Ugyanekkor választják meg több régió vezetőjét és képviseleti szervét is.

A Kelet-Európában és Ázsia északi részén elterülő hatalmas kiterjedésű államalakulat 15 országgal határos, több tenger, valamint a Csendes-óceán mossa partjait. Területe 17 098 242 négyzetkilométer, a 142,4 milliós lakosság 77,7 százaléka orosz, 3,7 százaléka tatár, 1,4 százaléka ukrán, 1,1 százalék baskír, 1-2 százaléka csuvas és csecsen, míg a fennmaradó részt száznál is több kisebb népcsoport és nemzetiség teszi ki. A vallásukat gyakorlók 15-20 százaléka az orosz ortodox egyház, 2 százaléka más keresztény vallások követője, és 10-15 százalék a muszlim hívők aránya. (A hetvenéves szovjet múlt örökségeként a lakosság jelentős része nem gyakorolja vallását vagy nem hívő.) A főváros a 12,1 milliós Moszkva, a hivatalos nyelv az orosz, a hivatalos pénznem a rubel.

Gazdaság: Oroszország energiahordozókban, ásványkincsekben gazdag ipari ország, de élelmiszerekből behozatalra szorul. Az 1990-es évek gazdasági reformjai során - az energia- és a védelmi szektor jelentős hányadát leszámítva - privatizálták az ipar nagy részét. A tulajdonjogok védelme ugyanakkor meglehetősen gyenge lábakon áll, a magánszektor ki van téve az állami beavatkozásnak. Oroszország a világ legnagyobb földgáz-, kőolaj-, acél- és alumíniumexportőrei közé tartozik. A kormányzat 2007-ben nagyszabású program kidolgozásába kezdett annak érdekében, hogy csökkentse a fő exportágazatok függőségét a világpiaci árak változásától, s hogy egy fejlett technológiai szektort építsen ki. Az 1998-as pénzügyi válság leküzdése után az orosz gazdaság átlagban évi 7 százalékos növekedést produkált, de a 2008-2009-es globális pénzügyi krízis súlyos visszaesést hozott. A növekedés 2009 harmadik negyedévében indult meg, a tartósan magas olajáraknak köszönhetően csökkent a 2008-2009-es években felhalmozott költségvetési deficit. Az orosz gazdaság számára hosszabb távon komoly kihívás a fogyatkozó munkaerő, a nagyfokú korrupció, a kisvállalkozások tőkehiánya és az egész országra kiterjedő infrastruktúra hiánya. Az olajár esése,a nemzetközi szankciók és a gazdaság szerkezeti korlátai komoly recessziót okoztak 2015-ben, a GDP 3,7 százalékot esett, és ez a tendencia várható 2016-ra is. Az egy főre jutó GDP vásárlőerő paritáson számolva 25 400 dollár, a munkanélküliség 5,4 százalékos, az inflációs ráta 15,5 százalékos volt.

Történelem: Az orosz államiság a 7-9. század folyamán alakult ki, a 9. században megalapított Kijevi Rusz kelet-európai nagyhatalommá vált, a keleti kereszténységet Vlagyimir nagyfejedelem vette fel 988-ban. A 15. századtól Moszkvából indult ki az új központi hatalom megteremtése, III. Iván beházasodott a bizánci császári családba, és használni kezdte a cári címet. Az 1613-tól három évszázadon át regnáló Romanov-dinasztia hozta létre azt a hatalmas impériumot, amely világpolitikai tényező lett. 1917-ben véget ért a cárok uralma, de a birodalom - rettentő áldozatok árán - továbbra is fennállt egy új ideológia, a szocializmus-kommunizmus jegyében. Amikor a Szovjetunió 1991 decemberére látványosan szétesett, Oroszország egyik kezdeményezője volt az utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének.

Államszervezet: Az 1993. december 12-én elfogadott alkotmány értelmében Oroszország szövetségi köztársaság, amelyet 83 területi egység alkot (21 köztársaság, 9 határvidék, 46 megye, 2 szövetségi jogállású város, 1 autonóm terület és 4 autonóm körzet. Az ország hivatalos elnevezése: Oroszországi Föderáció.

A föderáció elnökét az állampolgárok közvetlenül, hat évre választják, ugyanaz a személy legfeljebb két egymást követő terminust tölthet ki. Az államfői mandátum 4-ről 6 évre történő meghosszabbításáról szóló alkotmánymódosítást Medvegyev, akkori államfő 2008. december 30-án írta alá, a módosítás a 2012-es, elnökválasztás alkalmával lépett életbe. Az államfői tisztséget 2012. május 7-i beiktatása óta Vlagyimir Putyin tölti be. Elődje, Dmitrij Medvegyev, aki 2008-tól volt hivatalban. Azt megelőzőleg pedig már két elnöki periódusban Putyin állt az ország élén.

A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás Szövetségi Gyűlés. A felsőház feladatkörét a 170 tagú Föderációs Tanács látja el, amelybe minden szövetségi területi egység két-két képviselőt küld négyéves időtartamra (őket az adott régió törvényhozása és végrehajtó testülete delegálja). Az alsóház a 450 fős Állami Duma, melynek tagjait arányos rendszerben közvetlenül választják, megbízatásuk 2011-től öt évre nőtt. A 2011. december 4-én tartott legutóbbi parlamenti választásokon a kormányzó Egységes Oroszország 49,32 százalékot ért el, és 238 mandátumot szerzett. Az Orosz Kommunista Párt a szavazatok 19,19 százalékát kapta, 92 képviselői helyet szerezve. Az Igazságos Oroszország Párt 13,24 százalékot ért el, 64 mandátumot kapott, a Liberális Demokrata Párt 11,67 százalékkal jutott a parlamentbe, ahol 56 képviselői helyet szerzett.

A szeptember 18-i választásokra tizennégy párt indulását hagyta jóvá az országos választási bizottság, a politikai elemzők gyakorlatilag "lefutott ügyként" kezelik a választásokat, mert a kormányzó Egységes Oroszország párt - a finisben történt mérések szerint - 41,1 százalékos támogatottsággal toronymagasan vezet az eddigi három parlamenti ellenzéki párttal szemben, a többi induló csoportosulásnak pedig alig van esélye arra, hogy elérje a választási küszöböt. Az Egységes Oroszország országos listájának első helyén Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök áll.

Ugyancsak szeptember 18-án választják meg 39 régió képviseleti szerveit, az Oroszországi Föderációt alkotó 85 entitás közül hétnek a vezetőjét, valamint mintegy 5 ezer önkormányzatot. Az összesen 38 ezer mandátumért több mint 103 ezer jelölt indul 49 párt és hat társadalmi szervezet képviseletében.

MTI / inforadio.hu