Kárt okoz „a királyaink és szentjeink emlékezetének” az a kavarás a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás körül, amivel Kásler Miklós és L. Simon László helyzetbe hozta a történelemhamisítástól sem visszariadó Magyarságkutató Intézetet. Erről a projekt eredeti munkatársai írtak közös közleményt, amit a Válasz Online jelentetett meg elsőként.

A huszonöt kutató az emberi erőforrások miniszterének, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának és Makoldi Miklósnak, a Magyarságkutató Intézet régészeti igazgatójának címezte a nyílt levelet, amiben részletesen is kifejtik, miért távoztak a projektből:

"Tudományos közösséget alkotunk. Sok tekintetben más lehet az értékrendünk, a vérmérsékletünk, mások lehetnek a politikai preferenciáink, másként láthatjuk a jelent, így a múltat is. Mégis kölcsönösen nagyra becsüljük egymást, kiállunk egymásért, és szeretnénk, ha kutatási eredményeink és róluk megfogalmazott értelmezéseink egymás mellett jelenhetnének meg. A jelen munkafolyamatban való részvételt egymás – szerkesztők és szerzők – ismeretében vállaltuk. Sokszínű munka jött létre. A szerkesztők távozása és a szerzők jelentős részének kicserélése után ez a sokszínűség sérült, és a tudományos közösségünk iránti elkötelezettség sem tette lehetővé, hogy továbbra is részt vegyünk a vállalkozásban."

A Válasz Online még kedden írt arról, hogy az emberi erőforrások minisztere indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, márciusban nyíló kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte. A projekt élére az a Makoldi Miklós került, aki a történelemhamisításokkal tűzdelt A pozsonyi csata című filmben szakértőként volt feltüntetve.

Makoldi vezetésével új irányvonalat állapítottak meg, aminek köszönhetően komplett témák és irányvonalak kerülnek ki a már kész tárlatból – feltehetően azért, hogy jobban megfeleljenek Kásler miniszter kérelmeinek, aki évek óta azon dolgozik, hogy bebizonyítsa a hun–magyar archeogenetikai kapcsolat prekoncepcióit.

Ebbe nem fértek bele azok a tanulmányok, amelyek azt mutatták be, milyen szláv és Karoling-kori népcsoportok éltek a honfoglalás idején a mai Magyarország területén, vagy hogy hogyan költöztek az Árpád-korban például muszlimok és zsidók a Kárpát-medencébe.

Káslerék kavarása miatt a két ünnep között is már több kutató jelezte, hogy a projekt innentől kezdve számukra vállalhatatlan, ezért nem adják a nevüket a kiállításhoz, és a tanulmányaik megjelentetését is letiltják. Thoroczkay Gábor, az ELTE Középkori Történeti Tanszék docense szintén dolgozott a tárlaton – szerinte a minisztériumi belenyúlás „még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”, és az egész tárlat komolyan vehetőségét megkérdőjelezi.

A szervező intézményeknek korábban jogukban állt volna másokat megbízni és más elgondolást érvényesíteni, de a megkérdezésünk és minden különösebb indoklás nélküli eljárást két és fél hónappal a katalógus megjelenése és a kiállítás megnyitása előtt aggályosnak, sőt az egész munka sikerét veszélyeztető lépésnek ítéltük. A hosszan kimunkált és szinte kész katalógus szerkezetébe való ilyen mértékű beavatkozás után sem a szerkesztők, sem a szerzők nem vállalhatták a részvételt a kötetben

– írják a kutatók levelükben.

A Válasz Online cikkére egyből reagált a kormánypárti sajtó is, ami a kiállítás elleni „ellenzéki” támadásnak nevezte az eseményeket, az L. Simon László vezette Magyar Nemzeti Múzeum közleménye szerint pedig konszenzus volt Makoldi személyéről. A huszonöt tudományos munkatárs ezekre is reagált:

Közülünk többen vártak, amíg lehetett, és keresték a megegyezés lehetőségét. Szerettük volna megmenteni a katalógus és a kiállítás körüli egyetértést, elkerülni a nyilvános botrányt, különösen pedig azt, hogy lépésünket politikai demonstrációként kezelje a sajtó és a közélet. Hogy nem így történt, az nem a mi felelősségünk, és súlyos kárt okoz nemcsak a katalógusnak és a kiállításnak, hanem királyaink és szentjeink emlékezetének is.

Bár a kiállítás előkészületei már 2017-ben elkezdődtek, és idén márciusban kellett volna megnyílnia a tárlatnak, Kásler Miklós belenyúlásával több év tudományos munkája veszhet kárba. Nem ez az első alkalom egyébként, hogy az emberi erőforrások minisztere átírná a történelmet. (Telex)