fbpx Végjátéktaktika a baloldalon: a nagy pálfordulások éve volt az idei | CIVILHETES

h i r d e t é s

Végjátéktaktika a baloldalon: a nagy pálfordulások éve volt az idei

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Végjátéktaktika a baloldalon: a nagy pálfordulások éve volt az idei

2017. december 30. - 16:14

 

Szinte nagyítóval kell keresni a baloldali pártok között azokat, amelyek még ma is ugyanúgy gondolkoznak a választási indulásról, mint év elején vagy akár csak néhány hónappal ezelőtt. - írja a Magyar Nemzet

Forrás: Európa Kávézó - Blog.hu

A nagy pálfordulások éve volt az idei, az MSZP-nél, a Demokratikus Koalíciónál, illetve a Párbeszédnél (konkrétan vezetőjénél, Karácsony Gergelynél) is meg lehetett figyelni egy vagy több csavart. A Magyar Nemzet összeállításában sorra vette, hogyan alakult a pártok és vezetőik éve, mikor és miért változtattak az addig határozottan képviselt álláspontjukon. A döntések nem lehetnek függetlenek attól, éppen milyen esélyük volt bekerülni a parlamentbe.

MSZP: Gyurcsány nélkül, Gyurcsánnyal

Az egyik leglátványosabb pálfordulást az idei évben a Magyar Szocialista Párt produkálta. Emlékezetes, hogy év elején Botka László – még miniszterelnök-jelöltként – minden fórumon tiltakozott személyesen Gyurcsány Ferenc ellen. Számtalanszor elmondta, hogy a volt miniszterelnökkel nem lehet kormányváltás, pikáns módon viszont pártjára, a Demokratikus Koalícióra és annak szavazóira igényt tartott. Botka Lászlót májusban az MSZP kongresszusa hivatalosan is miniszterelnök-jelöltnek választotta, és a szocialisták, ha nem is mindenki ennyire konkrét megfogalmazásokkal, de együtt meneteltek vele Gyurcsány ellenében.

Végül júliusban Molnár Zsolt, a párt elnökségi tagja volt az első, aki nyíltan kimondta: Gyurcsány Ferencre is szükség van a kormányváltáshoz. Nyilatkozata nagy konfliktust robbantott ki, Botka László árulónak nevezte párttársát, és bár a nyilvánosság előtt a konfliktust elsimították, a háttérben egyre jobban forrtak az indulatok.

Az MSZP-t vezető miniszterelnök-jelölt nem hozta az eredményeket, végül október elején visszalépett. Búcsúzásképpen még odaszúrt sajátjainak azzal a kijelentésével, hogy a „politikai maffia” behálózta pártját is.

Karácsony: Nem MSZP, mégis MSZP

Nem sokkal kisebb változáson ment keresztül Karácsony Gergely politikája sem. A Párbeszéd társelnöke, egyben Zugló polgármestere április végén lett a lényegében mérhetetlen vagy legfeljebb egy százalékra mért párt miniszterelnök-jelöltje. Akkor még arról beszélt, hogy össze kell állnia a „rendszerváltó szövetségnek”, ezalatt saját pártja mellett az Együttet, az LMP-t és a Momentumot értette. Közös listát képzelt el velük, forgatókönyvében pedig a „régi pártokat”, vagyis az MSZP-t és a Demokratikus Koalíciót egy másik listán látta volna szívesen. Az LMP-től és a Momentumtól viszont gyorsan megérkezett a visszautasítás, így terve pillanatok alatt kudarcot vallott.

Demokratikus Koalíció: Együtt, külön

A Gyurcsány Ferenc vezette DK-nál is megfigyelhető volt némi változás, bár a párt prominensei mindvégig nagyon óvatosan fogalmaztak. Év elején még az együttműködést szorgalmazták, kiemelve, hogy a szocialistákkal ellentétben ők nem támasztanak előfeltételeket a többi párttal szemben. A közös listáról igen keveset beszéltek, leginkább azt szorgalmazták, hogy a 106 egyéni választókerületben legyen megállapodás.

Értelemszerűen felháborodást váltott ki náluk, hogy Botka László nem engedte volna Gyurcsány Ferencet közös listán szerepelni. Pártszavazást is tartottak saját közösségükön belül, arra várták a választ, hogy belemenjenek-e úgy egy megállapodásba más baloldali pártokkal, ha Gyurcsány Ferenc nincs rajta egy közös listán. A DK elsöprő többsége természetesen ezt nem akarta.

 

További részletek a Magyar Nemzet cikkében >>


 

h i r d e t é s