A magyar cégvezetők több mint háromnegyede szerint mindennapos a korrupció az üzleti életben – derül ki az EY régiós kutatásából. Ez nem csak az 51 százalékos átlagot haladja meg jelentősen, de az öt évvel ezelőtti hasonló kutatás eredményeinél is sokkal rosszabb képet mutat. 2012-ben még csak 58 százalékos volt ez az arány.

Magyarország ezzel a korrupció által leginkább érintett országok közé került be, Dél-Afrika, India vagy Egyiptom mellé. Van azonban egy olyan pont, ahol még ennél is rosszabb a helyzet: arra a kérdésre, hogy miért nem jelenti valaki a saját cégén belül tapasztalt visszaéléseket, a magyar megkérdezettek 69 százaléka úgy válaszolt: személyes biztonsága érdekében. Hasonló arányt csak Nigériában tapasztaltak a felmérés készítői.

Ennek fényében nem meglepő az sem, hogy a magyarok majdnem négyötöde nem is jelzi a visszaéléseket felettesei vagy akár külső partnerei felé. Az is ritka, hogy valaki felmond azért, mert a munkahelyén tapasztalt etikátlan magatartást tapasztalt: a magyar megkérdezettek mindössze 5 százaléka távozott emiatt, az összes válaszadó körében 12 százalékos ez az arány. 51 százaléknak pedig eszébe sem jutna a felmondás – az átlag 43 százalékos.

Az is sokatmondó, hogy a magyar vállalatvezetőknek mindössze 57 százaléka hisz a személyes felelősségrevonás elrettentő erejében – az új Ptk. erre már lehetőséget ad. A kelet-európai vezetőknél ez az arány 73 százalék, és a magyaroknál csak az ukránok szkeptikusabbak.

A helyzet persze legalábbis ellentmondásos, hiszen a megkérdezettek mindössze 18 százaléka gondolja úgy, hogy ő maga is elkövetne valamilyen visszaélést – vagyis pénzt ajánlana egy üzlet elnyerése vagy megtartása érdekében. A kreatív könyvelésre még kevesebben, 13 százalék lenne hajlandó, és mindössze 4 százalék hazudna a vezetőséggel, hogy előmozdítsa a saját karrierjét.

A korrupció különösen az építőiparban jelent problémát, ám nem csak az állami, vagy EU-pénzből finanszírozott nagyberuházások terjedése miatt

– mondta el Biró Ferenc a felmérést bemutató sajtóbeszélgetésen. Az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások üzletágának partnere szerint az üzleti életen belüli visszaélések terjedéséhez az is hozzájárulhat, ha a felsővezetés nem következetes. Például a dolgozók mást tapasztalnak a részükről, mint amit elvárnak tőlük, de az is idetartozhat, ha például kivételeznek egy kollégával, például úgy, hogy őt nem ellenőrzik olyan szigorúan, mint bárki mást. De rontja a helyzetet az is, hogy az elmúlt években nőtt a bérfeszültség – sokan akár abban láthatnak egyfajta kompenzációt, ha a saját cégüktől lopnak.

Biró Ferenc szerint az is gond, hogy a cégek csak akkor lépnek, ha már igazán nagy a baj. Egy tipikus visszaélés már másfél-két éve zajlik, mire felfedik. Addigra rengeteg érték tűnik el a cégtől, ezeknek a megtérülése pedig még akkor is kétséges, ha pert indítanak.

Az EY idei Visszaélési felmérése során 4100 interjút készítettek az Ázsiát, Európát, Afrikát és Közel-Keletet tömörítő EMEIA régió 41 országában.

hvg.hu