Valódi korrupció állt a kitiltási botrány mögött
Mégsem igaz, hogy a kitiltási botrány csak egyetlen kívülálló, senkihez nem köthető simlis vállalkozó hazugsága miatt robbant ki – írja az Index.
Forrás: 24.hu
- A Fővárosi Törvényszék kedden megállapította, hogy igazi vesztegetési kísérlet történt az egyetlen olyan ügyben, amiből büntetőper lett az amerikai kitiltások nyomán.
- Azt azonban nem tudta a bíróság megállapítani, hogy ki volt az, aki kenőpénzt kért egy törvénymódosításért.
- Az ügyészség ugyanis arra jutott, hogy nem volt igazi vesztegetési kísérlet, és ezért nem is nyomozott ezen a vonalon.
- Nagyon nagyon furcsa ez.
A bíróság most lesöpörve az ügyészség álláspontját, elsőfokú ítéletében kimondta, a vádlott csak közvetítő és bűnsegéd volt a történetben, és egy valódi 2 milliárdos korrupciós ajánlatot közvetített. De hogy kinek az ajánlatát, nem lehet tudni.
Idén áprilisban kezdődött a kitiltási botrány miatt indított vesztegetési per. Az amerikai Bunge étolajgyártó lobbistája 2014 májusában azt állította: kétmilliárd forintért elintézték volna a cégnek, hogy az étolaj áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentsék, illetve hogy a cég egyik versenytársának áfaigénylését visszatartsák. Az Index cikke szerint pedig a bíróság kimondta, hogy T. Viktor nem csak úgy tett, mintha befolyásos ismerősei lennének.
T. közvetítő és bűnsegéd volt a történetben, és egy valódi 2 milliárdos korrupciós ajánlatot közvetített, ezért a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Megbízóját a bíróság nem nevezte meg.
A bíróság szerint az ajánlat valóságtartalmát igazolja, hogy a vádlottal jó barátságban levő tanúnak nem volt oka hátrányos helyzetbe hozni, a vádlottak padjára ültetni T. Viktort. A bíró szerint Tábor ajánlata
olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyre csak olyan személynek lehetett rálátása, aki ezzel a gazdasági szegmenssel tisztában van.
T. szerint törvénymódosítással érték volna el a áfacsökkentést, így gyaníthatóan az összeg részben vezető beosztású hivatalos személyek megvesztegetésére kellett volna.
Az Index cikke szerint az ügyész súlyosbításért és letöltendő szabadságvesztésért fellebbezett, a védő pedig elsősorban felmentésért, illetve megalapozatlanságra hivatkozva a per hatályon kívül helyezéséért és új eljárás lefolytatásáért.
