vezet be. - írja a Portfolio

A december 24. előtti utolsó munkanapon összesen 420 oldalnyi új jogszabály, vagy jogszabálymódosítás jelent meg a Magyar Közlöny két különböző számában. Ezek közül az egyik legérdekesebb kormánydöntés, ami a nyáron kihirdetett extraprofitadó-rendeletet egészíti ki, mégpedig egy újfajta különadóval.

A Magyar Közlöny péntek este 11 órakor megjelent 214-es számában hirdette ki a kormány a "Kormány 582/2022. (XII. 23.) Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról" című döntését, ami kiegészíti a nyáron kihirdetett különadó-szabályozást.

Ennek a mostani kormánydöntésnek az a lényege, hogy

A gyógyszergyártó a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan az e §-ban foglaltak szerinti különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

Az új különadó más hasonló szektoriális adókhoz hasonlóan sávos, és így néz ki:

Az e § szerinti adó mértéke az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel

• a) 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• b) 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
• c) 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék

Az új különadó alanya a TEÁOR 2120 (Gyógyszerkészítmény gyártása) és a TEÁOR 2110 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) szakágazat szerinti tevékenységet végző gyógyszergyártó vállalat.

A rendelet azt is kimondja, hogy a gyógyszergyártó a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2023. adóév ötödik hónapjának huszadik napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja és megfizeti.

A gyógyszergyártó a 2023. adóév vonatkozásában különadó előleg megállapítására, bevallására és megfizetésére köteles. A gyógyszergyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, melyet az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon a 2023. adóév tizenegyedik hónapjának huszadik napjáig bevall és megfizet - szól a rendelet. A gyógyszergyártó a 2023. adóévre vonatkozó különadót a 2023. adóévet követő ötödik hónap huszadik napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja és az adóelőlegként a (7) bekezdés szerint még meg nem fizetett különadót megfizeti.

Az Orbán Viktor által aláírt rendelet december 24-én lép hatályba.

Miért jött új különadó?

A gyógyszerszektor számára ez a mostani kormánydöntés feltehetően derült égből villámcsapást jelent, főleg annak fényében, hogy talán épp a gyógyszeripar az a szektor idehaza, amely a legtöbb fajta szektorspecifikus extra adóterhet viseli. Elég ha csak arra gondolunk, hogy épp a most módosított eredeti nyári extraprofitadó-rendelet mondta ki, hogy a tb-támogatott gyógyszerkészítmények után már évek óta fizetett 20%-os különadó mértéke bizonyos készítmények esetében 28%-ra emelkedett. (Az akkor megjelent piaci értelmezések szerint az a fajta különadó emelés kisebb mértékben terhelte meg a magyar gyártókat, mert a 10 ezer forintos árat meghaladó készítmények kerültek a magasabb kulcs alá.)

Ha viszont az állami költségvetés jövő évi nehéz helyzetét nézzük, akkor nem teljesen váratlan, hogy a kormány újabb adó kivetésével próbálja helyreállítani a büdzsé egyensúlyát. Épp ma reggeli cikkünkben mutattuk be, hogy miért is van nehéz helyzetben a kormány a 2023-as költségvetés ügye miatt. Korábbi számításaink szerint ugyanis a jövő évi költségvetésben még mindig lehet egy 1000-1200 milliárd forintos elcsúszás az eredeti 3,5%-os hiánycélhoz képest, és a hírek szerint ehhez ragaszkodik a kormány.

Két héttel ezelőtt megjelent cikkünkben épp emiatt már előrevetítettük, hogy újabb kiigazító lépések jöhetnek a 2023-as büdzsében, most ez az új adónem igazolja várakozásunk helyességét.

Mekkora extra bevételhez juthat az államkassza?

Ezek után már csak az a legfontosabb kérdés, hogy a gyógyszeripart terhelő újabb különadó mekkora plusz költségvetési bevételt eredményez a költségvetés számára. A rendelet szövegéből kiolvasható, hogy az új adónemből származó összeg, amit a gyártók a 2022-es és a 2023-as árbevételük után fizetnek, a 2023-as évben folyik be a költségvetésbe (egyszer május 20-ig, majd november 20-ig). Első számításainkat egyelőre a különadó által várhatóan a leginkább érintett cégre végeztük el, ugyanis a Richter a legnagyobb hazai gyártó (TEÁOR 2120-as tevékenység vonatkozik rá értelemszerűen), és már a 2021-es éves árbevétele alapján messze az adónem legfelső sávjába tartozik, ugyanis tavaly egész évben 630 milliárd forintos összesített árbevételt ért el a társaság.

Az elemzői várakozások a 2022-es évre 770 milliárd forintos, jövőre pedig 794 milliárd forintos nettó árbevételt jeleznek előre. Ha ezek a számok teljesülnek a gyártónál, akkor a 2022-es év után 53,1 milliárd forintos, a 2023-as év után pedig 55 milliárd forintos új különadóbefizetési kötelezettség fogja terhelni a céget jövőre.

Vagyis első gyors becslésünk szerint csak a Richter (igaz kiemelkedik a hazai gyártók mezőnyéből) 108 milliárd forinttal fogja gazdagítani az államkasszát 2023-ban ezen az új különadón keresztül.

Gyors számításaink szerint ez a különadó a Richter esetében a 2022-ben várható profit 25%-ára rúg, míg a 2023-ban várható nyereség 28%-át viszi el.

A Richter után árbevétel alapján a Sanofi-Aventis, a Teva és az Egis áll, mint Magyarországon gyártást végző vállalat. Ha az ő esetükben a 2021-es nettó árbevétel-adatokból indulunk ki, akkor ettől a nagy hármastól még további 56 milliárd + 16 milliárd + 14 milliárd forint folyhat be (legalább!), ami összesen még 86 milliárd forintnyi plusz adóbevételt jelent jövőre a költségvetés számára (legalább, hiszen feltételezhető, hogy 2022-ben és 2023-ban nő az árbevételük). Ezt követően jönnek a kis- és közepes vállalkozások (például: Béres Gyógyszergyár, GlaxoSmithKline, Meditop, Extractum Pharma, Bioextra), ugyanis ők 2021-ben 5-20 milliárd forintos nettó árbevételt értek el, és mivel a különadó legalsó 1%-os kulcsa már az 50 milliárd forintot meg NEM haladó részre érvényes, ezért a kisebb cégek sem ússzák meg a különadót. Tőlük néhány százmillió forint folyhat be várhatóan, bizonyos feltételezések mellett. (Portfolio)